Általános pszichológia, 33. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján
„hideg-meleg” stratégia pl. csipogó karóra keresése a szobában
„hegymászó stratégia” pl. megoldást kínál, de nem mindig az optimálist
„eszköz-cél” analízis: a jelenlegi állapot és a cél vagy alcél közti különbség csökkentése
Léteznek olyan problémák, amelyek megoldása lépésenként, pontosan leírható, egyik lépést követi a másik és szükségszerűen elvezet a célhoz, azaz a megoldáshoz – ezt algoritmusnak nevezzük. Tehát lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva elvezet a megoldáshoz. Pl. recept szerinti főzés.
Előfordulhat viszont, hogy egy probléma megoldására nincs hozzáférhető algoritmusunk, vagy egy művelet végrehajtása több folytatási lehetőséget is kínál, amelyek közül választanunk kell, ilyenkor heurisztikáról beszélünk. Nem biztos, hogy közelebb visz a megoldáshoz, minden lépés után döntenünk kell a folytatást illetően. Pl. sakkjáték. Tehát: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz.
Az algoritmus és heurisztika keveredésére a csapatsportok nyújtanak jó példát.
Konvergens gondolkodás – összetartó szűkítő gondolkodás, beállítódás az egyetlen megoldás irányába. Jellemzői:
– logikus következtetés képessége
– absztraktikus képesség
– szabályok felismerésének képessége
Divergens gondolkodás – széttartó, elágazó gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel. A divergens feladatnak több megoldása lehet. Jellemzői:
– gondolkodás könnyedsége, folyékonysága
– minél több ötlet felvetésének képessége
– új szempontok figyelembe vételére való képesség
– eredetiség
– problémaérzékenység
Abban az esetben, ha egy személy képtelen eltekinteni egy tárgy használati funkciójától, akkor funkcionális rögzülésről beszélünk – konvergens gondolkodásra vall. Pl. azt mondja, hogy a kalapács csak szegek beverésére szolgál, de nem tudja elképzelni azt, hogy ingaként és súlyként használják egy faliórához.
Forrás: tanulmányi útmutató