3. félév

Attribúció és motiváció. Az attribúció szerepe a depresszióban

Szociálpszichológia, 26. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

26. Attribúció és motiváció. Az attribúció szerepe a depresszióban

– Weiner dimenziói, észlelt kauzailtás, tényleges kauzalitás, attribúciós stílus, tanult tehetetlenség, attribúciók sérülékenységi modellje (Hewstone, 6. fejezet megfelelő alfejezetei)

Ha rosszul sikerült a vizsga, hogy milyen érzést vált ki, az attól függ, hogy minek tulajdonítom a kudarc okát: nem tudtam (rossz hangulatom lesz, a következő dolgozatírástól már félek), vagy a tanár nem kedvel (kevésbé rossz hangulatom lesz, és nem félek, mert most már tanár fog vizsgáztatni).

A csoport-egyén iránti elfogultság szerepe a hibás oktulajdonításban

Szociálpszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

25. A csoport-egyén iránti elfogultság szerepe a hibás oktulajdonításban

– Csoportközi attribúció, csoportsztereotípiák védelme, többségi csoportok attribúciói, kisebbségi csoportok attribúciói (Hewstone, 6. Fejezet megfelelő alfejezetei)

Elfogultság a csoport javára: a sikeres csoportok tagjai nagyobb felelősséget tulajdonítanak a csoportnak a teljesítményéért, mint azon csoportok tagjai, amelyek kudarcot vallottak. A saját csoport kudarca- szorgalom hiány, más csoport kudarca – képesség hiány

Attribúciós hibák, torzítások

Szociálpszichológia, 20-24. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

20-24.tételekhez: Attribúciós hibák, torzítások (Forgács könyv szerint az internetről)

*Az okozás irányába történő torzítás: Hajlunk arra, hogy akkor is okságot, szabályszerűséget, sőt szándékosságot észleljünk, amikor ilyesmiről szó sem lehet. Egy korábban már említett vizsgálatban Heider és Simmel(1981) kísérleti személyeiknek egy animációs filmet mutatott, amelyben különböző geometriai alakzatok mozogtak különböző pályákon.

A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők

Szociálpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

13. A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők

– megfelelési következtetés, megfeleltetési torzítás, asszociációk szerepe, társashipotézis-ellenőrzés, illuzórikus korreláció, önigazoló észlelés, ingerinformáció megoszlása, nyelvi kategóriák szerepe, kognitív-affektív szabályozás (Smith, E., Mackie, 150-154, Hewstone, E 130-137)

Az emberek gyakran feltételezik, hogy a többiek olyan belső tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek a megfigyelt viselkedésnek. Valamely személynek az olyan tulajdonsággal való jellemzését, mely megfelel viselkedésének megfelelési (korespondáló) következtetésnek hívják. – kiegészíti az első benyomást, így ez lesz az első kognitív reprezentáció arról, hogy milyen a másik személy.

Történeti irányzatok a szociálpszichológiában

Szociálpszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

2. Történeti irányzatok a szociálpszichológiában: a néplélektan, a csoportlélektan

– a néplélektan képviselői (Herder, Hegel, Humboldt, Lazarus, Wundt) és nézőpontjaik, szuggesztió, hipnózis, orvosi modellek, a csoportlélektan képviselői és nézeteik (M. Hewstone E, 22-26)

Néplélektan (Völkerpsychologie): összehasonlító történelmi-társadalmi és kultúrális pszichológia

*a prototípus kulcsgondolata / az emberi társulás gondolkodásának elsődleges formája a kulturális és nyelvi közösség, melyben az egyéni személyiség kialakulása és nevelkedése végbemegy.

A csoport-egyén iránti elfogultság szerepe a hibás oktulajdonításban

Szociálpszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

25. A csoport-egyén iránti elfogultság szerepe a hibás oktulajdonításban

Csoportközi attribúció, csoportsztereotípiák védelme, többségi csoportok attribúciói, kisebbségi csoportok attribúciói (Hewstone, 6. Fejezet megfelelő alfejezetei)

Az attribúciós elfogultságokat befolyásolja a csoporttagság. A saját csoport és a külső csoport kudarcát vagy sikerét más-más módon magyarázzuk, hogy fenn tarthassuk és megvédhessük a saját és a másik csoporttal kapcsolatos sztereotípiákat.

A konszenzusra vonatkozó információk szerepe a hibás oktulajdonításban

Szociálpszichológia, 24. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

24. A konszenzusra vonatkozó információk szerepe a hibás oktulajdonításban

Hamis konszenzus hibája, alapgyakoriság hibája, önmagunk iránti elfogultság (Hewstone, 6. Fejezet megfelelő alfejezetei)

Önmagunk iránti elfogultság:

A konszenzusra vonatkozó információkat az emberek nem tudományos alapon, hanem megérzéseik, elképzeléseik alapján szerzik be azaz, hogy a saját viselkedési választásait és ítéleteit viszonylag átlagosnak, és a körülményekhez illőnek tartja. Ugyanakkor, az alternatív válaszokat szokatlannak, deviánsnak. Valamint a sajátjától eltérő válaszokat a cselekvő stabil diszpozícióinak nyilvánítja inkább, szemben azokkal a válaszokkal, melyek az ő válaszaihoz hasonlóak. A konszenzusról alkotott véleményük ezek alapján általában hamis. Attribúciós elméleteknél HAMIS KOSZENZUSRÓL beszélünk. Ha a konszenzus hamis hibás az oktulajdonítás.

Az attribúció kiváltását meghatározó folyamatok, attribúciós modellek

Szociálpszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

23. Az attribúció kiváltását meghatározó folyamatok, attribúciós modellek

Váratlan eredmények szerepe, kiváltó okok ismerete, előzetes várakozások megdöntése, cél el nem érése, várt interakciók hatása, észlelési folyamatok, kognitív folyamatok, folyamatmodellek (Hewstone, 6. Fejezet megfelelő alfejezetei)

Langer 1978-as elmélete alapján az emberek többnyire nem keresnek tudatosan magyarázatokat és nem is figyelik aktívan az új információk felbukkanását. Ez abban az esetben igaz leginkább, amikor jól ismert tevékenységeket végeznek. Ahhoz, hogy egy eseménynek, személy cselekedetének okot tulajdonítsunk, több tényezőre van szükség. Először is észlelnünk kell a megfigyelt ingereseményeket, utána kódolnunk és értelmeznünk kell ezt az észleletet.

A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők

Szociálpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

13. A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők

Megfelelési következtetés, megfeleltetési torzítás, asszociációk szerepe, társashipotézis-ellenőrzés, illuzórikus korreláció, önigazoló észlelés, ingerinformáció megoszlása, nyelvi kategóriák szerepe, kognitív-affektív szabályozás (Smith, E., Mackie, 150-154, Hewstone, E 130-137)

Az emberek hajlamosak feltételezni, hogy a megfigyelt viselkedések a cselekvő belső tulajdonságait tükrözik, annak ellenére is, hogy az adott helyzet is magyarázatul szolgálhatnak azokra. Megfelelési (korrespondáló) következtetésnek azt a folyamatot hívjuk, mikor valakit olyan személyiségvonással jellemzünk, amit a megfigyelt viselkedésével feleltetünk meg. Az első benyomás kiegészítéseként, a viselkedés első értelmezését követi. A megfelelési következtetés Edward Jones és Keith Davis szerint az alábbi esetekben lehet helyes:

Történeti irányzatok a szociálpszichológiában

Szociálpszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

2. Történeti irányzatok a szociálpszichológiában

A néplélektan, a csoportlélektan – a néplélektan képviselői (Herder, Hegel, Humboldt, Lazarus, Wundt) és nézőpontjaik, szuggesztió, hipnózis, orvosi modellek, a csoportlélektan képviselői és nézeteik (M. Hewstone E, 22-26)

A néplélektan a népek pszichológiáját jelenti, összehasonlító történeti-társadalmi és kulturális pszichológia. A XVIII.-XX. századig tartó német szociálpszichológia. Kulcsgondolat: az emberi társulás elsődleges formája a kulturális (és nyelvi) közösség (nép), melyben az egyén nevelkedése és személyiségének kialakulása végbemegy.