Szociálpszichológia

Normák és elvárások szerepe a proszociális viselkedésben

Leave a Comment / 2010-2011, 4. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 278-282

A társadalmi felelőség normája előírja,hogy az egyéneknek segíteniük kell, más embereken, akik az ő segítségüktől függenek. Berkowitz feltételezi, hogy a proszociális viselkedés egy társas helyzetben érzett felelősség közvetlen függvénye. Egy kutatás kimutatta, hogy az emberek annál többet tesznek meg partnerükért, minél függőbb helyzetben van a partner. Feltételezték, hogy az érzékelt függőség működésbe hozza a társadalmi felelősség normáját, ami viszont a proszociális válaszokat motiválja.

Normák és elvárások szerepe a proszociális viselkedésben Read More »

A proszociális viselkedés meghatározása és mintái

Leave a Comment / 2010-2011, 4. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 273-277

Definició:

A segítségben részesülő helyzetének javítására irányuló tettet nem motiválja az, hogy a cselekvő egyén hivatalos kötelezettségének tegyen eleget, másrészt, a megsegített nem szervezet, hanem személy.

Akik ma altrúistál holnapra passzív kívülállókká válhatnak. Az egész csupán társas helyzeten múlik. Ez az üzenet Latané és Darley a kívülállók apátiájáról szóló, széles körben ismertév vált cikkének. Amennyiben az első tanuk nem avatkoznak be, az a többi jelenlevőt is tartózkodásra és passzvitásra ösztönzi. Az ellenkezője is igaz: ha a mintaadó személy altruisztikusan cselekszik, akkor nagy az esélye, hogy a kívülállók is ugyanígy fognak tenni.

A proszociális viselkedés meghatározása és mintái Read More »

Normák és elvárások szerepe a proszociális viselkedésben

Leave a Comment / 2010-2011, 4. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Csuka Tímea

Hewstone, 278-282

Normák és elvárások

A társadalmi viselkedés két két normája esik nagy súllyal a latba az altruista viselkedésben: a társadalmi felelősség és a reciprocitás normái. A társadalmi felelősség normája a segítő és az elfogadó közötti személyközi kapcsolat olyan értelmezéséhez illeszkedik, amelyben az aszimmetrikus tranzakciók a hangsúlyosak – egyoldalú függőséget eredményez. Ezzel szemben a reciprocitás normája azzal a szemlélettel fér össze, amely szerint a segítő és az elfogadó egyenlő pozíciót foglal el.

Normák és elvárások szerepe a proszociális viselkedésben Read More »

A proszociális viselkedés meghatározása és mintái

Leave a Comment / 2010-2011, 4. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Csuka Tímea

A szociálpszichológusok a proszociális viselkedés meghatározásának általában kétféle típusát javasolták. Egyesek kizárták az egoisztikusan motivált cselekvést (pl. kölcsönösséget,) és az empátia által motivált viselkedést hangsúlyozták (pl. véget vetni az áldozat szenvedéseinek). Mások amellett érveltek, hogy nem volna praktikus az altruizmust egy feltételezett motivációs állapot alapján definiálni, mert lehetetlenség minden egyes egyedi esetben eldönteni, vajon a viselkedést az empátia motiválja-e vagy sem – Bierhoff szerint a proszociális válaszokat két feltétel definiálja: (1) az a cél, hogy valaki a másik személy javára cselekedjék, és (2) a választás szabadsága.

A proszociális viselkedés meghatározása és mintái Read More »

A vezetés kontingencia elméletei

Leave a Comment / 2010-2011, 4. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

A vezetés kontingencia elméletei
Szociálpszichológia, 27. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Csuka Tímea

Forrás: János, R, Tanulmányi útm., 12-21

Fiedler elmélete

Kutatásai során Fiedler arra a következtetésre jutott, hogy a vezetés hatékonyságát két tényező határozza meg: a vezető tulajdonságai és viselkedései, valamint a helyzet – vezetettek, feladat – sajátosságai.

A vezetés kontingencia elméletei Read More »

A vezetés fogalma és vonáselméletei

Leave a Comment / 2010-2011, 4. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

A vezetés fogalma és vonáselméletei
Szociálpszichológia, 26. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Csuka Tímea

Forrás – János, R, Tanulmányi útm., 3-11 Csuka Tímea

A szervezetek fennmaradásának és fejlődésének legfontosabb feltétele a hatékony vezetés. A spontán kialakult csoportokban, a formális csoportokban és szervezetekben kialakuló szerepek és státusok egyik legfontosabbja a vezetés.

A vezetés – az a folyamat, amelynek során a kiválasztott személy (vagy spontánul felbukkanó személy) meghatározott csoportcél elérése irányába befolyásolja a tagok viselkedését. A vezető és menedzser között különbség van, utóbbi nem hat közvetlenül az emberekre. Első sorban a vezetés implikálja a direkt kapcsolatot, kommunikációt a vezetettekkel – ilyen módon direkt módon hat az emberekre.

A vezetés fogalma és vonáselméletei Read More »

Attribúció és motiváció. Az attribúció szerepe a depresszióban

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 26. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

26. Attribúció és motiváció. Az attribúció szerepe a depresszióban

– Weiner dimenziói, észlelt kauzailtás, tényleges kauzalitás, attribúciós stílus, tanult tehetetlenség, attribúciók sérülékenységi modellje (Hewstone, 6. fejezet megfelelő alfejezetei)

Ha rosszul sikerült a vizsga, hogy milyen érzést vált ki, az attól függ, hogy minek tulajdonítom a kudarc okát: nem tudtam (rossz hangulatom lesz, a következő dolgozatírástól már félek), vagy a tanár nem kedvel (kevésbé rossz hangulatom lesz, és nem félek, mert most már tanár fog vizsgáztatni).

Attribúció és motiváció. Az attribúció szerepe a depresszióban Read More »

A csoport-egyén iránti elfogultság szerepe a hibás oktulajdonításban

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

25. A csoport-egyén iránti elfogultság szerepe a hibás oktulajdonításban

– Csoportközi attribúció, csoportsztereotípiák védelme, többségi csoportok attribúciói, kisebbségi csoportok attribúciói (Hewstone, 6. Fejezet megfelelő alfejezetei)

Elfogultság a csoport javára: a sikeres csoportok tagjai nagyobb felelősséget tulajdonítanak a csoportnak a teljesítményéért, mint azon csoportok tagjai, amelyek kudarcot vallottak. A saját csoport kudarca- szorgalom hiány, más csoport kudarca – képesség hiány

A csoport-egyén iránti elfogultság szerepe a hibás oktulajdonításban Read More »

Attribúciós hibák, torzítások

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 20-24. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

20-24.tételekhez: Attribúciós hibák, torzítások (Forgács könyv szerint az internetről)

*Az okozás irányába történő torzítás: Hajlunk arra, hogy akkor is okságot, szabályszerűséget, sőt szándékosságot észleljünk, amikor ilyesmiről szó sem lehet. Egy korábban már említett vizsgálatban Heider és Simmel(1981) kísérleti személyeiknek egy animációs filmet mutatott, amelyben különböző geometriai alakzatok mozogtak különböző pályákon.

Attribúciós hibák, torzítások Read More »

A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Tóth Judit

13. A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők

– megfelelési következtetés, megfeleltetési torzítás, asszociációk szerepe, társashipotézis-ellenőrzés, illuzórikus korreláció, önigazoló észlelés, ingerinformáció megoszlása, nyelvi kategóriák szerepe, kognitív-affektív szabályozás (Smith, E., Mackie, 150-154, Hewstone, E 130-137)

Az emberek gyakran feltételezik, hogy a többiek olyan belső tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek a megfigyelt viselkedésnek. Valamely személynek az olyan tulajdonsággal való jellemzését, mely megfelel viselkedésének megfelelési (korespondáló) következtetésnek hívják. – kiegészíti az első benyomást, így ez lesz az első kognitív reprezentáció arról, hogy milyen a másik személy.

A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők Read More »