Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Érzékleti modalitások: a látás – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Érzékleti modalitások: a látás

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Pölczman Ildikó által kidolgozva

Közeli és távoli érzékleteket különböztetünk meg. A látás távoli érzéklet.

A látás ingere a tárgyakról visszaverődő fény. A fény elektromágneses sugárzás ( 400-700 nm)

A környezteből feldolgozott ingerek 80%-a a látáson keresztül dolgozódik fel.

A látórendszer: a szem, az agy részei és az ezeket összekötő idegek.

A szem képkialakító rendszere: szaruhártya, pupilla, lencse. Ezek nélkül fényt látnánk, mintákat nem.

A szem micro és makromozgást végez: tremor és kontúrkövetést Þ a látórendszer a változásokra érzékeny.

A szemben a retina részeiként fényérzékeny, eltérő formájú receptorsejtek találhatók:

  1. Csapok  (6-8 millió)- nappali látás
  2. Pálcikák (120 millió)- éjszakai látás

Fovea: a retina közepe – a fény ide esik- itt csak csapsejtek vannak- színes látás

Perifária – a foveán kívül eső rész – pálcikák alkotják- sötétben  látás

A csapok és pálcikák fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt.

Különbségeik:

Csapok:                                                                                    Pálcikák:

¨ Kis érzékenység                                                                   ¨ Nagy érzékenység

¨ Piros-sárga érzékenység (nappali látás)                              ¨ Zöld-kék érzékenység (éjszaki látás)

¨ Nagy felbontóképesség                                                        ¨ Kis felbontóképesség

¨ Fovea irányába nagyobb számban                                       ¨ Periféria irányába nagyobb számban

¨ Szín és alakkódolás                                                              ¨ Világosság és  mozgáskódolás

A pálcikák annyira érzékenyek, hogy nappali fénynél működésképtelené válnak. De éjjel v. esti homályban egyetlen foton elnyelődését is képesek jelezni. Oka: A pálcikákhoz kötődő ganglionsejteknek több bemenete van, mint a csapokhoz kötődőknek.

Intenziv fényben a csapok aktivak.Válaszaik 4x gyorsabbak mint a pálcikáké, így tökéletesen észlelik a gyorsan változó vizuális ingereket, a tárgyak képének gyros változásait. Az általuk szolgáltatott kép tér-és időbeli részletekben gazdagabb.

Mindkét sejttipus fényelnyelő látópigment-molekulákat tartalmaz.

A pálcikák egyetlen látópigmentet, Rodopszint.

Az emberi retinában található 3 féle csapsejt 3 hullámhosszra  érzékeny pigmentet tartalmaz: kék, zöld, piros.

A látás komputációs elmélete (D.Marr,1982)

A látás moduláris szerveződés, több független alrendszerrel. Az észlelés során létrejövő reprezentációk:

  1. szint: Első vázlat, sötét-világos határok, élek. A fő fényintenzitás-változások 2dimenziós leírását adja meg, beleértve a szélekre vonatkozó információkat.
  1. szint: 2,5 dimenziós kép, az ábra irányulásokkal rendelkező felszíneik megalkotása. Nézőközpontú kép. A tárgy vetülete a nézőhöz  képest változik. A látható felületek málységének és helyzetének vázlat-leírása. Árnyék, textúra, mozgás, a 2 szemre vonatkozó diszparitás által szolgáltatott információk.
  1. szint: Tárgyközpontú. 3dimenziós kép. A tárgy természetes tengelyei körül szerveződik.(fő-és melléktengelyek) A tárgyak alakjának és modellreprezentációs relatív helyzetük úgy, hogy az független a megfigyelő nézőpontjától.

Az elmélet aránylag sikeres volt. Nincs pontos folyamatismeret azzal kapcsolatban, ahogyan a 2,5  D vázlat a 3D modellreprezentációba alakul át.

Továbbá Marr keveset mondott arról, hogy a látótérben lévő tárgyakról korábban szerzett ismeretek hogyan befolyásolják a vizuális folyamatokat.

Színérzékelés:

Az elektromágneses hullámhossz látási érzékenysége: 400-700 nm. Látórendszerünk a fény hullámhosszait különböző színekké változtatja:

400-450 nm ibolya

450-500 nm kék

500-570 nm zöld

570-620 nm sárga és narancs

620-700 nm vörös

A színlátás szubjektív élmény.

A színek dimenziói:

  1. világosság (intenzitás)
  2. árnyalat (minőség)
  3. telítettség (élénkség, tisztaság, fehérnélküliség))

400-700 nm -> 150 szín megkülönböztetés -> ÉÉK= 2nm + világosság+telítettség -> 7 millió szín

Judd és Kelly, (1965) – az angol nyelv 7500-at meg is tud ezek közül nevezni.

Színlátás elméletek

 

1. Thomas Young 1807 – Hermann von Helmholtz 1857 háromszín elmélet

Három féle receptor (csapsejt) létezik:

1. rövid receptor (kék)

2. közepes receptor (zöld, sárga)

3. hosszú receptor (vörös)

A szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, nem pedig minden színt külön receptor.

Színlátászavarok: – dikromátok, színtévesztők

– monokromátok, színvakok.

2. Ellenszín elmélet – Ewald Hering, 1878

Minden szín leírható az alábbi 4 érzékletből eggyel vagy kettővel:

Vörös <-> zöld   (sárga); sárga <-> kék   (fehér)

Jamerson és Hurvich, 1974 – kombinálni próbálták a két elméletet.

DeVolois és Jacobs, 1984-ben a talamusban megtalálták az ellenszínsejteket.

Forrás: Atkinson-Hilgard: Pszichológia

Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük