Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Történeti irányzatok a szociálpszichológiában – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Történeti irányzatok a szociálpszichológiában

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Szociálpszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Koponyás Rita által kidolgozva

2. Történeti irányzatok a szociálpszichológiában

A néplélektan, a csoportlélektan – a néplélektan képviselői (Herder, Hegel, Humboldt, Lazarus, Wundt) és nézőpontjaik, szuggesztió, hipnózis, orvosi modellek, a csoportlélektan képviselői és nézeteik (M. Hewstone E, 22-26)

A néplélektan a népek pszichológiáját jelenti, összehasonlító történeti-társadalmi és kulturális pszichológia. A XVIII.-XX. századig tartó német szociálpszichológia. Kulcsgondolat: az emberi társulás elsődleges formája a kulturális (és nyelvi) közösség (nép), melyben az egyén nevelkedése és személyiségének kialakulása végbemegy.

A filozófiai megközelítés alapján, olyan jelentős gondolkodók, mint Herder, Hegel, vagy Wilhelm Von Humbold szerint a nyelv az a közeg, amelyben a közösség a maga individuális tagjait alakítja, ezek viszont aktív módon hozzájárulnak a maguk nyelvéhez, melyet, mint társadalmi terméket kell felfogni. Ezen filozófusok számára a társadalom a nép nemzeti és kulturális közössége volt az, amelynek lelkét vagy szellemét egységesítő lelki princípiumnak tekintették.

Szociálpszichológiai megközelítések:

  • A néplélektan Moritz Lazarus és Herman Steinhall által 1860-ban alapított pszichológiai és nyelvi szakfolyóiratban intézményesült. A néplélektan, mint új tudomány, kezdetétől fogva a német nemzetállam kifejlődésének segítségét volt hivatott szolgálni.
  • Wilhelm Wundt 1863-ban a néplélektant az egyéni pszichológiával egyenértékű, egymást kiegészítő tudománynak nevezte. Elképzelése szerint a legelemibb folyamatok kivételével, semmiféle emberi élmény, vagy cselekedet nem választható el a társadalmi-kulturális kontextustól. A néplélektan fő témái a nyelv, a mítosz, és a szokás, ezekből kell kiindulnia a lélek tanulmányozásának.

A tömeglélektan

A tömeglélektan biológiai magyarázataként a hipnotikus szuggesztió az oka a tömeg irracionalitásának. Alapja Anton Mesmer osztrák orvos, aki az embereket transzba tudta ejteni, hipnózisos technikákkal, amely egyfajta alvásszerű állapot létrehozásának technikája, a hipnotizált személyt bizonyos korlátok között fogékonnyá teszi a hipnotizőr sugallataira. Ez a hipnotikus szuggesztió a társas befolyásolás egyik legfontosabb modelljévé vált a tömeglélektan korai képviselőije ezt a fogalmat vették át a tömeg állítólagos irracionalitásának, érzelmi túlsúlyának és primitívizmusának magyarázatához.

Legfontosabb képviselője Le Bonn, aki egy 1895-ben kiadott Tömegek lélektana című könyvében a következő orvosi modellt állította fel: szerinte a baktériumfertőzés mintájára létezik egy ún. mentális fertőzés, amely a csőcselékszerű és egyéb felizgatott tömegekben terjeszteni képes az érzelmeket és az anómiát (Durkheim által kitalált szó, jelentése: a társadalmi normák megkérdőjeleződnek, elsikkadnak, vagy elutasításra találnak).

Sighele és Tarde elmélete, hogy jogi-orvosi szempontokat összekapcsolva, kriminológiai szempontból vizsgálták a tömegeket. Ami orvosi szempontból tudatalatti és érzelmileg túlfűtött lelkiállapotnak számított, az jogi perspektívából nézve a tömegben elvegyült ember csökkent felelősségtudatává változott át. Álláspontjuk szerint tömegben az egyén primitívebbé, infantilisabbá válik, ezért kevésbé intelligens, kevésbé irányítja a ráció, ennélfogva a felelőssége is alacsonyabb szinten van.

A néplélektanhoz hasonlóan a tömeglélektan sem fejlődött tovább az akadémikus pszichológián belül, de egyes területei megjelennek az új szociálpszichológiában és kísérleti elemzésre alkalmassá váltak. A tömeglélektan utolsó képviselője, McDougall 1920-ban életre hívta az egyénen túli „csoportlélek” fogalmát.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

2 thoughts on “Történeti irányzatok a szociálpszichológiában”

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük