KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás

Henter Gábor által kidolgozva

A klasszikus kondicionalasban (mas neven S/inger-tipusú kondicionalas)az előleny azt tanulja meg, hogy egy bizonyos esemenyt egy masik kovet. Tanulmanyozasa e szazad első eveiben kezdődott, amikor Ivan Pavlov orosz fiziologus a tanulassal kezdett foglalkozni. Az emesztes vizsgalata kozben Pavlov eszrevette, hogy az egyik kutya mar az etetőtanyer puszta latvanyara nyaladzani kezd. Ugy dontott, megvizsgalja, hogy megtanithatok-e a kutyak arra, hogy mas dolgokhoz is elelmet asszocialjanak.

Pavlov alapkiserleteiben a kutatok előszor egy tartalyt kapcsolnak a kutya nyalmirigyeihez , hogy abban ellenőrizhessek a nyaladzas merteket. Ezutan a kutyat egy tanyer ele helyezik, amelybe tavvezerlessel huspor adagolhato. A kiserletvezető bekapcsol egy fenyjelzest a kutya előtti ablakban. A kutya mozog egy kicsit, de nem nyaladzik. Nehany masodperc mulva a berendezes egy kis husport adagol, es kikapcsolja a fenyjelzest. A kutya ehes, a rogzitőberendezes bőseges nyaladzast regisztral. A nyaladzas feltétlen válasz, ami nem igenyel tanulast; ugyanezert a huspor feltétlen inger. Az eljarast szamos alkalommal megismetlik. Vegul a kutya mar a puszta fenyjelzesre nyaladzassal reagal, mivel megtanulta azt, hogy a kettő egyutt jar. A nyaladzas most mar feltételes válasz, mig a fenyjelzes feltételes inger. A kutyat tehat megtanitottak, mas szoval kondicionálták, hogy osszekapcsolja a fenyjelzest az etellel, es  nyaladzassal valaszoljon ra. A kondicionalas feltetelei: a feltetlen es felteteles inger időbeli érintkezése (kontiguitasa), illetve a felteteles inger alapjan a feltetlen inger bejósolhatósága.

A felteteles inger (fenyjelzes) es a feltetlen inger (huspor) minden parositasat próbának nevezzuk. Azok a probak, amelyekben a kiserleti alany megtanulja a ket inger kozotti kapcsolatot, a kondiconalas tanulási fázisat alkotjak. Ebben a fazisban a felteteles es feltetlen inger ismetelt parositasa egyre szorosabba teszi, azaz megerősiti a kettő kozotti kapcsolatot. Ha a felteteles valasz (nyaladzas) nem erősitődik meg ( a feltetlen inger- huspor elmarad), a valasz fokozatosan csokkeni fog. Ezt nevezzuk kioltásnak. A kioltasra viszont nem torlődnek az előzőleg megtanult asszociaciok, csak gat ala helyeződnek. A felteteles valasz ujra megjelenhet, spontánul felújulhat uj kornyezetben.

Az olyan jelensegek mint a másodlagos kondicionálás, a generalizáció es a diszkrimináció nagymertekben megnovelik a klasszikus kondicionalas hatoteruletet.

Az elsődleges kondicionalas eseten biologiailag fontos ingerek szolgalnak feltetlen ingerkent (elelem, de lehet aramutes, hideg stb.). Barmely inger megszerezheti azonban ennek hatekonysagat, ha kovetkezetesen biologiailag fontos feltetlen ingerrel parositjuk (kondicionalaskor a fenyjelzes atveszi a huspor hatasanak erejet). Ezzel parhuzamosan pedig a biologiailag irrelevans ingert tovabb tarsithatjuk egy masik hasonlo ingerrel (pl. a fenyjelzest egy hangingerrel) , es ez utobbi vegul egyedul is kivaltja a felteteles valaszt ( a hangot onmagaban is nyaladzas koveti), bar ez sosem volt a biologiailag relevans ingerrel tarsitva. Ezt nevezzuk másodlagos kondicionálásnak. Amire ilyenkor szukseg van, az egy ingernek egy masik olyannal tortenő tarsitasa, amelyet előzőleg egy biologiailag fontos esemennyel tarsitottak.

Generalizációrol beszelunk akkor, ha egy sajatos ingerre kialakult felteteles valaszt az eredeti ingerhez hasonlo, mas ingerek is aktivaljak. Pl. a kutya az eredetinel gyengebb fenyjelzesre is nyalzassal reagal. Minel hasonlobb az inger a felteteles ingerhez, annal inkabb kivaltja a felteteles valaszt.

A generalizacioval ellentetes folyamat a diszkrimináció. A generalizacio a hasonlosagokra, a diszkriminacio a kulonbsegekre adott valasz. A differencialo megerősites reven a kiserleti alany arra kondicionalodik, hogy kulonbseget tegyen a hasonlo ingerek kozott, ennek megfelelően kulonbozőkeppen reagaljon ezekre. A kondicionalt diszkriminacio tehat a szelektiv megerősites es kioltas termeke. Pl. a kutya erős fenyjelzesre nyalzasssal reagal, de a gyenge fenyre mar nem, mivel ez utobbi nem volt elelemmel tarsitva. A megerősitett es meg nem erősitett inger hatareseteinel, amikor az előleny nem kepes elhatarolni a kettőt, fellep a kisérletes neurózis. Ez a szituacios neurozisok modelljenek bizonyult az emberi patologiaban. Ilyenkor az ingerlő es gatlo folyamatok feszultsege extrem modon megnő es ez kaotikus viselkedeshez vezet.

Forrás: Kötelező könyvészet

 

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük