Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Eysenck elmélete a személyiségről – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Eysenck elmélete a személyiségről

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Személyiségpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Nagy Eszter jegyzete alapján kidolgozta Pölczman Ildikó

n      Eysenck jól ismerte a személyiségre vonatkozó különböző tipológiák elméleteit, emellett Pavlov munkásságát is

n      úgy gondolta, hogy az egyéni különbségek okát az öröklötten eltérő serkentő és gátló idegrendszerifolyamatokban kell keresni

n      Típustana kialakításakor az ókori elméleteket is figyelembe vette

n      A személyiség két szupervonása az érzelmi labilitás (vagy neuroticizmus) és az extra- illetve introverzió, amelyet később egy harmadik dimenzióval egészített ki, a pszichoticizmussal.

Eysenck tipológiája

n      Eysenck az extra- és introverziót dimenzióként fogja fel, ami azt jelenti, hogy az emberek többsége e jellemző mentén valahol a két végpont között helyezkedik el

n      Az 1960-as években a korábban leírtakhoz képest úgy módosította elméletét, hogy a felszálló retikuláris rendszer (ARAS) által meghatározott agykérgi arousal szintje a döntő az izgalmi és gátló folyamatok létrejöttében

n      Az eleve magas arousal (serkentettségi) alapszinttel jellemezhető introvertáltak a relatíve alacsonyabb ingerlési szinteket tartják kellemesnek

n      Az eleve alacsonyabb arousal alapszinttel rendelkező extravertáltak a magasabb ingerlési szinteket kedvelik (ld. 3. ábra). Az introvertált személyek ebből fakadóan lesznek ingerkerülők, míg az extravertáltak „ingerre éhesek”.

Neuroticitás és aktiváció

n      Eysenck elméletalkotásában módosulást figyelhetünk meg a magas emocionális labilitás (más szóval neuroticitás) létrejöttének fiziológiai magyarázatában.

¨     Kezdetben a szimpatikus idegrendszer fokozott serkenthetőségét tartotta felelősnek a kiegyensúlyozatlanságért

¨     Később az un. viszcerális agynak nevezett ősi agykérgi területek, vagyis nagyrészt a limbikus rendszerhez tartozó struktúrák fokozott aktivációját tette felelőssé a labilitás kialakulásáért.

ARAS- felszálló aktiváló rendszer

Eysenck – szupervonások és ARAS

n      A két típusdimenzió az idegrendszer működésének kétféle módját tükrözi

n      A felszálló aktiváló rendszer (retikuláris állomány) – ARAS

¨     introverzió: magasabb aktivációs szint (érzékenység túlingerlésre)

¨     extroverzió: alacsonyabb aktiváció (túlingerlés igénye)

ARAS és EI

n      Geen (1984): a „fehér zaj” tanulási kísérlet

¨     az introvertált alacsonyabb fehér zajt választ

¨     a két típus eltérő körülmények között mutat azonos arousal mintázatot (pl. szívritmus): milyen hangerővel hallgatod a rádiót? 🙂

¨     vigilencia-feladatok: az introvertáltak éberebbek, kevesebbet hibáznak

¨     gyógyszerkutatások: kevesebb stimuláns az izgalom létrejöttéhez introvertáltaknál

¨     több nyugtató, depresszáns a nyugalmi állapothoz introvertáltaknál

Érzelmi válaszkészség és egészség

n      a stressz növeli a vegetatív arousalt

n      az állandósult arousal növeli az érrendszeri sérülések esélyét

n      a stresszre adott arousal-emelkedés személyiségjeggyel hozható összefüggésbe  – magasabb reaktivitás azoknál, akiket személyiségük arra indít, hogy dühvel reagáljanak vagy elnyomják az átélt dühöt                                      ===>    az erősen szorongó vagy erősen emocionális személyek hajlamosabbak az érrendszeri megbetegedésekre

Three Giants

n      A két szupervonás – a neuroticizmus és extraverzió-introverzió – mellett a személyiség harmadik fő vonásának – a pszichoticizmus – leírásával vált teljessé Eysenck személyiségteóriája (rövidítése: PEN), amit a személyiség háromfaktoros elméletének is neveznek (Three Giants)

n      A személyiség harmadik dimenziója: pszichoticizmus. Úgy gondolta, hogy ennek a kifejezetten patológiás folyamatnak a hátterében szintén öröklött biológiai tényezők húzódnak meg, amelyek azonban még feltáratlanok

n      A pszichoticizmus dimenziójához modelljében olyan tulajdonságok tartoznak mint például a mások iránti érzéketlenség, a szociális elvárásokkal való szembehelyezkedés, az egocentrikusság, az impulzivitás, az agresszivitás és az érzelmi hidegség.

Eysenck pszichometriai tevékenysége

n      Az 1940-es években született a „Maudsley Medical Questionnaire” című kérdőíve (MMQ) a neurotikus zavarban szenvedők kiszűrésére

n      Az 1950-es években kérdőívét kibővítette az extraverziót mérő skálával, ami ezután a Maudsley Personality Inventory (MPI) nevet kapta

n      Az 1960-as években kifejlesztette a disszimulációt is mérő, hazugság-skálával bővített és átdolgozott kérdőívet, amely az Eysenck Personality Inventory (EPI) lett

n      Az 1970-es években a legjelentősebb változást a pszichoticizmus skála bevezetése jelentette az Eysenck Personality Questionnaire (EPQ) legújabb változatába

n      Az 1980-as években a kérdőív továbbfejlesztett változatában (EPQ-R) a pszichoticizmus skálában hajtották végre a legtöbb változtatást.

Forrás: szpszi_eloadas04_2008.ppt

Charles S. Carver, Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia, Osiris kiadó, Budapest, 2006

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük