Általános pszichológia, 8. tétel, pszichológia távoktatás
Az intelligencia klasszikus elméletei: Galton, Spearman, Hebb, Vernon, Thurstone, Cattel, Piaget, Eysenk, Vigotsky
Galton, Sir Francis: az intelligencia kivételes érzékelési és észlelési készségek kérdése, amelyek egyik generációról a másikra öröklődnek. Mivel minden információt az érzékszerveinken keresztül veszünk fel, minél érzékenyebb és pontosabb a személy érzékelőrendszere, annál intelligensebb (családfavizsgálat, eugenika)
Spearman, Charles: a faktoranalízis kidolgozója (1904) – két faktoros elmélet
Mindenki rendelkezik egy általános intelligencia-faktorral (g-general), ez mutatja, hogy általában okos vagy buta és speciális (s) faktorok is mérhetők különböző területeken való képességekre.
Thurstone, Louis (1938): korrelációs mátrix analízis
az intelligencia több elemi tényezőből áll, nem ismeri el a g létezését -> 7 mentális képességet különített el:
- nyelvi megértés
- a szótalálás gyorsasága
- számolás
- térviszonyok
- észlelési képesség
- emlékezés
- következtetés
Cattel, Raymond: hajlékony (fluid) intelligencia, az információk használatát, a megértés erejét, a szokatlan problémahelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás és a rögzült (kristályos) intelligencia a már megszerzett tudás és képességek alkalmazása (élettapasztalat, mint tudás)
Vigotszky, L.S.: a tanulás megelőzi a fejlődést és a fejlődés következő szakaszát célozza meg – „proximális fejlődési zóna” – az a teljesítési szint, amelyet a gyerek egy támogató szülő megfelelő segítségével el tud érni
Piaget, Jean (1972 – Svájc): fejlődésre alapozott elméleteiről ismert
Az intelligencia minden gyerekben az új információknak a meglévő kognitív struktúrákhoz való asszimilálódása és a struktúráknak az új információkhoz való akkomodációja révén, s ezek egyensúlyának folyamatos eltávolodásával fejlődik.
Eysenk, H.J.: három intelligencia típust különböztet meg:
- A. biológiai intelligencia: fiziológiai, biokémiai, genetikai meghatározottság
- B. Szociális intelligencia: a valóságos élet meghatározottságában: motiváció, szocioökonómiai tapasztalatok, neveltetés,egészség
- C. Pszichometriai intelligencia: kulturális, családi, neveltetésbeli, szocioökonómiai meghatározottság
Hebb, Donald O.: A gyermek az értelmi fejlődés bizonyos képességével (A) vagy lehetőségével születik, de hogy ez megvalósuljon, serkentő környezetre van szükség.
A: eredeti lehetőség -> B: fejlődés szintje
Vernon: hierarchikus modell:
- g faktor
- két elsőrendű faktor: verbális-edukációs és téri-mechanikus
- másodrendű faktorok: verbális, numerikus, téri, kézügyességi
- specifikus faktorok
Kísérlet: fejleszthető-e az intelligencia gyakorlással -> a teljesítmény nő, de a g faktor változatlan marad, tehát nem lesz intelligensebb a személy
Forrás:
Mackintosh, N. J.: Az IQ és az emberi intelligencia
http://www.scribd.com/doc/24574701/Pszichologiai-szoveggy%C5%B1jtemeny-BBT-Kolozsvar