Általános pszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján
(1986) Legismertebb modell, aminek szerkezeti és funkcionális leírása megkönnyíti az emlékezeti problémák értelmezése. Szerinte a memória egy aktív, több komponensű és dinamikus rendszer, melyben nemcsak tároljuk az információt, hanem műveleteket is végezhetünk vele.
A munkamemóriának három alapvető jellemzője van:
a) Kapacitása korlátozott
b) A kognitív feladatvégzés során ideiglenesen tárolja az információt
c) Független információforrásokat kapcsol össze
Rendszerében egy végrehajtói funkciókkal ellátott úgynevezett központi végrehajtó található és egy kétkomponensű alrendszer:
a) a verbális munkamemória nagy fonológiai hurok
b) a téri munkamemória vagy téri-vizuális vázlattömb
Az alrendszerek modalitásfüggők.
A. A verbális munkamemória a fonológiai, beszédalapú információ ideiglenes tárolásáért felelős és két komponenst tartalmaz:
– egy a verbális információ ideiglenes tárolásáért felelős fonológiai tárat, amelynek működését a nyomelhalványulás jellemzi
– egy frissítő mechanizmust, az artikulációs kontrollfolyamatot
Baddeley szerint: a verbális anyagok akusztikus kódolásával és rövid idejű megtartásával kapcsolatban két alapvető kísérleti jelenség hozható összefüggésbe: a fonológiai hasonlósági hatás és az artikulációs elnyomáshatás.
A fonológiai hasonlósági hatás ugyanarra a jelenségre utal, mint az akusztikus betolakodási hatás. A fonológiai hasonlósági hatás jellemzője, hogy a fonológiailag hasonló mássalhangzók azonnali felidézésekor figyelhető meg, s rövid késleltetés után eltűnik, ha a késleltetés alatt megakadályozzuk, hogy a személy ismételje az anyagot, ami arra utal, hogy a tárban levő anyagok gyorsan elhalványulnak.
Az artikulációs elnyomás hatás azt jelenti, hogy a vizuálisan bemutatott mássalhangzóknál nem jön létre a fonológiai hasonlósági hatás, hogyha a megjegyzéssel párhuzamosan hangos artikulációt kell végezzenek az alanyok, pl. ha mondogatni kell, hogy „do-do-do”.
Tehát: a verbális kódolás fontos részét képezi az inger néma vagy hangos ismétlése, innen ered a hurok elnevezés is, ami a folytonos repetícióra utal.
B. A másik perifériás alrendszer a téri-vizuális vázlattömb, ami a vizuális és téri információ időleges tárolásáért felel. Ide az információ a vizuális percepció vagy képzelet útján került be. Korábban úgy gondolták, hogy az alrendszer inkább téri, mint vizuális jellegű, de ma már úgy tűnik, hogy vagy egyazon rendszerben téri és vizuális dimenziók is jelen vannak, vagy pedig két külön rendszerről van szó.
A központi végrehajtó
A központi végrehajtó funkciója: a két periféria összehangolása, a manipuláció, a monitorozás, a gátlás, az erőforrások eloszlása és a kapcsolattartás a hosszú távú emlékezettel.
Tulajdonképpen a két rövid távú rendszer a két alapvető érzékleti rendszernek – akusztikus és vizuális – felel meg, melyek a gyorsan változó környezet módosulásainak állandó nyomonkövetését biztosítják (fluid rendszerek) és összevetését a háttérinformációval (kikristályosodott rendszerek).
A központi végrehajtó a beérkező információt a célokhoz igazítja.
Komplex verbális munkamemóriáról csak a fonológiai hurok és a végrehajtó funkciók egyidejű működésekor beszélünk. Ezek a komponensek együttesen segítenek minket az olyan nehéz feladatoknál, mint az összetett mondatok feldolgozása, a szövegmegértés, idegen nyelvű mondatok megértése, fordítása.
Hasonlóan a téri elrendezés verbális leírása esetén a központi végrehajtó közvetít a két alrendszer között, és így valósulhat meg pl. hogy egy idegen városban szóbeli leírás alapján találjunk meg egy objektumot úgy, hogy az információhalmazból az adott emlékezési helyzetnek megfelelően kiszűrjük a releváns információt és létrehozzunk egy mentális térképet.
Újabban Baddeley egy epizodikus alrendszerrel is kibővítette modelljét, a kikristályosodott rendszerekben, így a vizuális szemantika és a nyelv közötti kapcsolat ezen keresztül valósul meg és lesz része a HTM-nek. Az új komponensnek az a szerepe, hogy a különböző helyekről származó információt integrálja, és a verbális, téri-vizuális és kronológiai adatok alapján összefüggő történeteket és emlékeket hozzon létre.
Baddeley az RTM helyett a munkamemória fogalmat használja, ezzel is jelezve, hogy rendszere nem passzív, mint a rövid távú memória. A munkamemória három összehangolt működési részből áll:
A rendszer lelke a központi feldolgozó egység, amely a figyelmi kapacitás eloszlása mellett a másik két alrendszer működését is koordonálja. Ezek, a: fonológiai hurok és a téri-vizuális vázlattömb.
A fonológiai hurok a beszédhangok tárolásában lát el fontos feladatokat, de az írott szöveg fonológiai kóddá alakításában is alapvető szerepet játszik.
A téri-vizuális vázlattömb – a perceptuális és a képzeleti képekkel való belső manipulációnkat segíti és a téri tájékozódásban is támaszkodhatunk erre az alrendszerre.
Bizonyos betegségek a munkamemória más-más részeire hathatnak, ezáltal különböző problémákat okozhatnak. Pl. a központi feldolgozóegység károsodásának nagy szerepe lehet az Alzheimer-kór esetén tapasztalható mentális leépülésben.
Forrás: tanulmányi útmutató