Ruth Benedict

Kulturális antropológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Balázsi Rózsa

Ruth Benedict  Kulturalis Mintak nevezetű könyve mivel foglalkozik és miért fontos?

Boas-tanítvány;

  • · A kultúra nem véletlenszerűen áll össze!…
  • · viselkedések egységeként jelenik meg a „kultúra mintája”
  • · a kialakult viselkedések a kultúra integrációjának megértését segítik elő
  • · az emberi viselkedés ad magyarázatot egy kultúra létezésére (de ez leegyszerűsítés, mert figyelmen kívül hagyja a kultúrán belüli viselkedésváltozatokat)
  • · az egyén társadalmi viselkedését akarja megérteni, de redukál és szimplikál
  • · kulturális alakzat = egy adott kultúra integrált formában
  • · nem csak „primitív kultúra” van, hanem „primitív kultúrák” léteznek
  • · kulturális relativizmus: minden kultúra több, mint alkotóelemeinek összessége, ezért a kulturális mintákat kell vizsgálni, megérteni csak az integrált kulturális alakzatot lehet.

Más kultúrák megértésének útja:

-a kulturális relativizmus megtanít minden más kultúra tiszteletére®

-ember vagyok, semmi emberi nem idegen tőlem /ókori mondás/.

Etnocentrizmus:

  • ·definíció: egy bármely kultúrával való azonosulás, önmagában pozitív tartalmú, hiszen alapszemélyiségünk jegyeinek kialakulásához nélkülözhetetlen: beleszületés!
  • · De: ha túlzó és negatív megnyilvánulásokra ad okot, elvetendő
  • · Pozitív oldala: szükséges az identitás megléte, így tudjuk megkülönböztetni magunkat másoktól
  • · Negatív oldala: amikor nem arra használjuk identitásunkat, hogy magunkat megerősítsünk, hanem arra, hogy másokat lenézzünk, csak azért, mert „mások” ® a pozitív etnocentrizmus „beteges etnocentrizmussá” válik, melyet „kulturális betegségeknek” foghatunk fel
  • · Patologikus etnocentrizmus: elhomályosult ítélő képesség, egyenes út az előítéletekhez.

A beleszületett kultúra az abszolút mérce, a hasonlítás megkérdőjelezhetetlen alapja.

  • · A kultúrák dinamikus felfogása segít leküzdeni az etnocentrizmus negatív megnyilvánulásait.

A nemzeti karakter vizsgálata:

  • · Az adott kultúra egyes típus-személyiségeinek meghatározása lélektani terminusok segítségével
  • · Az ítéletalkotás kockázatos, mert szubjektív lehet, ezért csak előítéletmentes személyek alkalmasak!
  • · az antropológusok többsége sztereotípiák rabja, ezért objektív eszközökkel kell vizsgálódni (pl. projektív tesztek (éljen az objektivitás!!) vagy véleményeket kutató kérdőívek (ha ezt Hain Feri hallaná…))

Kroeber Kantot idézi, mint a német nemzeti karakter leíróját, és mint követendő példát.

Kant a „népi temperamentumot” a kultúrából és az etnikai eredetből származtatja.

Példák a nemzeti karakter-vizsgálatokra:

  • · Benedict (Japán, Thaiföld)
  • · Mead (Románia, Franciaország, Oroszország)
  • · Lowie (Németország)
  • · Gorer (Amerika)

 

Róheim Géza kritizálta a nemzeti karakterológiákat, hiszen félrevezető, ha bármelyik karaktert dominánsnak kiáltjuk ki, szerinte az ún. nemzetkarakter nem is létezik (végre egy értelmes ember!).

A nemzeti karakter-vizsgálatok értékelése:

hasznos és értékes, bár nincsenek jól kidolgozott vizsgálati technikák; általánosításra ad alapot, sztereotipizál, de mindennek ellenére az antropológia megállapításai rugalmasak és mindig hipotetikusak.

Ruth Fulton Benedict 1887-1948

Az antropológia fogalma:Az antropológia (görög anthroposz “ember” és logosz “tudás/tan”) az “emberről szóló tudomány”. Tágabb értelemben az ember valamennyi sajátságát vizsgáló tudomány, beleértve biológiai adottságait, társadalmi létét, kultúráját.

A kulturális antropológia: az emberi kultúra sajátságait vizsgáló társadalomtudomány. A kultúraalkotó embert állítja kutatásai középpontjába, egyfajta egyetemes kulturológia. Holisztikus (egészre irányuló) kultúra és társadalomfelfogást képvisel. Nem elméleti inkább gyakorlati tudomány.

Történeti partikularizmus:

A XX. század elején Franz Boashoz fűződik. Az antropológiai kutatás súlypontját az egyes, történetileg kialakult kultúrák vizsgálatára, megismerésére helyezi. A kultúrák egyedi sajátosságait hangsúlyozza és tagadja az evolucionista irányzatot. Cáfolja a rasszizmus, a fajelméle tudománytalan állításait. Ezek az irányzatok Charles Darwin természetes szelekció-elvét igyekezték felhasználni az agresszív, területszerzési politikájukhoz.

Az egyvonalú evolucionista irányzat azért vált tarthatatlanná, mert etnocentrikus szemléletmódot tartalmazott és az euro-amerikai civilizációt helyezte a legmagasabb szintre, ehhez hasonlítja  a többi megismert kultúrát. A történeti partikularizmus képviselői úgy tartották, hogy valamennyi emberi kultúra egyenjogú és értékes. A kutatás célja az egyes kultúrák részletes tanulmányozása.

Ruth Benedict élete:

-1887-ben született -gy észak-amerikai farmer család gyermekeként. Édesapját, aki orvos volt két éves korában veszítette el. Édesanyja mindezek ellenére igen jó nevelésben részesítette. Gyermekkori tragédiája – a folyamatos süketülés – miatt megtanult szájról olvasni.

-1909-ben kitűnő eredménnyel végzett a Wassar College-ben, ahol angol irodalmat tanult. Egy évet Európában töltött, majd visszatérve férjhez ment Stanley Benedicthez, aki biokémiát tanított.

Munkássága:

-Igen későn kötelezte el magát az antropológia mellett. 1919-21-ig tanult a New School for Social Research-ön, ahol Franz Boassal nagy hatással volt rá. Szintúgy Robert Lowei munkásága is, akinek kérésére megírta első kiadott dolgozatát a Látomás a síksági indiánok kultúrájában (1922) címűt.

-Első terepmunkáját Alfred Kroeber irányítása alatt végezte a szeránok között, amely nem volt könnyű betegsége miatt. Doktori disszertációját 1923-ban fejezte be A védőszellem fogalma Észak-Amerikában. 1927-ben a pima indiánok között végzett terepmunkát és rájött arra, hogy az egyes indián kultúrák mennyire különböznek egymástól. Ő volt az, aki az emberi személyiségjegyek mintájára megkülönböztette az általa vizsgált törzseket. Természetesen nem a bennük élő emberekre gondolva, hanem magát a törzsi kultúrát értve ez alatt: pueblók-harmonikus, pima indiánok-szélsőségesek. 1934-ben megírta A kulturális minták című könyvét, melyben három primitív civilizáció feltérképezését tűzte ki célul.

A második világháború közeledtével egyre nehezebb volt előteremteni az anyagi lehetőségeket a terepmunkához. Ekkor irta meg legelismertebb könyvét, melyben feldolgozta a rasszizmus történetét.

A terepmunkák csökkenésével az antropológia új megismerését fedezte fel. A mai társadalmakra fordította a hangsúlyt, melyeket interjúk és dokumentumok alapján térképezett fel.

Elsősorban Romániával, Sziámmal, Németországgal és Hollandiával foglalkozott.

-1946-ra befejezte A krizantém és kard című munkáját, mely a japán civilizáció történetének feldolgozása. Emellett kidolgozott egy kézikönyvet, amely az alkalmazott antropológiát mutatta be.Folyamatosan kutatott és tanított egészen az 1948-ban bekövetkezett haláláig.

„A kultúra integrációja”:

Érdeklődésének középpontjában az egyes kultúrák tanulmányozása állt. Franz Boashoz hasonlóan, de azon túlmutatva úgy tartotta, hogy minden kultúra egy integrált egész. Csak önmagában értelmezhető és összehasonlíthatatlan. A fő feladat nem az, hogy minél több kultúrát tanulmányozunk, hanem az egyes kultúrákat minél alaposabban megismerjük.

Kutatási célja a helyi kulturális sajátságok történetének vizsgálata volt, a vizsgált kultúrák egyedi sajátosságait hangsúlyozta. Felismerte, hogy a kulturális viselkedés minden kultúrában eltérő, az ott élő emberek által létrehozott, éppen ezért rendkívül változó.-seyerinte az  eltérő hagyományokat kell kutatni és a különbözőségeket tanulmányozni. „Minden kultúrában  kialakulnak jellegzetes célok, amelyekkel másfajta társadalmak nem feltétlenül rendelkeznek.”1.

A kultúra bizonyos jellegzetességgel bír és ezeket az egyének a jellegzetességeket a neveltetésük folyamán sajátítják el a társadalom tagjai.

Elmélete szerint kultúra több, mint alkotóelemeinek összessége. „részek egyedi elrendeződésének és összekapcsolódásának eredménye, amelyből új entitás keletkezik.”2.  Egy-egy kultúra valamennyi összetevője – például a házasságkötési tradíciók, a bűnelkövetőkhöz való viszony – együttesen adja meg az adott kultúra egységét.

Hangsúlyozza a diffúzió elméletét is, mely szerint a befogadó kultúra sohasem lehet passzív, olyan dolgot vesz át más kultúrából, melyet minden nehézség nélkül be tud illeszteni a saját kultúrájába. Ezt a beépülést egy nem tudatos szelekció előzi meg.

Kiemelten bírálta az összehasonlító antropológiát és Tylor, Morgan és Frazer munkásságát, akik az evolucionista irányzatot képviselték.

Hangsúlyozza, hogy a rekonstrukció nem érhet fel az egykorú megfigyeléssel. Csakis az élő társadalmakat lehet antropológiai szempontból vizsgálni. . Ez az ismeret nem szerezhető meg utólagos boncolás és rekonstrukció segítségével.”5.

Dicséri Malinowski munkásságát, aki „inkább élő és működő elevenségükben kellene tanulmányozni.-Bírálja viszont azért, mert az egyes törzseknél megfigyelt szokásokat nem az adott törzsre értelmezi, hanem általánosítja és az összes primitív kultúrára értelmezi azt.

Ő mutatott rá először, hogy nem a kultúrát, hanem a kultúrákat kell a vizsgálódás középpontjába helyezni.

Áldásosnak tartja a Gestalt-pszichológia munkásságát, mert ők mutatták rá, hogy az egyes észlelés elemzése nem ad magyarázatot az egész érzékelésre.

Összegezve bizonyítható, hogy Ruth Benedict a XX. század elejének egyik legkiemelkedőbb antropológusa volt.-a történeti partikularizmus képviselője, aki maradandó téziseket fektetett le az antropológia történetében.

Ruth Benedict

– is a kulturális mintákkal foglalkozott és azzal, hogyan befolyásolja az emberek viselkedését az adott kultúra. -Azt írja, hogy ez annyira összetett és bonyolult, hogy fölösleges erőlködni egy olyan rendszer kialakításán, amivel az emberiség összes kultúrája leírható. Azért kell éppen a kis népeket, törzseket, falvak lakóit, hagyományőrzőit megfigyelni, mert kicsiben ez a folyamat sokkal jobban megfigyelhető. Tehát nem a kultúra milyensége a lényeg, hiszen a kutatók a primitív kultúrát sem tartják kevesebbnek, hanem a minősége, az integráló ereje, a személyiségjegyek formálásában, az értékek és tiltások, a szokások és minden egyéb közvetítésében játszott szerepe miatt fontos.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.