Share

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Alaklélektan

Az alaklélektan más néven Gestalt pszichológia. Elnevezése a német Gestalt szóból származik, ami németül “alak”-ot jelent.

Az alaklélektan jelentősen hozzájárult a tanulás- és a problémamegoldás megismeréséhez. Elmondhatjuk, hogy napjaink kognitív pszichológiája, melynek szerves része a problémamegoldás, a Gestalt-pszichológiából fejlődött ki.

Főbb képviselői: Max Wertheimer, Wolfgang Köhler, Kurt Lewin, Kurt Koffka (Edgar Rubin, Bluma Zeigernik, Asch)

Paradigma:

“Az egész több, mint a részek összessége, és az egész a részekhez képest elsődleges”

Az ember észlelése arra törekszik, hogy a környezetében levő részeket kiegészítse vagy egyensúlyi helyzetbe hozza. Az egésznek vannak olyan tulajdonságai, amik az egészet alkotó különálló részekben nem fellelhetők.

A perceptuális csoportosítás elvei (szerveződési törvények az észlelésben):

  1. közelség elve – az egymáshoz közelebb eső elemeket egységbe szervezzük, egységként észleljük
  2. hasonlóság elve – az egyforma vagy hasonló elemeket összefüggő egészként fogjuk fel
  3. jó folytatás elve – a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk, a legtakarékosabb elrendezéseket emeljük ki
  4. zártság elve – az egésszé szerveződésben a figura térben zárt jellege is fontos támpontot jelent
  5. közös sors törvénye – az egymással összhangban mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük

Figura (alak) – háttér

Ha a látómezőben elkülönítünk valamilyen “pozitív teret” (figura), elkerülhetetlenül létrejön egy ezt kiegészítő “negatív tér” (háttér) is. A figura és a háttér egymást kölcsönösen kiegészítő fogalmak: nem látnánk figurát, ha nem lenne egy olyan háttér, amely azt mintegy kívülről támogatja, s nem lenne háttér, ha nem létezne egy már meglévő figura, amelynek ez a maradéka.

A figura-háttér átbillenés – villámgyorsan lezajló folyamat: nincs átmenet.

A figura és háttér észlelése elsősorban a látásban nyilvánul meg, de egyéb érzékszerveinkre is működik:

  • látás: kép, pl. Rubin serleg
  • hallás: zene, Bach szólamok, kánon
  • fogalomalkotás: ha minden kék lenne, nem lenne mihez viszonyítani
  • szociálpszichológia: megkülönböztető értékű önjellemző tulajdonságok

Wolfgang Köhler kísérleteivel bizonyították a belátásos tanulás létezését, ez azt jelenti, hogy a felismerés egyik pillanatról a másikra következik be, más néven AHA-reakcióbak is hívják.

Kurt Lewin mezőelmélete

A mezőben jelen levő tárgyak felszólító jellegének játéka adja meg azokat az erőket, amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni. A mező egy belső pszichológiai tér, egymással kölcsönös függőségben levő elemek rendszere. Jó példa erra a randevú.

Frusztráció vizsgálatok:

1) akadály nélküli helyzet: (SZ-C) a mező egyéb tartományai semlegesek,a céltárgy pozitív felszólító jellegű. Meg kell közelíteni a céltárgyat.

2) problémahelyzet: (SZ-i C) a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály merül fel,de nem zárja el teljesen az utat.A személy a belátásos tanulás által megoldja a céltárgy elérését.

3) Frusztrációs helyzet: (SZ-I-C) az akadály áthághatatlan,regresszió történik.

4) Konfliktushelyzet: C1-SZ-C2 Ha több egymással ellentétes de egyenlő erő egyidejűleg hat.

  • Ha mindkét erő pozitív, ha közeledünk az egyikhez, annak felszólító jellege nagyobb lesz, és a kezdeti egyensúly elbillen annak javára.(Buridán szamara) ez a pozitív felszólító jellegű konfliktus
  • Ha az erők két negatív jellegű tárgyhoz kötődnek, bármely tárgyhoz való közeledés,mindinkább ellenszenvesé teszi azt – ez a negatív felszólító jelleg
  • ambivalencia konfliktus: egyazon tárgynak egyidőben negatív és pozitív felszólító jellege van. Ez megoldathatatlan,  megoldás az egész elhagyása
Share