Vegyi hírközlés

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Állatpszichológia, 18. tétel, pszichológia távoktatás

Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.

A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.

A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.

Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:

  1. nyomási tapintási hírközlés
  2. vegyi hírközlés
  3. optikai hírközlés
  4. akusztikus hírközlés

Vegyi hírközlés

A vegyi hírközlés a kommunikáció legprimitívebb formája, de a legmagasabb rendű élőlényeknél is találkozhatunk velük. A szagjelek előnyei, hogy kis mennyiségben és távolról hatnak, hatásuk tartós és minden akadályon képes áthatolni. Az állatok által a hírközlésben használt szagjeleket feromonoknak nevezzük, ezek nem hormonok.

A szagok nyelve (olfaktorikus hírközlés) nagyon elterjedt az állatvilágban. Igen sok rovar és emlősállat rendelkezik éles szaglóérzékkel, s megfelelő illatanyag-termelő miriggyel. Ezeket az anyagokat, feromonokat fel is használja a kommunikációra.

A feromonok egy bizonyos faj egyedei között ható belső elválasztásúó mirigyek által kiválasztott jellegzetes szagú kémiai anyagok, amelyek szaghatásukon keresztül fejtik ki aktivitásukat. A feromon fajon belüli kommunikációra használt kémiai vegyület. A feromonok érzékelése szájon keresztül, ízleléssel vagy a szagfelfogó készüléken szaglással történik.

A feromonok sok rovar-, lepkefaj életében ugyanazt a funkciót töltik be, mint a madaraknál a párkereső ének, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a nőstények adják le a hívójelet. A fajukra jellemző feromonok, mivel kis molekulájúak, gyorsan és nagy távolságra eljutnak, s odacsalogatják a hímeket. A hímek olyan érzékenyek, hogy köbcentiméterenként néhány molekula elég ahhoz, hogy érzékeljék, s ezért kilométeres távolságból is megérzik a nőstény jelenlétét. A szaganyagok nagyon fajspecifikusak, minden faj csak a saját nőstényének illatára reagál – a rokon fajokéra nem -, s így nem fordulhat elő a nemkívánatos fajkeveredés.

A hírközlésben szagjeleket használó állatok úgy különböztetik meg a szagokat, mint ahogy az emberek az ismerősök hangját.

A szagjelek vagy feromonok kifejtett hatásuk valamint az általuk közölt híranyag természete szerint csoportosíthatók:

  • ivari vonzó feromonok – a szaporodás szolgálatában állank, általában a hím állatok termelik.
  • fajtársat vonzó feromonok – a társas életet élő fajok mindkét nembeli egyedei kiválasztják
  • taszító feromonok – az egyedek közti távolságtartást, az egyedek egymást elkerülő viselkedését és az agresszió kiváltását szolgálják
  • riasztó vagy vészjelző feromonok – a veszélyt jelző vagy a bajba került egyedek választják ki, és ezeken keresztül figyelmeztető híranyagot közvetítenek a fajtársaknak, amely azokban menekülési kísérletet vált ki.
  • jelző feromonok – segítségükkel az állatok a territóriumaik határait jelölik meg, ezáltal figyelmeztető jeleket közölve a betolakodóknak

Példák

  • nőstény moly – reproduktív készenlét
  • kutyák – terület megjelölése
  • hangyák – ha megtámadják, agresszív viselkedés kiváltása környékbeli hangyákból
  • hangyák – útvonal kijelölése
  • medve – fába vésve, fához dörzsölődve jelöli ki a területét

Az embereknél is kimutatták, hogy vannak kommunikációs szaglási lehetőségek. Az egyik vizsgálat a minden szaghatástól megfosztott emberekről (saját, férfi, nő felismerése), a másik vizsgálat a csecsemő-anya kapcsolatából von le következtetéseket.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llati_kommunik%C3%A1ci%C3%B3

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommall.html

cogsci.bme.hu/~babarczy/Orak/BMEundergrad/kommba/9allatikomm.pdf

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük