Általános pszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás
Az intelligencia meghatározottsága (öröklődés-környezet)
Kidolgozta Berei Kati
– Binet –t kivéve az IQ tesztelés úttörői úgy hitték, hogy genetikusan meghatározott tulajdonságokat, veleszületett intellektuális képességeket mérnek. Felméréseket készítettek, az eredmények mindkét irányból (genetikai vagy környezeti) megmagyarázhatók.
AZ INTELLIGENCIA-VITA
Az IQ vita alaptémái:
– örökletesség vagy környezeti tényezők hatása
– környezeti tényezők: iskola vagy család
– „Nature or nurture?” – milyen szerepet tölt be a fejlődésben a biológiai és a környezeti tényező? – XIX. század – GALTON (a tehetség családi örökségét vizsgálta)
NEISSER – a génhatás mellett mindig van egy környezeti befolyás (minimálisan biokémiai és lehet ökológiai: interperszonális vagy kulturális)
– A vita fellángolása A. JENSEN – 1969 – cikk a Harward Educational Review-ben: Mennyire fejleszthető az IQ és az iskolai intelligencia?
– JENSEN a genetikai meghatározottságot fogadja el, szerinte az IQ nem fejleszthető
ÉRVEI:
1. A szelekciós tenyésztés tanulmányozásából adódott néhány következtetés:
2. Az intelligencia örökletességének vizsgálatából levont empirikus megállapítások
3. Speciális szellemi képességek öröklése
4. Az iskolai eredmények örökletessége
– A kompenzáló jellegű programok jótékony hatást gyakorolnak a gyerekekre, mert befolyásolják a motívációt, értékeket és más környezettől függő magatartási tényezőt. Tehát ezeknek a programoknak az eredményességét nem az IQ szint emelkedésében, hanem az iskolai eredmények javulásában kell felbecsülni.
Az intelligenciavita folytatása:
– HERRNSTEIN, MURRAY – A HARANG GÖRBÉJE – az intelligencia és az amerikai társadalom osztálystrukturája – (1994):
– fő tézise: az IQ örökölt eltérése határozza meg a társadalmi rétegződést – felszította a ma is lappangó politikai indulatokat. A vita legérzékenyebb pontja: a politikai (ideológiai) és a tudományos érveket nem tudták különválasztani.
11A. GENETIKA ÉS INTELLIGENCIA
Jensen – Az intelligencia az agy szerkezeti és biokémiai sajátosságaitól függ – vagyis az intellektuális képességek részben genetikai tényezők következményei
Poligénes öröklésről beszélhetünk, de azt hogy hány gén vesz részt a kialakulásában még nem tudjuk: a legegyszerűbb modell 10 – 20 génpárral dolgozik.
– A viselkedéskutatók egy vonás vagy képesség csoporton belüli szórását általában az érintett tulajdonság értékelésekor kapott pontszámok varianciájával(változatosságával) mérik. Minél jobban különböznek a csoport tagjai egymástól, annál nagyobb lesz a variancia.
ÖRÖKLETESSÉG:- az örökletesség a varianciának az egyének közötti genetikai különbségekből adódó százaléka
– a populációk szintjén érvényes statisztikai fogalom
VARIANCIA (változatosság)- egy matematikai fogalom (mennyiség) annak mérésére, hogy a pontszámok egy adott csoporton belül mennyire különböznek egymástól.
AZ ÖRÖKLETESSÉG MÉRTÉKÉNEK A KISZÁMĺTÁSA
– Örökletesség– egy technikai szakkifejezés, arra használják, hogy kifejezzék, milyen arányban vesz részt a fenotípus varianciája a genotípusban.
– A fenotípus varianciája jelzi, hogy a populáción belül egy jellegzetesség mérésének mennyi a varianciája. Az intelligencia egyedi különbségei mind a fenotípushoz tartoznak.
– Örökletesség ható tényezők:
- additív és nem additív genetikai hatások:
– additív hatások:
– nem additív hatások: dominancia, episztázis
- környezeti hatások:
– közös környezet
– speciális környezet
- genetikai és környezeti hatások: kovariancia, interakció
A variancia forrásai:
- Génvariancia – olyan hatások összege, amelyek egymáshoz adva érvényesülnek (egymáshoz adott kis részecskék)
- illő pár kiválasztásán alapuló variancia – az IQ az illő pár kikeresésében nagyobb szerepet játszik társadalmunkban, mint minden egyéb emberi jellegzetesség – ez a nevelési rendszer és foglalkozások hierachiájának szelekciója alapján történik (nem a párok kitűnő IQ felbecsülő tulajdonságán alapszik)
- deviációs variancia – jelentékeny eltérés a szülők és a leszármazottak átlagértéke között egy adott jellegzetességben
- episztázis – a két vagy több helyről származó gének közötti interakció hatásai
- környezetből eredő variancia – minden olyan variancia-forrás amely nem tulajdonítható a gének hatásának vagy a mérések tévedéseinek
- kovariancia – korreláció az IQ-t befolyásoló gének, az öröklés és a környezet között
– A kovariancia változik attól függően, hogy a készségek milyen választ kapnak. Pl. a magas IQ-júszülők gyerekei egyszerre örökölnek a szüleiktől magas IQ-t okozó géneket és nőnek fel a fejlődésükre kedvezően ható környezetben. ĺgy az öröklés és a környezet azonos irányban fejti ki a hatását. Más példa: agresszív magatartás esetében a környezet és az öröklés ellenkező irányban fejti ki a hatását, negatív a korreláció.
- az öröklés és a környezet közötti kölcsönhatás (interakció)– valós statisztikai mutató – ez különbözik a fenti kovarianciától
– jelentése: a különböző genotípusok különböző módon válaszolnak a környezeti tényezőre
– ennek egyetlen szempontból van jelentősége az örökletesség becslésekor: egyes genetikai változatoknak különböző környezetben eltérő a fenotípusos hatása.
pl. ha magas IQ-jú és alacsony IQ-jú szülők gyereke egyformán elhanyagolják, nem lesz különbség az IQ-jukban.
– a nyugati ipari társadalmakban kizárhatjuk ezeket a lehetőségeket.
- mérési tévedések – minden mérési eljárás többé kevésbbé megbízhatatlan, a legtöbb intelligenciatesztben 5 – 10%-nak kell tekinteni
– Az IQ örökletessége a nyugati társadalmakban az elmúlt 100 évben nagymértékben nőtt az emberek életkörülményeinek javulásával. Az esélyegyenlőség további növekedése még tovább fogja növelni az IQ örökletességét.
– A magas örökölhetőség nem azt jelenti, hogy a környezetnek nincs hatása egy adott vonás fejlődésére vagy hogy nincs tanulás. Pl. a szókincs nagysága nagymértékben öröklődő, bár az egyénnek minden egyes szót meg kell tanulnia. A társadalomban ma mindenkit rengeteg szó ér, nagymértékben a genetikai hajlamtól függ ezek megtanulása.
– Minél inkább genetikai okokra vezethető vissza valamely vonáson belül az egyének közötti különbség, az örökletesség értéke annál közelebb kerül a 100 %-hoz.
Az IQ vagy bármilyen más emberi tulajdonságnak egy populációban való örökletességét akkor tudjuk megbecsülni, ha különválasztjuk az adott tulajdonságban meglevő változatosság genetikus és környezeti forrásait. Mivel a genetikailag hasonlók (vagyis családtagok) azonos környezetűek, a két tényező szétválasztása:
a. az ikerpárok vizsgálata (az egypetéjű ikrek azonos génkészlettel endelkeznek, a kétpetéjű ikrek génállománya 50%-ban közös)
b. az örökbefogadás (itt azonos környezetben biológiailag nem rokon emberek).
EGY- ÉS KÉTPETÉJŰ IKREK
– Az ikervizsgálat első klasszikus módszerét Galton találta ki.
– Minél hasonlóbbak az egypetéjű és kétpetéjű ikrek vonásai egymáshoz, annál valószínűbb, hogy annak a vonásnak genetikai összetevői vannak.
pl. Ikerkutatások – az intelligencia (tesztekkel mért értéke) örökletessége 60 – 80 %.
– A kétpetéjű ikrek valamivel jobban hasonlítanak egymásra mint a testvérek. Ebben a hasonló környezet a felelős. Ahogy növekednek, egyre kevésbbé hasonlítanak egymásra, mivel idősebb korban csökken a családi környezet hatása és növekedik a saját környezeté – kialakul a saját érdeklődési és baráti körük.
– Ez az egypetejű ikrek esetében nem így van, pontosan ez mutatja, hogy ők azért maradnak hasonlóbbak, mert később is sok időt töltenek együtt, érdeklődésük is hasonló.
Külön nevelt egypetéjű ikrek
– az egymástól elválasztva, különböző környezetben nevelt egypetéjű ikrek közötti korrelációk kiszámításával becsülhetjük atz örökölhetőséget – ha valóban teljesen külön nőnek fel, nincs más magyarázat az IQ hasonlóságára, csak a genotípus egyformasága.
– Erre vonatkozó adataink ritkák, kivéve Burt adatait, amit nem fogadhatunk el a megbízhatatlanságuk miatt.
– Mivel sok szülő hajlamos egyformán kezelni az egypetéjű ikreket – Minnesotai egyetem külön nevelt ikreket tanulmányozott. Eredmények: a külön neveltek legalább annyira hasonlítanak egymásra mint az együtt neveltek.
Következtetés:
– a korábban elválasztott ikrek jobban hasonlítanak IQ-ban mint a később elválasztottak
– nem nulla a korreláció az egyes ikrek otthoni környezete között: az apa foglalkozása és az otthoni anyagi javakban korrelál, ezek hatással voltak az IQ-ra is
– az ikreknek a méhen belüli környezetük is különbözhet
– a vizsgálatok tökéletlensége: – ikreket nem választották el születésük után
– nagyon kevés olyan iker van, akit szegény vagy írástudatlan szülők neveltek
– egyik IQ sem esett a fogyatékos tartományba, ezek a vizsgálatok kis léptékűek (50 év alatt 160 ikerpár)
Az egypetéjú ikrek IQ-ja nagyon hasonló, függetlenül attól, hogy együtt nőttek fel vagy sem. Az együtt nevelt egypetéjű ikrek IQ-ja közti korreláció megközelíti a tesztek megbízhatósági értékét és jóval magasabb mint a legtöbb pszichológiai tulajdonság esetében.
ÖRÖKBEFOGADÁSOK
– Az ikrekhez viszonyítva az örökbefogadással bőséges adathalmazunk van
– Háromfajta vizsgálati módszer:
- örökbefogadó és biológiai családok összehasonlítása
- örökbefogadó családokban érvényesülő környezeti hatások
- az örökbefogadott gyerekek hasonlítanak-e később biológiai szüleikre?
1. Örökbefogadó és biológiai családok összehasonlítása
– a gyerekek is szülők közötti korrelációk a biológiai családokban kétszer akkorák, mint az örökbefogadó családoknál
– itt nem csak a közös géneknek van szerepe, hanem a környezetnek is: mivel az örökbefogadó szülők környezete kevésbé változatos (az ügynökségek nem adnak akárkinek gyereket, ezek az otthonok jóval átlag felettiek), a korrelációs együttható nem ad helyes értéket
– az örökbefogadó családokban az anya-gyerek korrelácó magasabb mint az apa-gyerek korreláció
– a biológiai családok tagjainak az IQ-ja a kor előrehaladtával is hasonló, ez nem így van az örökbefogadó családoknál. Következtetés: a közös gének szerepe és a közös környezet.
2. Örökbefogadó családokban érvényesülő környezeti hatások
– a szelektív elhelyezés gyakorlata miatt túlbecsült lehet a családi környezet fontossága. az ügynökségek igyekeznek a gyereknek az eredetihez hasonló otthont találni.
– ezek a vizsgálatok nem adnak választ a hasonló IQ és a közös családi környezet kapcsolatáról.
3. az örökbefogadott gyerekek hasonlítanak-e később biológiai szüleikre?
– Ahogy az örökbefogadott gyerekek egyre idősebbek lesznek, úgy korrelál egyre jobban IQ-juk biológiai anyjuk iskolázottságával, az örökbefogadó anyáéval azonban nem. Ezek nem írhatők csaka szelektív elhelyezés számlájára, szerepe van az örökletességnek is.
HOGYAN MŰKÖDIK AZ ÖRÖKLETESSÉG?
-AZ Észak Amerikában és Európában élő populációknak 70-150 közötti IQ változatossága részben genetikai eredetű, de ebből még nem következik, hogy a különbségeket az agy (mint információ-feldolgozó egység) hatékonyságának öröklött különbségei okozzák.
-Nagy valószínűséggel a gének – környezet kovarianciáról van szó.
Háromféle lehet:
- passzív kovariancia – ha a magas (alacsony) IQ-jú szülők nem csak a magas (alacsony) IQ-ért felelős géneket örökítik át, hanem intellektuálisan stimuláló (nem stimuláló) családi környezetet biztosítanak
- reaktív kovariancia – a szülők, akik érintkeznek az ikrekkel, reagálnak a viselkedésük közti, gének által befolyásolt különbségekre
- aktív kovariancia – ha a fejlődő gyerek aktívan keres olyan barátokat és helyzeteket, amelyek megerősítik a genetikus különbségeket: ha egy magasabb IQ-jú gyerek több és bonyolultabb könyvet olvas, több időt szentel a házi feladatának – vagyis olyan környezeti hatást biztosít magának, amik növelik a magas IQ-ját.- Ezek csak feltételezések – kevés bizonyíték van arra, hogy ez a kovariancia magyarázatot adna az IQ különbségeire.
ÖRÖKLETESSÉGGEL KAPCSOLATOS FÉLREÉRTÉSEK:
- helytelen felfogás, hogy az öröklés és környezet szemben állnak
– Minden vonás léte függ a genetikai és környezeti tényezőktől – nem állíthatjuk szembe a szerzett és az örökölt tulajdonságokat.
- Az örökletesség nem egyénekre, hanem mindig valamilyen populációra vonatkozik
– Egy vonás örökletessége az emberek közötti különbségre vonatkozik, nem azt méri, hogy egy személy adott vonása milyen mértékben örökölt pl. a testmagasság örökletessége 90 % azt jelenti hogy az adott népességen belül az egyének közötti magasságkülönbségek a meglevő genetikai különbségeknek betudhatók és nem azt jelenti, hogy a testmagasságunk 90 %-a ered a génjeinkből.
Egy adott vonás örökletessége nem állandó (nem egyetlen, rögzített érték), hanem az érintett vonásnak egy adott időpontban egy adott népességen belüli statisztikai mutatója – csak egy becsült érték.
- Az örökletesség nem árulja el az egyének közötti különbségek forrását.
Az amerikai közvéleményben elterjedt nézet: különböző etnikai csoportok képesség és intelligenciatesztjeinek eredményei közötti különbségeknek genetikai hátterük van – „örökléstan”
– Binet célja az intelligencia teszt megalkotásával a segítő és oktató irányú szűrés, nem a korlátozó célú megbélyegzés. Ha a gyerek nem képes eleve átlagos teljesítményt nyújtani, speciális segítséggel képes lesz javulni. Vagyis megfelelő oktatás segítségével a teljesítményt növelni lehet.
– A tesztmozgalomban kezdettől fogva jelen volt az ellenkező irányú nézetrendszer, az örökléstan. Goddard, Terman, Yerkes, az örökléstan hívei szerint az intelligencia mértéke egy állandó, veleszületett korlátot jelent. Az eképpen címkézett gyerekeket külön kell választani, öröklött képességeik alapján képezni őket. Ezután biológiai adottságaiknak megfelelő pályára kell terelni őket.
H.D.GODDARD és a moronok
– meghonosította a Binet skálát Amerikában és értékeit a veleszületett intelligencia tárgyiasítására használta. (tárgyiasítás – feltételezi, hogy a teszteredmények egy egyszerű rangsorolható dolgot képviselnek az agyban, amit általános intelligenciának hívunk).
– a gyengeelméjűség okát egy génben azonosította
– a mentális fogyatékosságot megpróbálta lineárisan osztályozni: idióták, imbecillisek, moronok növekvő sorrendje. Ezeket egyformán kell kezelni: intézményesíteni és szabályozni a szaporodásukat, mivel veszélyeztetik a faj egészségét. Ezt a szabályozást kolonizációban látta, a sterilizálást nem tartotta gyakorlatias megoldásnak
Moron vagy enyhén értelmi fogyatékos – minden olyan ember, akinek az intelligenciaszintje 8-12 éves mentális kornak felel meg, függetlenül, hogy ez genetikai, környezeti vagy kulturális hátrányból esetleg a vizsgálatvezető iránt érzett ellenszenvből származik.
L.M. TERMAN és az IQ tömegmarketing
– kifejlesztette a Stanford – Binet skálát és népszerűsítette
– Míg a Binet tesztet csak egy gyerekre lehetett használni addig Terman kiterjesztette az összes gyerekre – így a tesztelés többmilliós üzletággá nőtte ki magát, a marketingcégek csak olyan teszteket adtak el, aminek köze volt Terman féle teszthez
– az első tömegteszt a hadsereg ALPHA tesztje volt
-az iskolai tesztekben 30 perc és 5 feladatsor eldönthette a gyerek sorsát, gyakorlatilag elzárta a 100 vagy az alatti IQ-val rendelkezők elől a tekintéllyel és magas fizetéssel járó hivatásokat
– olyan racionális társadalomról álmodott, amely az IQ értékek alapján osztja be állásokba az embereket,
R.M. YERKES és a hadsereg IQ-ja
– arra igyekezett, hogy a pszichológiát nagykorúsítsa, tudománnyá nyilvánítsa
Yerkes Termannal, Goddarddal megalkotta a hadsereg képességvizsgáló tesztjeit:
– rávette az amerikai hadsereget arra, hogy az I. világháborúban kb. 1,75 millió férfivel végeztessék el a tesztet, így a hite szerint objektív adatokkal támasztotta alá az örökléstan híveinek az állításait.
– A tesztek eredményei az amerikai pszichológusok értelmezésében: minden társadalmi réteg a neki megfelelő helyet foglalja el a ranglétrán.
– De a tesztek közvetlenül akkor váltak politikai manipuláció eszközeivé, amikor a bevándorláspolitika szolgálatába állították őket.
Yerkes őrnagy kiadta 1921-ben a nagy felmérés eredményét. 3 nagy következtetést vontak le belőle:
1. a fehér amerikai felnőtt átlagos mentális életkora 13 év körül van, az enyhe értelmi fogyatékosság felső határa felett egy kicsivel.
2. az európai bevándorlókat már a származási országaik szerint is lehet rangsorolni – az északiak felsőbbrendűek
3. a skála legalján a négerek állnak
A tesztek hibái:
1. a tesztek nem a veleszületett intelligenciát, hanem az iskolázottságot mérték
2. a kiadott előírások nem voltak betartva
3. a zéróérték sajátos magyarázata
– A fehér felnőttekre kapott átlagos 13 mentális kor értelmezése – Bringham- az IQ deficitek a bevándorló tömegek összetételének köszönhetők: századforduló után a britek, skandinávok helyett dél- és keleteurópaiak kértek bebocsátást, vagyis az északi faj aránya csökkent, a „magasabbrendű” északi vér a háttérbe szorult.
1917 – ben az amerikai törvényhozás elfogadta az olvasástesztet (40 szó), addig pszichológiai teszteket használtak a szűrésre, a nemkívánatos bevándorlók távoltartására.
1921-ben meghozták az első bevándorlási törvényt. Az 1924-es kvóta-törvényben megszabták, hogy évenként a különböző országok bevándorlóinak a száma nem haladhatja meg az 1890-es népszámlálás országonkénti képviselőinek
Míg a XX sz. elején a magyar, olasz és zsidó bevándorlók alacsony intelligenciapontját „gyengeelméjűségnek” nyilvánították, ma genetikailag meghatározottnak tekintik néhányan az afro- és latinamerikaiak fehéreknél gyengébb eredményeit.
Neisser – jelenleg nem áll rendelkezésünkre kielégítő magyarázat a feketék és fehérek közötti IQ-átlag különbségére.
- Az örökletesség azt sem mutatja, hogy a környezeti tényezők változása hogyan befolyásolja a vonások átlagos szintjét.
Az örökletesség tehát szórásra és nem az átlagokra vonatkozik. Az a tévhit is létezik, hogy az erősen örökletes vonások még a környezet megváltoztatásával sem módosíthatók.
– Az örökletesség ≠ megváltoztathatatlanság: ha egy tulajdonságnak magas az örökletessége azt jelenti, hogy nem hatnak rá az adott populációban már meglevő környezeti különbségek. Ez nem mond semmit az újabb környezeti beavatkozások hatékonyságáról. Ellenpl. a testmagasság növekedése a táplálkozás javulásával
- a mindent tudás szembenállása a semmit tudással
– Egy jellegzetesség örökletes lehet attól, hogy nem tudunk mindent a fizikai, biokémiai vagy fiziológiai alapjairól, vagy a pontos mechanizmusról mellyel a környezet hat rá.
- A mutáció kizárt volta
– Az örökletesség változhat a külső, környezeti tényezők hatására
pl. fenilketonuria – megfelelő diétával az örökletes gyengeelméjűség visszaszorítható
- a szülő és gyermek közötti hasonlóság
– Gyakori eset, ha az egyed nem hasonlót szül. A hasonlóság magas foka az erőteljes beltenyészeten alapuló törzsek jellegzetessége (rokonok házassága)
Az intelligencia körüli viták hatására a 70-es években megjelentek a minőségi szociális eltéréseket hangsúlyozó , nem egydimenziós elméletek:
– Ezek szociológiai elméletek, amelyek az egydimenziós intelligencia fogalma helyett a minőségi elemzésre teszik a hangsúlyt
– a társadalmi csoportok közötti szocializációs és kommunikációs eltéréseket elemzik
– Hess, Shipman (1974) és Bernstein (1975) – nem szegényebb, hanem eltérő környezet, eltérő közlési minta.
– ez elveti a kompenzációs nevelés elméletét – egyetlen társadalmon belül is többféle standard létezik. ĺgy az amerikai egyetemeken megjelenik a multikulturalizmus, az alternatív kultúrák ismertetése, a különbségek elfogadása.
A viselkedésgenetikusok szerint: az egyének aktívan alakíthatják és választ-hatják meg a környezetüket – ez az aktív vagy reaktív genotípus környezetkorrelációja (egyrészt az egyén kiválasztja a környezetét, másrészt a környezet reagál az egyén genetikailag meghatározott jellemzőire)
11B. A KÖRNYEZET HATÁSA AZ INTELLIGENCIÁRA
– Környezeti tényezők:
- családban– környezeti hatás és genetikai hatás együtt
– az IQ-t befolyásoló tényezők: születés alatti és előtti körülmények, egészség, táplálkozás, szülőkkel való érintkezés mennyisége, minősége, iskoláztatás
– családi helyzet: a szülők hozzáállásán, ambícióján és nem a szociális vagy gazdasági helyzeten múlik
2. iskolában
– Iskolarendszer:
– egyetemes szocializációs rendszer
– célja a modern államokban: az értelmesség érvényes formájának az elsajátítása, az intellektuális teljesítmények jellege, kerete, a gondolkodási és problémamegoldási módszereket egységesíti
– egyik végterméke az a fajta intelligencia, amit a tesztek mérnek
– Az iskola szerepét az IQ fejlődésében több kutatási eredmény mutatja:
- a gyenge színvonalú iskolákban a gyerekek alacsony IQ – sokszor az idősebb gyerekek gyengébbek a fiataloknál
- azok a gyerekek akik időlegesen nem járnak iskolába, rosszabbul teljesítenek az IQ teszteken, mint a rendszeresen járók (pl. 1960 – Virginia állam – a fekete gyerekek kimaradtak a fekete-fehér integráció miatt bezárt iskolákból)
- az iskolában töltött idő szorosabb korrelációt mutat az intelligenciával, mint az életkor. Ez igaz a Raven féle tesztekre is, amelyek megoldását nem tanulták.
- a meghosszabbodott tanulási idő fejlett országokban már nem jár együtt az intelligencia átlagának a növekedésével.
NEISSER – mivel a fejlett ipari országokban egy adott életkor után a gyerekek iskolába járnak, az intelligencia és az iskola hatása elválaszthatatlan egymástól.
KÖRNYEZETI EREDETŰ VARIANCIA
Felosztható:
- családok közötti vagy közös környezet (KK) – olyan környezeti hatások, amelyek a családtagoknak közösek, a különböző családokat tekintve eltérőek (társadalmi helyzet, jövedelem, lakóhely)
- családokon belüli vagy speciális környezet (SK) – egyes családtagok különböző tapasztalatait jelenti – a szülők nem bánnak egyformán a gyerekeikkel, a gyerekeknek saját érdeklődési körük van, saját barátaik, más iskolába járnak, stb.
Az intelligenciát érő környezeti hatások (egész populációt vagy csoporton belül):
- szociális változók– a kulturális környezet (hogyan élnek, mivel foglalkoznak, mit tartanak fontosnak)
foglalkozás– Az intelligenciateszt eredménye előrejelzi a foglalkozás szintjét, ugyanakkor a munkahelyek is befolyásolják az intelligencia rugalmasságát.
iskolázottság – döntő hatással van az intelligenciára:
– az információ átadással
– szisztematikus problémamegoldással
– absztrakt gondolkodás kialakításával
– kategorizáció elsajátításával
– figyelem fenntartása még érdektelen dolgokban is
– alapvető szimbólumok és mechanizmusok használata
felzárkóztatás – az IQ megmutatja a gyerek kortársaihoz viszonyított intellektuális helyzetét. A fejlesztő programok képesek rövid távon emelni a tesztpontszámot és a mentális képességeket, de hosszú távon nincs meggyőző eredmény.
Átfogóbb programok – legsikeresebb a Carolina Abecedar Project – kisgyereket ingergazdag környezetben évekig – ez a csoport még az oktatásban elért eredményeivel is megelőzte a kontrollcsoportot
családi környezet – A különbségek a családok életvitelében kevés hosszútávú változást okoznak az IQ-ban (csak a kirivóan szegényes, nyomorúságos környezet). A családok közötti különbség, amely kisgyerekkorban nagyon fontos, késő kamaszkorra elveszti jelentőségét.
biológiai változók – egyes biológiai faktorok: alultápláltság, mérgezések (ólom, alkohol), születés előtti és alatti stresszorok okozhatnak alacsony IQ-t:
a tesztpontszámok folyamatos növekedése – FLYNN EFFEKTUS
– Flynn megállapította, hogy a teljesítmény folyamatosan emelkedik a tesztelés kezdetei óta – az a FLYNN – HATÁS
–A legtöbb intelligencitesztet időről időre sztenderdizálják azért, hogy lépést tartsanak a populáció IQ növekedésével, a régi feladatok a fiataloknak túl könnyűek, így az átlag magasabb lesz mint a 10-15 évvel ezelőtti hasonló korúak átlaga.
Pl. ha egy teszt 20 éve volt sztenderdizálva, akkor azok az emberek akik ma 100-as átlagot érnek el, valószínűleg 106-ot kapnának a régin.
Következtetés:
– amit az IQ számok mutatnak nem az örökölt (örökölhető) intelligencia
– a különböző kultúrákban mért IQ-k nem összehasonlíthatók
– az IQ-beli nyereségek mérési műtermékek, nem jeleznek valódi növekedést
– mivel az intelligenciamérés mennyiségi aspektusát veszi csak figyelembe – nem ismeri fel, hogy a frissítésre a norma változása miatt van szükség.
Az IQ pontok általa kimutatott növekedésnek okai a tesztmegírásban nyert tapasztalat mellett: – az egymás utáni generációk közti kultúrális különbség
– a táplálkozás fejlődése
– oktatás, gyereknevelés gyakorlatában beállt változás
– az intelligencia definíciója – a Terman által mért értékek csak egy absztrakt problémamegoldó készség mutatói? A kérdés még nyitott.
egyéni tapasztalatok
Források:
Gould – Az elméricskélt emberke
Horváth – Intelligencia-viszály
Jensen – Mennyiben …