Állatpszichológia, 18. tétel, pszichológia távoktatás
Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.
A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.
A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.
Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:
- nyomási tapintási hírközlés
- vegyi hírközlés
- optikai hírközlés
- akusztikus hírközlés
Vegyi hírközlés
A vegyi hírközlés a kommunikáció legprimitívebb formája, de a legmagasabb rendű élőlényeknél is találkozhatunk velük. A szagjelek előnyei, hogy kis mennyiségben és távolról hatnak, hatásuk tartós és minden akadályon képes áthatolni. Az állatok által a hírközlésben használt szagjeleket feromonoknak nevezzük, ezek nem hormonok.
A szagok nyelve (olfaktorikus hírközlés) nagyon elterjedt az állatvilágban. Igen sok rovar és emlősállat rendelkezik éles szaglóérzékkel, s megfelelő illatanyag-termelő miriggyel. Ezeket az anyagokat, feromonokat fel is használja a kommunikációra.
A feromonok egy bizonyos faj egyedei között ható belső elválasztásúó mirigyek által kiválasztott jellegzetes szagú kémiai anyagok, amelyek szaghatásukon keresztül fejtik ki aktivitásukat. A feromon fajon belüli kommunikációra használt kémiai vegyület. A feromonok érzékelése szájon keresztül, ízleléssel vagy a szagfelfogó készüléken szaglással történik.
A feromonok sok rovar-, lepkefaj életében ugyanazt a funkciót töltik be, mint a madaraknál a párkereső ének, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a nőstények adják le a hívójelet. A fajukra jellemző feromonok, mivel kis molekulájúak, gyorsan és nagy távolságra eljutnak, s odacsalogatják a hímeket. A hímek olyan érzékenyek, hogy köbcentiméterenként néhány molekula elég ahhoz, hogy érzékeljék, s ezért kilométeres távolságból is megérzik a nőstény jelenlétét. A szaganyagok nagyon fajspecifikusak, minden faj csak a saját nőstényének illatára reagál – a rokon fajokéra nem -, s így nem fordulhat elő a nemkívánatos fajkeveredés.
A hírközlésben szagjeleket használó állatok úgy különböztetik meg a szagokat, mint ahogy az emberek az ismerősök hangját.
A szagjelek vagy feromonok kifejtett hatásuk valamint az általuk közölt híranyag természete szerint csoportosíthatók:
- ivari vonzó feromonok – a szaporodás szolgálatában állank, általában a hím állatok termelik.
- fajtársat vonzó feromonok – a társas életet élő fajok mindkét nembeli egyedei kiválasztják
- taszító feromonok – az egyedek közti távolságtartást, az egyedek egymást elkerülő viselkedését és az agresszió kiváltását szolgálják
- riasztó vagy vészjelző feromonok – a veszélyt jelző vagy a bajba került egyedek választják ki, és ezeken keresztül figyelmeztető híranyagot közvetítenek a fajtársaknak, amely azokban menekülési kísérletet vált ki.
- jelző feromonok – segítségükkel az állatok a territóriumaik határait jelölik meg, ezáltal figyelmeztető jeleket közölve a betolakodóknak
Példák
- nőstény moly – reproduktív készenlét
- kutyák – terület megjelölése
- hangyák – ha megtámadják, agresszív viselkedés kiváltása környékbeli hangyákból
- hangyák – útvonal kijelölése
- medve – fába vésve, fához dörzsölődve jelöli ki a területét
Az embereknél is kimutatták, hogy vannak kommunikációs szaglási lehetőségek. Az egyik vizsgálat a minden szaghatástól megfosztott emberekről (saját, férfi, nő felismerése), a másik vizsgálat a csecsemő-anya kapcsolatából von le következtetéseket.
Forrás: tanulmányi útmutató (CD)
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llati_kommunik%C3%A1ci%C3%B3
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommall.html
cogsci.bme.hu/~babarczy/Orak/BMEundergrad/kommba/9allatikomm.pdf