Állatpszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás
Az állatok mozgásmintázatának követése a mozdulatok pontos, szabatos leírásán alapszik. A mozdulatok lehetnek egyszerűek vagy bonyolultak.
Az állati magatartás magatartáselemekre bomlik. A magatartáselemekből állnak össze a magatartásegységek, azaz a fajra jellemző meghatározott öröklött mozgásmintázatok. Az állat egyes akciói különböző mozgásmintázatokból, ezek szabályos ismétlődéséből, kombinációiból állnak. Az öröklött mozgásmintázatokat a környezet egy vagy néhány tényezője váltja ki, ezek a kulcsingerek.
Az összetett mozgásminták reflexek láncolatának tekinthetők.
A reflexek egyik sajátossága a kifáradás, melynek oka a motivációváltás vagy a túl gyakori ingerlés. A felfutási periódust követően az ingerlés eléri a maximumot, de ez nem tartható fenn korlátlan ideig, és lassan lecsillapodik, bár az inger ugyanúgy jelen van. Motivációváltás esetén az állatok nem minden esetben készek arra, hogy a kiváltó inger megjelenésekor egy adott viselkedésmintát mutassanak.
Az öröklött mozgásminták nem változatlanok, de minden faj egyedi, viszonylag sztereotip mozgásminta készlettel rendelkezik. A sztereotip mozgásminta készlet az adott fajnál sem jelenik meg minden esetben. A legtöbb udvarlási viselkedés nagymértékben sztereotip, mivel fő szerepe, hogy a fajhoz tartozó egyedeknek a párzásra való hajlandóságát jelezze. Kevés olyan magatartásmintázat ismeretes, mely a külső ingerek figyelmen kívül hagyásával zajlana le. A legtöbb nagymértékben függ attól a visszajelzéstől, ami a végrehajtásából adódik.
Sherrington 1906-ban Nobel díjat kapott a reflexek leírásáért.
Monoszinaptikus reflexek
A monoszinaptikus reflex a legegyszerűbb reflexív, egyetlen szinapszis kapcsolja össze az afferens és az efferens neuront. Minimum 2 idegsejt kell hozzá.
A monoszinaptikus reflex olyan egyszerű reflex, aminek anatómiai reflexíve az érzőneurontól a megfelelő mozgatóidegsejtig csak egyetlen szinapszison halad át a gerincvelőben.
Példa: a térdreflex – proprioceptív.
Izom -> afferens szál -> központi -> efferens szál -> effektor
Forrás: tanulmányi útmutató (CD)
http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc
xenon.bibl.u-szeged.hu/%7Evidaa/holi/02/elettan/tetelek/46.pdf
http://www.tankonyvtar.hu/biologia/oxford-typotex-biologiai-080905-48