Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Nemi különbségek a szociális viselkedés megnyilvánulásában az evolúciós szemléletmód értelmezésében – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Nemi különbségek a szociális viselkedés megnyilvánulásában az evolúciós szemléletmód értelmezésében

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Szociálpszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Koponyás Rita által kidolgozva

5. Nemi különbségek a szociális viselkedés megnyilvánulásában az evolúciós szemléletmód értelmezésében

Szülői ráfordítás, preferenciák a párválasztásban, párválasztási kritériumok, fluktuáló szimmetria, fejlődési labilitás, erőszakos viselkedés különbségei, féltékenység (Hewstone E, 43-52)

A természetes kiválasztódás egyik formája, hogy miként és milyen minőségű partnert sikerül becserkészni a nemi aktushoz, ill. ezáltal a szaporodáshoz. A hímek nagyobb testmérete, feltűnőbb külső jegyeik, erősebb testalkatuk egyaránt a nőstényekért folytatott harc kellékei.

Trivers elmélete: a szülői ráfordítás kiegyenlítetlen a két nem részéről. Általában a nősténynek jóval több energiába kerül az utódnemzés és azok felnevelése, ezért nagyobb a tétje, hogy alkalmas hímmel párosodik-e. Ezért a hímek versengenek a nőstényekért.

A nemek közötti különbségek eltérő szaporodási stratégiákhoz vezetnek. A nőstényeknek kevesebb a lehetőségük az utódnemzésre, több a vesztenivalójuk, ezért körültekintőbben kell kiválasztani a megfelelő hímet a szaporodáshoz. A hímeknek azt érdeke ezzel szemben pedig az, hogy minél több petesejtet termékenyítsenek meg, ezáltal minél több utódot hagyjanak hátra.

Ahol mindkét szülőre szükség van az utód felnevelésében, ott a nemek hasonlóak. Ahol a hím fektet be több energiát (egyes madárfajoknál pl.), ott a nőstény nagyobb és agresszívabb: visszájára fordul a nemi arány. Itt a nőstény több hímmel párosodik: többférjűség.

A nőstény hűtlen magatartása azt eredményezheti, hogy más utódát felnevelteti a párjával (kakukktojás-melengetés). Ez a hím részéről egy nemkívánatos esemény, hiszen más génállomány továbbörökítésére fordítja az energiáját, ezért ezeket a helyzeteket igyekeznek kiszűrni a hím egyedek.

Az evolúciós pszichológia szerint Trivers szülői befektetés elmélete az alapja az emberek párválasztási, párkapcsolati szokásainak, viselkedésének is. Ennek megnyilvánulásai:

Nemi különbségek a partnerek preferált számában

A férfiak nagyobb szexuális változatosságra törekednek. Az eltérő mértékű szülői befektetésből következően a férfiak megtehetik, hogy minél több spermát próbáljanak szétszórni a világban, minél több nőt termékenyítve meg. Ha ez megtörténik, a további párosodás már felesleges. Bár az emberi kultúrában a monogámia a kívánatos, ezt rendszerint áthágjuk, sőt, némely társadalmakban hivatalosan is megengedett a gazdag erőforrásokkal rendelkező férfinak a többnejűség.

A monogámia a nők számára sokkal előnyösebb, nekik biztosítani kell az utódfelneveléshez a stabil partner jelenlétét, segítségét. Ám ha a partner alkalmassága, erőforrása megkérdőjelezhető, a nők néha magasabb státusú, nős férfi támogatását, erőforrásait is bevonják a „hivatalos” partner mellett.

A férfiak és nők eltérő szexuális magatartását sok kutatás alátámasztja, pl. homoszexuális férfiak és leszbikus nők szexuális stratégiáinak vizsgálata.

A férfiak és a nők párválasztási kritériumai

A fizikai vonzerő feltétele: a magas párosodási értékre utaló jelek megléte. Mindkét nem a jó egészségi állapot, erős, egészséges gének, jó szaporodási és továbbörökítési kilátások jeleit keresi a leendő partnerben.

A nők inkább az utódok ellátásához és megvédéséhez szükséges potenciát keresik, ami a társadalmi rang, anyagi jólét területén is jelentkezik. De az egészséggel és fizikai alkalmassággal kapcsolatos testi jeleket is vonzerőként értékelik. A legvonzóbbnak azt a testfelépítést találják, mely az alacsony ösztrogén- és magas tesztoszteronszint következtében alakul ki, normál testsúlyú egyéneknél.

A test kétoldali szimmetriája szintén befolyásolja a vonzerőt. A fluktuáló szimmetria jelzésként működik arra vonatkozóan, hogy mennyire voltak hatással az egyén fejlődésére különböző genetikai hatások, környezeti ártalmak. A szimmetria tehát a „jó gének” jelenlétét jelzi, az aszimmetria a fejlődési labilitás jele, tehát hogy abban a populációban, melynek génállományát hordozza az egyén, milyen mértékben voltak jelen, és avatkoztak be genetikai vagy környezeti ártalmak Ha alacsony a fluktuáló aszimmetria szintje egy férfinak, akkor megugrik a vonzereje, így számos partnerre tehet szert. A szimmetria általában izmossággal, erővel, dominanciával társul.

A férfiak számára az a női alkat a legkívánatosabb, mely a fiatal, egészséges, termékeny életszakaszba jutott, de még nem terhes és nem szült női test jellegzetességeit hordozza. Az anyagi és státuszbeli jellemzők helyett azokra a jelekre figyelnek, melyek az egészséges szaporodóképességre utalnak. Számszerűen kifejezhető az a derék – csípő arány (0,67-0,8), mely különböző etnikumú férfiaknál egyaránt a legnagyobb vonzódást váltja ki.

A fiatal férfiak kockázatos és erőszakos viselkedése

A fiatal férfiak közötti versengés szolgálhat okként, hogy részt vesznek kockázatos vállalkozásokban, legvalószínűbben ők mennek bele erőszakos cselekedetekbe, akár gyilkosságba. A sikeres szaporodáshoz szükséges erőforrásokért, az áhított nőért, szaporodásuk sikeréért folyik közöttük a versengés, küzdelem. Az erőfitogtatás éppúgy, mint a megvédett férfi becsület, fontos elemei ennek a versengésnek. Az agresszió mértéke és a tesztoszteron szint nagysága egyenes arányban összefüggenek egymással.

A féltékenység az apasággal kapcsolatos bizonytalanság következménye. A férfi – nővel ellentétben – soha nem lehet bizonyos afelől, hogy nem-e más hímegyed utódát nevelgeti sajátjaként (kakukktojás-melengetés). Márpedig az inkluzív alkalmasság elvén a férfinak evolúciós szempontból igen fontos, hogy saját génállományát sikerüljön továbbörökítenie. Ezért a férfiak a szexuális hűtlenség gyanújára veszélyes érzelmeket élnek át. A nők ezzel ellentétben arra a gondolatra élnek meg nagyobb indulatot, hogy párjuk érzelmileg valaki máshoz kötődik. Számukra ez azt a fenyegetettséget jelenti, hogy párja esetleg elhagyja és erőforrásait más nőre s annak utódjára fordítja.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük