Általános pszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás
Pölczman Ildikó által kidolgozva
I.Kémiai érzékelések: A kémiai érzékelésre általában jellemző, hogy az ingert valamilyen vegyület, esetleg ion képezi, ami a receptorral kapcsolódva ingerli azt.
A kémiai anyagok érzékelése a szervezetben különböző helyeken zajlik, mivel az ingerek a külső és a belső környezetből is származhatnak.
Kémiai érzékelés : a szaglás és az ízlelés
1. A szaglás: Távoli illékony anyagok érzékelésére specializálódott. A szaglási inger levegő útján, molekula formájában kerül az orrjáratba. Általában zsírban oldódó molekula, szerves anyag.
A szaglásnak jelentős szerepe volt fajunk fennmaradásában, segített a mérgező gázok, mérgező ételek elkerülésében.
Mivel a legtöbb állati faj kommunikációs eszközként használja (pl. rovarok és néhány magasabbrendű állatnál a nőstények ferromonjai több km távolságból vonzza a hímet) az agyban a szaglókéreg 33% kutyáknál, az embernél 5%. Azért esetünkben is működik még valamennyire ez a primitív kommunikáció (férfiakat a nőktől szag alapján meg tudjuk különböztetni)
- ·A szaglórendszer: Orrüreg, az agy egyes területei, és az ezeket összekötő idegpályák.
A szaglóreceptorok az orrnyálkahártya speciális, sárgásan pigmentált membrana olfactoriában helyezkednek el. Ezeket a receptorokat a levegővel kevert gáz halmazállapotú anyagok molekulái ingerlik, az ingerek a szaglóideg útján jutnak el a szaglólebenybe. A legprimitívebb érzékelési mód és a legközvetlenebb pálya vezet az agyhoz. Bár a szaglólebeny az embernél jelentősen csökkent, megőrizte közvetlen kapcsolatát a limbikus kéreggel s így az endokrin rendszerrel, az éhségérzettel, a szexuális vonzalommal, az érzelmekkel és emlékekkel.
A kutyában és más állatokban ez a terület kiterjedt, embernél 5 négyzetcm.
Röviden az érzékelés menete:
Illatanyagmolekula ÞReceptorok szaglórostjai(szaglóhámból kinyúló szőrszerkezetek)Þ Elektromos impulzus keletkezikÞSzaglógumóba kerül az idegrostokon keresztül, az agy homloklebeny alatti területéreÞ Szaglókéreghez jut a halántéklebenyben.
2. Az Ízlelés:
Az íz ízlelését genetikai örökségünk és multbéli emlékeink is meghatározzák.
4 alapvető ízminőséget különböztetünk meg: édes, sós, keserű, savanyú.
A legújabb vizsgálatok szerint van egy 5. is, ennek a neve: umami (lsd. Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem 460.o.)
- ·Az ízlelőrendszer: Ízreceptorok, az agy ehhez kapcsolódó területei és az ezeket összekötő idegpályák.
Az ízlelés szerve a nyelv. A nyelvben specifikusan aktivált receptorsejtek(ízlelősejtek) vannak, innen idegrostok vezetik az ingerületet Þaz agykéregbe. Az általánosan elfogadott nyelvtérkép, ami szerint: nyelvhegye: sós, édes, szélei: savanyú, a lágyszájpadhoz közeli rész: keserű. Ma már tévesnek bizonyul. Ugyanis a nyelv minden területén, ahol ízlelőbimbó van, kiváltható minden ízérzet.
II.Testérzékelés:
A testérzékelés a 1. mechanorecepciót, 2. a hő és 3. fájdalomérzékelést foglalja magába.
Nem fejlődött ki külön érzékszerve ezen érzékeléseknek.
- ·Receptorai: a bőrben, a testfalban, izmokban, ízületekben található idegvégződések. Az ingerületek az idegsejt centrális nyúlványain a gerinncvelő szürkeállományába jutnak, legtöbbször itt vált ki válaszreflexet. De az esetek többségében a felszálló pályákon az agykéregbe jutnak a talamusz relésejtjeinek közvetítésével.
- A legfontosabb mechanoreceptor a szőr és a szőrtüsző. Az ember bőrét kb. 1 M szőrtüsző borítja. Az érzékelt nyomás ingere a bőrre gyakorolt fizikai nyomás. Az ajak, az orr, az orcák érzékenyebbek. A legérzékenyebb a nagylábujj. Az eltérés oka a jelenlévő receptorok eltérő száma.
A többi érzéklethez hasonlóan a nyomás is erős adaptációt mutat, huzamosabb ideig tartó
azonos hatást kevésbé érzünk az idő múlásával.
2. A hőmérséklet a gerincvelőben alakul ki, nincsenek külön hideg és melegérző idegek.
- A fájdalom kialakulásáról eltérőek a vélemények. Egyik álláspont szerint vékony, csupasz
axonok szállítják a gerincvelőbe. Más nézet szerint a gerincvelőben alakul ki a tapintás,
hő és vibrációérzékelés integrálásából.
Mind az ember mint az állat magatartását az érzékelő mechanizmusok közül leginkább a
fájdalom befojásolja. Kiterjedési hajlamossága és a vegatatív idegrendszerre gyakorolt
hatása miatt.
A fájdalom 2 szakasza:
1. A gerincvelő hátulsó érzőszarvában az érzőidegrostok bonyolult szinapszisokon keresztül gyors vagy lassú választ váltanak ki. A gyors általában nem tudatosul.A lassú néhány perc alatt játszódik le és tanulási folyamatokat is kiválthat.
2. Ha a fájdalomérzet bizonyos erősséget meghalad, a talamuszba jut onnan a kéreg testérző részébe, a frontális kéregbe.
A fájdalom fajtái:
1. Felületes
- Mély
- Zsigeri
Továbbá: 1. Fázisos
2. Tónusos
Belső szerveink, szervezetünk működéséről a szervezetet behálózó belső receptorok adnak információt. Ennek folyamata:
InteroreceptorokÞgerincvelőÞhipotalamuszÞa hormonális rendszeren keresztül az anyagcsere, a homeosztázis és a vegetatív tevékenység szabályozódik.
Ez az inger csak akkor válik tudatossá, ha komoly probléma van. Ez a fájdalom figyelmeztető funkciója.
Forrás:
1.Atkinson-Hilgard: Pszichológia
2.Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév
3.Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem