Share

Kognitív pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Garda Ildikó által, az internetről

II.évf./első félév Kognitív szig./Révész/17.tétel:Reprezentáció (Eysenck-Keane 215-263 )(Pléh: A reprezentáció fogalma..in. Bevezetés a megismeréstudományba:109-152) Készítette: Borbi

REPREZENTÁCIÓ

I/A REPREZENTÁCIÓ FOGALMA A KOGNITÍV TUDOMÁNYBAN/Pléh

I)A reprezentáció karrierje

Durkheim: 1917 a szociológia a társadalmi reprezentációk tudománya

Kísérleti pszichológia: a reprezentációs szintek egymásutánja a kognitív pszichológia támpontja

Chomsky: 1995 generatív nyelvészetben a nyelvi leírás alapkérdése a különböző reprezentációk rendszere, s a nyelvhasználat kulcskérdése is a reprezentációk hozzárendelése a bemenethez és a kimenethez.

Piaget: a fejlődés alapkérdése a reprezentációs formák egymásutánja.

A reprezentációk jelentésköre

17.sz. kétféle reprezentációs szóhasználat: mind a kettő külső, valódi életbeli események között tételez fel reprezentációs viszonyt 1/A) Hobbes:politikai képviselet, valakik képviselnek bennünket, a mi érdekeinket. 1/B) Boyle:a laboratóriumi kísérlet a természeti jelenségeket képviseli. 2) A diplomáciai: reprezentál az aki jól kiöltözött mert egy pl. országot képvisel. 2/B) tárgyi: valami kiemelkedik, legjobb példánya valaminek.

jelentésük hasonló a  kognitív tudományihoz amennyiben: a belső reprrezentációk valami helyett állnak, s annak v.milyen sűrítményei 3) leképezés: szintén belső, de el kell különíteni a kognitív szóhasználattól pl.” a bal kéz agykérgi rep-ja (= leképezése) a jobb féltekén van.

Az a reprezentáció fogalom amit a kognitív tud. használ e három jelentés hibridje. 1) a reprrezentáció mindenféle külső dolog belső leképezése. 2) a leképezés átalakított, kiemelő, a belső képviseleteknek egy sajátos formája.

Reprezentációnak azt a leképezési formát nevezzük, amely a gondolkodás tárgyává válhat.

Akkor beszélünk reprrezentációról amikor a belső képviseletek átalakíthatók, megfordíthatók, variálhatók.

II)¨A reprezentáció fogalom kialakulása a kognitívizmusban

Az ingerfüggetlenség elve

A belső világnak az ingerektől való  viszonylagos függetlensége, ha az inger jelen nem létekor is irányítja a viselkedést, részben úgy mintha jelen lenne.Hebb: megkülönbözteti a reflexes viselkedést, mely közvetlenül a külső feltételek ellenőrzése alatt áll, és a közvetítő reakciók, a reprezentációk irányította viselkedést.

A reprezentáció fogalma a hagyományos automataelméletben: ’50-es évek, az elméleti automaták olyan berendezések, amelyek egy külső inger következtében bizonyos belső állapotokba kerülnek, és ennek hatására bizonyos kimenetet, outputot hoznak létre.

Miért hisszük, hogy a belső világ viszonylag önálló, le tud válni az ingerekről?

Miért gondoljuk, hogy ez a definíciós jegye a reprezentáció fogalmának?

III) 4 érv:Lashley, Chomsky, , etológia, Tolman

1)      Lashley és a viselkedés sorrendi szerveződésének kérdése

Lashley 1951/behaviorista/ akkor fogalmazta meg,- hogy nehéz egyszerű E-i viselkedéseket megmagyarázni, anélkül hogy ne tételezzünk fel v.milyen önmagukban megálló, saját életet élő belső reprezentációkat- amikor megfogalmazódott a behaviorista világképnek a szigorú automata elméleti értelmezése.

Sorrendiség problémája az E-i viselkedésben:az associatív lánc elméletek nem képesek jól számot adni a viselkedés sorrendi szerveződéséről.

Koartikuláció: hogyan ejtjük ki az éppen adott hangot annak is függvénye mi következik később. Pl. in-t, in-g, in-a.

Hibázások mérése: szintén azt implikálja, hogy belső reprezentációkat kell feltételeznünk. A hibázások egy része a beszédben, antipációs hiba, arra utal, hogy a „terv” már korábban megvolt, ez is megkérdőjelezi a szériális associatív elképzelést az E-i viselkedésről, s többek között a beszédről.

IV)             2.Chomsky a mondattan és a belső reprezentációk.

A mondat tényleges produkcióját v.milyen belső modell irányítja., vagyis előbb megvan a terv a mondatról, és utána mondom ki a mondatot. Mind a neuropszichológiában, mind a nyelvészetben a nyelvi szekvenciális szerveződés problémájának kitüntetett

V)                3. A reprezentáció megjelenése a korai etológiában

Fajspecifikus viselkedések, valamint kiváltó ingerek vannak. Ebből az következik, hogy az állat id.r-ben belső modellek vannak. A fajsp. vis. azt jelenti, hogy egy meghatározott fajba tartozó darázs, amikor meglátja pl.a virágzó fákat másképpen viselkedik, mint egy másik fajba tartozó. Minden faj egy belső térképet alakít ki a környezetéről. A kiváltó I: egy állatfaj, amikor v.milyen környezeti eseményre reagál, akkor ezeket a reakciókat kitüntetett ingerek irányítják, nemcsak úgy általában a környezet ingerei.

VI)             4.a belső térkép, Tolman

A negyedik mozzanat a belső modellek „őstörténetében”Tolmantól származik. A belső térkép, a kognitív térkép, (patkány az útvesztőben) a patkány megtanulja mi hol van, a belső térkép irányítja viselkedését.

A REPREZENTÁCIÓ KÖRÜLÍRÁSA

I)Miért kellett bevezetni a Y-ába a reprrezentáció fogalmát?

Tehát nem minden belső leképezés reprezentáció és a reprezentációk az E v. Á. fejében nem csak a kiemelkedő eseményekre vonatkoznak.

Szerveződési elv Jelleg Folyamat Hajlékonyság Determináltság Organizáció
s-r Egyedi hatás Nyílt válasz fix determinál t biológiai
emlékek Epizodikus múlt Hatás nyoma hajlékony Valószínűség képzet
Reprezentáció A múlt rendje modell hajlékony Det. És leváló Propozíció, séma,kép
rendszer Átfogó kontextus Elmélet rávitel beállítandó Is-is 1elmélet

Az eltérő bonyolultságú rendszerek, ill. a különböző reprezentációs fogalmak.

A táblázat mutatja, milyen kibontakozó rendet alkotva képzelhetők el az eltérő viselkedésirányító rendszerek. A táblázat tekinthető egyszerre logikai rendszerezésnek az egyszerűbbtől a bonyolultabbig, de filogenetikai vázlatnak is.

Lefelé haladva a táblázat soraiban megnő az inger függetlenség, s növekszik a belső szerveződés, s a szervezet teremtette múltbeli kontextus szerepe

Az 1 sor: az anatómus amit a reprezentáción ért.

2 sor: az epizodikus emlékezeti szerveződéssel megnyíló múltbeli hatások, nem a jelentés , csak a kontingencia alapján hatnak egymásra

3 sor: amit a legszorosabban reprezentációnak tartunk, és a viták is erre vonatkoznak. Ezek a rendszerek már szemantikai alapon koherens, tágabb kontextusú szerveződéseket teremtenek.

4.sor: az újabban hangsúlyozott metareprezentációk, amelyek tudományos elméletszerűen épülnek rá a többi reprrezentációra és befolyásolják azt.

II)Kommunikáció és reprezentáció, mint a metatudományok keretei

A reprezentáció a jelviszony kérdése, „ a jel /vagy helyettesítő (reprezentament)/= ami valamit valaki számára valamely tekintetben vagy minőségben helyettesít”. A ”valami”:egy testtel bíró dolog. A „valaki számára”, jelenti, hogy jelviszonyról beszélünk, kell hogy legyen értelmező. Most azonban nézzük a számunkra releváns harmadik mozzanatot.

A jel valamire utal, ennek azonban többféle módja lehet. Az utalás részleges, a jel a tárgyat csak v. milyen értelemben helyettesíti. Peirce 1975 felosztása: ikon, index, szimbólum típusú jelek. Elkülönítésük alapja a motiváltság ill. az összetartozás. Index:v.minek a fennállására utal, ikon:hasonlóság utal a jeltárgyra, szimbolum:puszta szabály révén. Bruner vezette be a hármast a fejlődéslélektanba: a kezdeti hasonlóságon alapuló ikonikus jelhasználatot felválják az indexikus elemek, majd a természetes nyelv szimbólumai.

Elsődleges volt-e a kommunikáció, vagy éppen a reprezentáció?

J.Fodor: a nyelv, mint reprezentációs eszköz, a nyelv elsődleges funkciója nem a komm., hanem valamiféle belső gondolati „edényrendszer” kialakítása.a komm. Ehhez képest másodlagos és ráépült funkció lenne.

LEÍRÁSOK ÉS KÉPEK

A klasszikus kognitivisták szerint a reprrezentációk valójában leírások, a környezet kijelentések formájába tehető jellemzései. Pszichológiailag ez a leíró reprezentációs felfogás azt jelenti, hogy minden tudásunk tkp. olyan, mintha kijelentés függvényként lenne a fejünkben. Az eddigiek elvi kérdésekre vonatkoztak, a gépi modell révén a reprezentáció igényét egy konkrét reprezentációs modellhez kötik. Mit jelent ez az ugrás? Az E-i emlékezetet kijelentés hálóval v. kijelentések sokaságából előálló hálózatokként fogjuk jellemezni.

Igaz-e, hogy minden visszaadható lenne kijelentésekben?

Egyáltalán van-e a fejünkben kijelentés, nemcsak külső, kommunikatív esetben lehet kijelentésről beszélni?

Képek vagy kijelentések?

Mind a képi mind a propozíciós=kijelentés elmélet azt jelenti, hogy belső világunkról gondolkodva a saját magunk által kialakított külső tudáshordozókat, (képeket és kijelentéseket) használjuk belső életünk jellemzésére.

reprezentáció

/ /

külső                       belső, mentális

õ è õ è

képi            nyelvi      szimbolikus            megosztott

õ                            è

analóg               propozícionális

(képek, mentális       (kijelentések)

modellek)

A különböző külső és belső reprezentációk hierarchikus redje Eysenck és Keane ’96 nyomán.

Az ábra bemutatja hogyan képzelhető el a külső és belső reprezentációk kapcsolata egymással. Valójában a külső világban talált képek és mondatok megfelelőjeként jelenik meg a mentális képek és a belső kijelentések gondolata.

De a belső képek kevésbé szenzoros kópia jellegűek, sok bennük a konstruált, valamiféle rendszert követnek. Az ilyen átalakulások következménye a mentális modell (Johnson –Laird)

De most az érvelés érdekében tegyük fel, hogy vannak a fejünkben is kijelentések.

és nemcsak a komm. világában.

Analóg versus propozícionális tudás vitája: kétálláspont

1)ª propozícionális: minden amit tudunk kijelentések formájában van a fejünkben.

2) ªanalóg: a világról való tudásunk egy része képekben jelenik meg, funkcionálisan olyanok mint a fényképek. Ez a tudás szemléletes belső térkép.

A kérdés tehát az: A szemléletes képek is hozzájárulnak tudásunkhoz, v. minden tudásunk jellemezhető kijelentéslistákkal?? Hogyan lehet e kettőt összehasonlítani?

Paivio: kettős kódolás elmélete, vagyis tudásunk kettős, van egy nyelvi, absztrakt és egy képi tudásunk.

Kísérletek:Shepard és Metzler’71, Shepard és Cooper ’82, mentális forgatás , Kosslyn:térkép kísérletek—mindezek az analóg képviseletek mellett szólnak.

Igazából a kompromisszumos felfogás az érvényes.

II/A  REPREZENTÁCIÓ „SZIGORÚBB” FOGALMA

I)PIAGET A REPREZENTÁCIÓRÓL ÉS A KÖTÖTTSÉGEKRŐL VALÓ LEVÁLÁSRÓL

Piaget  szerint 16-18 hónapos korában a gyermek átható fejlődésen megy át, ennek a változásnak a kulcsszava a reprezentáció. Ez a kor azért kritikus a reprrezentációk szempontjából, mert ekkor lesznek képesek a belső dolgok elválnia a külső ingerfeltételektől. Ekkortól tud a gyermek a szobában is az útra gondolni és nemcsak akkor , amikor az úton megy. Ez a dekontextualizáció  Ha a gyerek elkezd beszélni várt, jelen nem lévő eseményekről, mondhatjuk, hogy a fejében reprezentációk vannak. U.úgy a szimbolikus játék is a reprrezetációk szimptómája. Fogadjuk el, hogy a Piaget-féle felfogás szerint az igazi reprrezentációt a puszta leképezéstől a manipulálhatóság, az átalakíthatóság és a közvetlen környezetfüggéstől való leszakadás különbözteti meg.

II) AZ INFÓTÓL A REPR-IG

Két elmélet amely szintén a reprezentáció megkülönböztetését a leképezésektől az elszakadási képességben látja.

·Fred Dretske ’88 megkülönbözteti a természetes jelentést v. indikációt amely megfelel a hagyományos információ fogalomnak. Az indikációról a reprezentációra való átmenet kulcsa az ő felfogásában is a relatív önállósulás: a téves képviselet lehetősége.

·Kardos Lajos ’76 értelmezésében is a döntő mozzanat valójában a lelki élet keletkezésében az információhordozó funkció

III)A NAÍV ELMÉLETEK, A NÉPI Y ÉS A REPREZENTÁCIÓ

A Reprrezentációs Elme  Elmélet (RTM) megjelenése

Amely szerint a mentális világ kétféle ’láncolatba’ illeszkedik, az egyik az egyedi élmények (kutyát látok) a másik a reprezentációk logikai implikációs rendszere. (állatot láttam)

A kétféle rendszer között izomorfizmus van, mentális életünk beilleszkedik a természetes okság rendjébe, de  a logikai következmények rendjébe is.

Fodor elképzelése szerint kétféle hálózatot kell feltételeznünk 1) a mentális állapotok okságilag levezetett  hálózatát 2) a propozíciók  közötti következtetési viszonyok hálózatát. A kettő között –oksági és következtetési – részleges izomorfizmus  állítható fel.

Fodor radikális szerző abban az értelemben, hogy a reprrezentációt magukat oki tényezővé teszi.

ÞFodor szerint a reprezentációk keletkezése:az E-i elme úgy működik, hogy az érzéki felületre beérkező eseményeket a kp-i idr. specializált részei (modulok) még nem szimbolikus algoritmusok szerint feldolgozzák, utolsó lépésként egy előre megadott.

Rendszer szerint ebből reprezentációt készítsenek, amelyek formailag leírások.

Þ koncepciójában a propozíciókhoz jellegzetes attitűdök társulnak.

Olyan gondolkodással jöttünk a világra-hirdeti az R.T.M- hogy minden dolgot kijelentéseknek megfelelően szeretünk elrendezni és eltenni. Ezt a reprezentációs elmefelfogást emlegeti úgy Fodor s a kognitív mozgalom, mint vélekedés-vágy Y-t.

Hiedelmeink azok a propozícionális tartalmak, amiket a szimbólummanipulációs, a nyelv leíró modelljét átvevő felfogás kezel.

IV) AZ INTENCIONALITÁS KÉRDÉSE

BRENTANO 3 féle intencionális viszonyt különít el: képzetalkotást, az ítélést és az érzést. Az első kettő nagy jelentőségű a reprrezentáció mellett, a mellett, hogy valami a tudat számára megjelenik. A mai reprezentációs tudat elmélet a maga kijelentés alapú szerveződésével és a vélekedés és a vágy egymásra épülésével úgy is tekinthető, mint e kettőség egységes modellbe foglalása.

KOGNITÍV Y/7. FEJEZET/216-261  A MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓ

 

1) MI A KÜLSŐ REPREZENTÁCIÓ?

Az Eysenck-Keane könyv 7. fejezete a már vázolt reprezentációs ábrával kezdi, majd fogalmainak meghatározásával folytatja, itt csak arra térek ki amit még nem írtam le az előző Pléh könyvből.

Reprezentáció: olyan jelölés/jel/szimbólumhalmaz, mely v.mit „újra megjelenít” v. „képvisel” számunkra, vagyis egy dolog helyett áll, mert az nincs jelen.

Két osztálya: szavak/írott jelölések és képek/ábrák. Mindkettőre igaz,( sőt a belsőre is) hogy a világnak csak bizonyos aspektusait reprezentálják.

Különbség: a diagram/kép többet ragad meg a világból, mint a nyelvi leírás.(mi is jártunk már úgy, hogy inkább lerajzoltunk v.mit a diákoknak)

Analóg reprezentációk: a képek/diagramok Mit jelent ez?Amikor két dolognak u.az a szerkezet, de más tekintetben különböznek.- a világ szerkezetére hasonlítanak

2) A NYELVI ÉS KÉPI REPREZENTÁCIÓK TULAJDONSÁGAI

Különbségek: nyelv                                                                    kép

–diszkrét szimb-k:betűk                                                   –nincs legkisebb egysége

–explicit, szimb.szükséges a viszony kifejezéséhez       — impicit, nincs szimb. a v-ra

–a szmb-k szabályok szerint szerveződnek/grammatika—nincs

–absztrakt:modalitás független                                       –konkrét:vizuális modalitás

3) A KÜLSŐ REPR-TÓL A BELSŐIG

Különbség: a mentális reprezentációk nem csak a környezet bizonyos aspektusait reprezentálják.

Hasonlóság: Szintén két osztály: 1)analóg=vizuális, hallási, szaglási, tapintási v. mozgási képek, megfeleltethetők a külső képinek az említett erre jellemző tulajdonságokkal.

2) propozícionális=nyelvszerűek és u az jell., mint a külső nyelvire. Pl. az elme fogalmi tartalmát ragadják meg tekintet nélkül arra, hogy az infó eredetileg milyen modalitásban jelent meg.

A KÉPZELET MINT ANALÓG REPREZENTÁCIÓ

1)

I.                    Mi is pontosan a képzelet?

II.                Van-e funkcionális jelentősége?

Az első kérdésre könnyű a válasz: az ami a fejünkben van amikor elképzelünk v.mit. De a képzetek képszerű reprezentációk? vagy azonosak a propozízionális reprezentációval?

A második kérdésre többen állították, hogy csupán másodlagos jelenség, jelen lehet de nem szükséges a gondolkodás számára.

2) PAIVIO KETTŐS KÓDOLÁSI ELMÉLETE

Javaslom nézzétek át Z /Judittavalyi referátumát, az ábrákat nem másoltam át!!!!!!!!!!!!!

Az elmélet alapvető javaslatai: ð az E-i megismerést két függ-len, de egym-sal szoros összefüggésben levő kód-v. szimbólumrendszer határozza meg: 1N.V — 2 V.

ð mindkettő az infó kódolására, szervezésére, tárolására, és előhívására specializálódott.

ð a N.V=képi a tárgyak és események N.V. feldolgozására specializálódott pl. színhelyek elemzése és mentális modellek létrehozása

ð a V. a nyelvi infóra spec-tt, és nagyrészt a nyelvfeldolgozásban játszik szerepet, a nyelv szekvenciális természetéből adódóan soros feldolgozást végez.

ð mindkettő bontható szenzoros-motoros alrendszerre/lásd Zoli első táblázata.

ð mindkettőben alapvető reprezentációs egységek vannak, logogének és imagének, melyek modalitásfüggő változatban jelennek meg a szenzo-motoros alrendszerekben

ð a két szimb-s r-t a log-nek és img-nek közötti referenciális kapcsolatok fűzik össze.

Lásd Zoli 2 ábrája.

Nagyon sokféle faladattípus szolgáltatott bizonyítékot a kettős kódolási elméletre pl. a szemantikai és epizodikus emlékezeti feladatok, neuropszichológiai vizsgálatok és problémamegoldási helyzetek.

A logogén fogalma Morton szófelismerési ’69, ’79 elméletéből származik, Paivio: a logogén modalitásfüggő-külön logogének azonosítják pl a hó hangalakot és és a szó vizuális formáját. A logogének megfelelői a nem vizuális rendszerben az imagének– a képeket azonosítják és reprezentálják a különböző szenzo-motoros modalitásokban.

3) A  KETTŐS KÓDOLÁS HATÁSA A SZABAD FELIDÉZÉSRE

 

Kísérlet 1: Paivio ’71 vagy képeket v. szólistát kell memorizálni, ha az előbbit akkor spontán módon megnevezik a k.sz-ek és igy memorizálják, tehát mindkét rendszert alkalmazva. Ezzel ellentétben a szavakat teljesen verbális módon memorizálják.

Ezeket az összegző hatásokat nem csak a képek és szavak között lehet kimutatni.pl a konkrét és elvont szavak között is.

Kísérlet 2: Paivio ’73 konkrét főneveket kellett elképzelni v. kiejteni, a második szakaszban előzetes figyelmeztetés nélkül fel kellett idézniük a bemutatott szavakat.

Eredmények melyek alátámasztották a kettős kódolás elméletét: 1) 2x valószínűbb az elképzelt szavak felidézése, mint a kiejtettÞ a N.V. kódok fölénye

2) a képzeleti instrukciók olyan magas szintre emelték a felidézést, amit hasonló esetben a képek kódolásánál tapasztaltak.

3) azokban az esetekben amikor kettős kódolást feltételeztek összegző hatás, azokhoz képest amit 1x bemutatott, elképzelt v. kiejtett ingerszavak esetében kaptak.

4) de amikor a megismételt szót minden bemutatásnál u.ú. kódoltak, nincs összegzés.

4) INTERFERENCIA

Többen tapasztalták azt az interferenciát, melyet a kettős kódolás a perceptuális  és a képzelet alapú folyamatok között feltételez a nem verbális rendszerben, bár a vizuális modalitás esetében az interferencia oka a téri feldolgozásban keresendő.

5) NEUROPSZICHOLÓGIAI BIZONYÍTÉKOK

Paivio olyan állításokat is megfogalmaz, amit neuropszichológiai bizonyítékok támasztanak alá.—a különböző szimbolikus rendszerek a nagyagy féltekéinek különböző részeiben lokalizálódtak

Bal agyfélteke= verbális,  jobb N.V ingerek feldolgozását végzi pl.arc felismerés. Mindkét féltekén belül található egy-egy terület a kül-ő sz-m alrendszerek számára.

A konkrét és elvont szavak esetében is mutatkoznak lokalizációs különbségek. Tachisztoszkópos kísérletek: a jobb oldali vizuális mezőben levő elvont szavakat könnyebben felismeri(bal félteke dolgozza fel) mint a bal oldaliban. A konkrét szavakat azonban u.olyan jól felismerik független a vizuális mezőtől.

Diszlexiások , bal agyfélteke sérülés:sokkal nehezebben olvasnak el elvont, nehezen elképzelhető szavakat, mint konkrétot.

A KÉPZETEK SZERKEZETE: BIZONYÍTÉKOK

Mik a képzetek?

Mik a képzetek speciális tulajdonságai, melyek a tudatos gondolkodás más formáitól megkülönbözteti őket?

Hogyan reprezentációnak a képzetek az elme szeme előtt?

Milyen műveletek végezhetők ezekkel a képzetekkel?

Két kísérlet: 1) mentális rotáció—dinamikus transzformációkat kellett végezni vizuális képekkel

2) képek letapogatása, melyek egy elképzelt térképen helyezkedtek el.

1) eredmény: a vizuális képzetek mindazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a tényleges tárgyak, azaz ugyanolyan módon helyezkednek el valamilyen mentális térben, mint a fizikai tárgyak a fizikai térben, és hogy ezeket a mentális tárgyakat u.olyan módon mozgatjuk v. forgatjuk el, mint a tényleges tárgyakat a tényleges világban.

De ha az elképzelt tárgy komplex, nehéz helyes ítélete alkotni, ellentétben a tárgyak fizikális elforgatásával.

2)      eredmény: a letapogatási idő egyenes arányban nő a két pont közötti tényleges távolsággal. Tehát a képzeteknek egyedi, téri tulajdonságaik vannak, melyek hasonlóak a világban levő tárgyak tulajdonságaihoz.

A képzet az analóg mentális repr-k egyik formája. A legtöbb kutatás és elméleti modellalkotás főként a vizuális képzeletre irányult, s nem a hallási v. szaglási képzeletre.

Az eddigi kísérletek azt támasztották alá, hogy a vizuális képzeteknek sajátos analóg tulajdonságaik vannak—de számos kutató ezt megkérdőjelezte??????

PROPOZICIONÁLIS REPR-K

EZ A GONDOLKODÁSHOZ IS JÓ LESZ!

Ismétlés: a prop-s reprezentációkat explicit, különálló és elvont entitásoknak tekintik, melyek az elme fogalmi tartalmát reprezentációk. independens az adott nyelvtől v.egy biozonyos modalitástól.

A propozicionális repezentációk tehát egy egyetemes, modalitástól független mentális nyelvet alkotnak, olyan alapkódot, mely alapján az összes kognitív tevékenységet végezzük-de akkor hogyan tudjuk jellemezni őket??

A predikátumkalkulusnak nevezett logikai rendszerrel: Feltételezzük, hogy az elme tárgyszerű entitásokat tartalmaz, melyek különböző fogalmi viszonyokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.- a kapcsolatokat v. viszonyokat predikátumnak tekinti.

A tárgyszerű entitásokat pedig a predikátumok argumentumainak.pl. a könyv az asztalon vanÞ a könyv és az asztal közötti viszonyt az ON predikátummal tudom kifejezni.

KÉPZELET– PROPOZÍCIÓS –VITA  I.

Az eddigiekben a képzeteket és propozíciókat hasonló megvilágításban vizsgálták.

De vajon szükség van-e egyáltalán a képzetekre? Lehet, hogy a megismerést csak propozíciók formájában kellene vizsgálni-ezt képviseli Pylyshyn.

1)Pylyshyn kritikájának első hulláma

Bár a képzetek képszerű felfogása intuitív értelemben ésszerű, a képzelet elmélete szempontjából viszont súlyosan elhibázott és meghatározatlan.

Érvelése szerint szükség van egy 3. kódra, mely a V. és N.V. között áll, és ez a közvetítő kód a propozícionális.

2)Ellenérvek az első hullám nézeteivel szemben

Az érvek közül sokat nem megfelelően fogalmaztak meg, de legalább motiválták a kutatókat, hogy elméleteiket pontosabban fogalmazzák meg.

KOSSLYN ELMÉLETE ÉS A KÉPZELET KOMPUTÁCIÓS MODELLJE

1)AZ ELMÉLET ÉS A MODELL

A a vizuális képzetek egy sajátos téri közegben reprezentációk

A a téri közeg 4 alapvető tulajdonsággal rendelkezik: i korlátozott mértékű térként funkcionál, spec. alakja van és téri viszonyokat tud ábrázolni

ii legnagyobb felbontású területe középen helyezkedik el

iii a közegnek olyan a felbontása, hogy a kis képek részletei homályban maradnak

iiii amint létrejött a kép a közegben, rögtön kezd elhalványulni

A a H.T.M kétfajta adatstruktúrát tartalmaz: képi és prop. állományokat. Az 1 infót tartalmaz arról, hogy a képek hogyan reprezentálódnak a téri közegben, és formájuk analóg. A 2. a tárgyak részeiről tartalmaz infót, hogy az egyes részek miként viszonyulnak egymáshoz, és formájuk propozícionális. A prop. És a képi állományok gyakran összekapcsolódnak egymással.

A számos folyamat használja a képi állományokat és a téri közeget , hogy képzeteket hozzon létre, értelmezzen és alakítson át.

Képzeljük el milyen módon hozzuk létre a kacsa képét.1) téri közeg, melyben a kacsát reprrezentálnunk kell, a prop-s és képi ál. Melyek a kacsáról szóló infót tárolják, és azok a folyamatok, melyek az áll-ból létrehozzák a képet a téri közegben.

2)A TÉRI KÖZEG

Felületét képpontokra osztjuk, ezeket koordinátákkal jellemezhetjük, melyek megadják, hogy az adott pont hol van a képernyőn.

4 fontos tulajdonsága:1)a közeg térként funkcionál, megőrzi a tárgyak közötti téri viszonyokat, de egyébként is olyan mint a fizikai tér: kiterjedése korlátozott és behatárolt.

2)a kép a közeg közepén a legnagyobb felbontásban rep-ik, mint a látómezőben.

3)Sajátos felbontás

4)Amint a kép létrejön azonnal elkezd halványulni, ha meg akarjuk tartani újra kell frissíteni

3)KÉPI ÉS PROP. ÁLLOMÁNYOk

Most már tudjuk, hogy a kacsánk hol reprezenzációk, de hogyan? Kosslyn komp. modelljében,van egy képi áll-unk, mely a képpontok koordinátáit rep-ja a téri közegben.

Ezek tkp vázlatos képek, mely a tárgy alapvető alakját ábrázolja.

A prpo- áll-k a kacsák tulajdonságait sorolják fel, ezek a képi áll-hoz kapcsolódnak.

4) KÉPZELETI  FOLYAMATOK

A modellben a fő folyamatot ELKÉPZEL névvel jelölik. 3 alfolyamata: ÁBRÁZOL, MEGTALÁL, HELYEZ. Ha bonyolultabb az utasítás + folyamatok lépnek működésbe pl.forgassuk el a kacsa képét 180 fokkal.+ LETAPOGAT,PÁSZTÁZ, RÁKÖZELÍT ÉS ELFORGAT.  A folyamatok nevei önmagukat magyarázzák, és mindegyik mint spec., a képek LETAPOGATÁSÁRA v. ELFORGATÁSÁRA szolgáló eljárás szerepel. Ezek magyarázzák a mentális „letapit”és elfogatás kísérleti eredményeit.

Y-I ÉS NEUROY-I BIZONYÍTÉKOK:

1)a képek letapogatása (ezt már nem ismétlem)

2)a téri közeggel kapcsolatos kísérletek : lásd Bernáth fókuszált figyelem, zseblámpa analógia. A téri közeg korlátozott terjedelmének vizsgálata. Ha a látómezőnk 100fokos ívet ölel fel, az adott távolságból figyelt tárgy az ív bizonyos részét kitölti. De ha közelebb megyünk és a tárgy is nagy, teljesen kitölti v. túlcsordul rajta. Kosslyn ezt alkalmazta a képzeletre is.

3) neuropszicológiai bizonyítékok: agysérültek- ha a képzetek létrehozása zavart, nem tudja emlékezetből leírni a tárgyak külső megjelenését v. nem tudja emlékezetből lerajzolni.

De fel tudja ismerni és le is tudja rajzolni, ha látja.

Valószínű, hogy a képzetek létrehozása a bal féltekében történik, még akkor is ha a képzelet legtöbb összetevője a jobban lokalizálódik. Farah kísérlete hasított agyú betegnél- a bal létre tudott hozni képzeteket, de a jobb nem, viszont ezenkívül minden más képzeleti feladatot el tudott végezni.

A KÉPZELET—PROPOZÍCIÓ—VITA II.

1) Pylyshyn kritikájának második hulláma181,’84

Érvei a kognitív átjárhatóság fogalmán alapulnak, a számítógép analógiájára. Az elmének u.olyan funkcionális architektúrája van, mint a számítógép hardverjének (processzorok, huzalok stb) amit az elme magasabb szintű, a szoftverhez (hardveren futtatható program)hasonló folyamatai pl. a hiedelmek, célok, vágyak—nem változtathatnak meg.

Ha a képzetek spec. közegben működnek, az elme funk.arch-nak a részei, tehát nem változtathatók vagyis a képzetek kognitív értelemben nem átjárhatók. A hiedelmek stb. propozícionálisak, ha vk azt mutatja ki, hogy a képzetek kogn. ért-ben átjárhatók, akkor u.olyan dolgokból kell állniuk, mint a propozícionális repr-nak, ezért ezekre visszavezethetők. Kísérlet (a letapogatási) eredménye : átjárható. Vmit elképzelni azt jelenti, hogy úgy rep-juk, mintha valódi lenne. Az eredmények magyarázatához noncs szükség spec. rep-s formára.

2)      ellenérvek a második hullám kritikájával kapcsolatban

Boden ’88 bár a képzetek lehetnek kogn. ért-ben átjárhatók ez nem jelenti azt, hogy a képzeletet prop.rep-k formájában kell megmagyarázni Az egyszerű megkülönböztetés  a prop.repr-k és az analóg.mint-sajátos-közeg repr-k között nem igazolható, ezért következtetései alaptalanok.

Johnson-Laird ’83 a képzetek és a hiedelmek egyaránt magas szintű képződmények, és téves az a nézet, hogy pusztán azért „epifenomének”, mert egymást átjárják. Azok az érvek amelyek az átjárhatóság fogalmától függenek, helytelenek.

A MENTÁLIS MODELLEK MINT ANALÓG REPREZENTÁCIÓK

1) Johnson –Laird ’83, ’89 a repr-k. 3. formája: mentális modell( a képzetek és prop-k mellett)amely lehet analóg teljesen v. részben.A PROP-T FILOZÓFIAILAG ÉRTELMEZI egy verbálisan kifejezhető propozíció mentális reprezentációja: közel van a természetes nyelv felszíni formájához.

A mentális modellek és a képzetek alapvető tulajdonsága, hogy analógak, pontosan meghatározottak és konkrétak (konkrét entitásokat rep-nak). Különböző következtetési és megértési folyamatokon keresztül válnak meghatározottá. Ezzel ellentétben a prop-k , mint nyelvi leírások határozatlanok.

Miben különböznek akkor a modellek és a képzetek?

„A képzetek a modellek különböző nézeteinek felelnek meg: vagy az észlelés, v. a képzelet eredményeképpen a megfelelő külvilágbeli tárgyak észlelhető jellemzőit repr-ják” Bizonyos perspektívából szemlélt mentális m-k

3)      A PROP. ÉS A MENT. M. MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉNEK BIZONYÍTÉKAI.

Ezt a gondolkodásban vettük a deduktív következtetéseknél.

ELOSZTOTT REPREZENZÁCIÓK ÉS A KONNEKCIONIZMUS

Az utóbbi időben a szimbolikus megközelítés volt az uralkodó a kognitív Y-ban( az E-i megismerés szimbolikus repr-kon alapul) de-

Hogyan manipulálják ezeket a reprezentációkat a különböző szabályok??-a bonyolult megismerési folyamatok kezelésében nagyon nehézkes…

A kognitív folyamatok hogyan realizálódnak az agyban?? Nem kapcsolódik konkrét módon az agy neurofíziológiai rétegéhez.

A válasz egy új irányzat: a konnekcionista megközelítés.

  • · szimbolikus entitásokra való utalás nélkül képesek reprezentálni az infót= elosztott reprezentációk formájában.
  • · képesek komplex viselkedések modellálására
  • ·az idegsejtekhez hasonló feldolgozási egységek alkalmazásával lehetőséget nyitnak olyan megismerési elmélet felé, mely közvetlenül a neurofiziológiai alap részletes jellemzőire támaszkodik.

ELOSZTOTT REPREZENTÁCIÓK

ELOSZTOTT KONTRA LOKÁLIS REPR-K

ELOSZTOTT REPR-K ÉS PROPOZÍCIÓK/KÉPZETEK

A konnekcionista hálózatok a dolgokat elosztott módon reprezentációk mint u.annak a hálózatnak a különböző aktivitásmintázatai A hálózatok lokalista módon is rep-hatják a dolgokat, amikor egy-az-egyhez megfelelés van a fogalmak és a hálózatok egységei között. Az elosztott reprezentációt a szimb. m-ben alkalmazott reprezentációk kiegészítőjének is tekinthetjük, hasonlóképpen a szimbolikus reprezentációt felfoghatjuk úgy is, hogy ezek az elosztott reprezentációkat jellemzik a megismerés egy magasabb absztrakciós szintjén. Ez a kiegészítő viszony azonban csak akkor fogadható el, ha az elosztott reprezentációk tulajdonságait a magasabb szinten alapvető elemeknek tekintjük. Ezen tulajdonságok közé tartozik a tartalom alapú memóriacímzés és az automatikus általánosítás.

Share