Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the broken-link-checker domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114

Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Pszichológia távoktatás – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Pszichológia távoktatás

Az alku alapfogalmai

Szociálpszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Bodo Syd

Alkuképesség: képesség önmagunk elkötelezésére

Az „alkuképesség”, „alkukötő erő”, „alkukötői ügyesség” azt sugalják, hogy az jár jól, aki hatalommal bír, aki ügyes vagy aki erős. Ez természetesen így is van., ha e tulajdonságokat csak úgy határozzuk meg, hogy a tárgyalásokat a nyertesek nyerik meg. De ha a kifejezések azt jelentik, hogy előnyös értelmesebbnek vagy ügyesebbnek lenni a vitékban, vagy több pénzügyi forrással, több fizikai erővel, nagyobb katonai kapacitással vagy jobb képességgel rendelkezni a veszteség kiheverésére, akkor a kifejezés nem állja meg a helyét. Ezek a tulajdonságok semmi esetre sem egyetemes előnyök az alkuhelyzetekben, gyakran ellenkező értékük lehet.

Az alku alapfogalmai Read More »

Csoportközi előítéletek: az etnikai hierarchiák észlelése

Szociálpszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Bodo Syd

Az egyes etnikai csoportok meghatározott rangsort képeznek aszerint, hogy tagjai mennyire kívánatos társas partnerek. Az egyes csoportokhoz rendelt rangsorbeli hely tekintetében társadalmi konszenzus uralkodik.

Csoportközi előítéletek: az etnikai hierarchiák észlelése Read More »

A meggyőzés manipulálás révén, a pozíció, kapcsolatok és normák manipulálása

Szociálpszichológia, 24. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Kémeri Nagy Edit

Pratkanis Rábeszélőgép

A rávezetés: heurisztikus tényező-olyan egyszerű szó, kép vagy cselekedet, aminek hatására megoldunk egy gondot, vagy eldöntünk.

* A gyártók, már közel 100 éve használják a csomagolást meggyőzési eszközként. A csomagolás rávezető ereje, olyan erős, hogy sok gyártó, a keresett márkákhoz hasonló dobozba, vagy zacskóba csomagolja termékeit.
* A gyerek a bolt polcáról az ízletes, színes zabpelyhet választja, amihez még egy varázsszemüveget is kap, amivel a rejtett manót is megláthatja (rajzfilm figura). Mindez, azt sugallja, hogy gyerekek számára gyártott csemege. Az anyja viszont az egészségeset, melynek a csomagolása is erre utal. Mindketten rá vannak vezetve.

A meggyőzés manipulálás révén, a pozíció, kapcsolatok és normák manipulálása Read More »

Érzelem és érdekalapú befolyásolás

Szociálpszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Kémeri Nagy Edit

Pratkanis Rábeszélőgép

A félelem vonzereje: 1741-ben Edwards tiszteletes egy amerikai kisvárosban szentbeszédében szemléletesen ecsetelte híveinek, hogyan hullnak alá a vétkesek a pokol lángjai közé és vesznek el Isten haragjától. A gyülekezet zokogott. Ezt nevezték a „nagy ráébredés korszakának” Sokan áldozták életüket Jézus K kedvéért.

* 1932 Adolf Hitler: belső és külső veszély fenyegeti Németországot. Rendre és jogrendre van szükség. E nélkül a nemzet elpusztul.
* Németek milliói csatlakoztak Hitler náci pártjához.
* A tiszteletes és Hitler szándékainak közös vonása a félelem, keltés volt.

Érzelem és érdekalapú befolyásolás Read More »

A meggyőző ember személyisége

Szociálpszichológia, 22. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Kémeri Nagy Edit

Pratkanis Rábeszélőgép

Ha egy szakadt külsejű ember kérne tőlünk pénzt jótékony célra, elzárkóznánk.

Ha egy jól öltözött bankár tenné ugyanezt, valószínű, adnánk.

* Allen Ginsberg a „beat” nemzedék legnépszerűbb költője. A TV-ben saját homosexualitásáról, majd a nemzedéki ellentétről beszélt. Külleme ápolatlan volt és elhízott. Lyukas trikót és gyöngysorokat viselt. Bár mondandója komoly volt, a stúdió közönség kinevette, mint egy bohócot. Megjelenése hat.meg a közönség reakcióját.

A meggyőző ember személyisége Read More »

Tétel A meggyőzés alapfogalmai

Szociálpszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Kémeri Nagy Edit

Pratkanis Rábeszélőgép

Titokzatos hatások: A mandzsúriai jelölt c. film (1962) hőse egy amerikai katona, hadifogságba esik a koreai háborúba.

* Agymosással arra programozzák, hogy essen hipnotikus transzba és ölje meg az amerikai politikai vezetőket.
* Később, a kínaiak, a filmben bejuttatják saját emberüket alelnökjelöltnek az amerikai választáson és arra utasítják, hogy ölje meg az elnökjelöltet. A film fantázia szüleménye. Sikerét a társadalmi befolyásolásról alkotott víziójának köszönheti.
* A rábeszélés titokzatos fegyver, annak a kezében, aki tud vele bánni. Bárkit rákényszeríthet a látszólag ésszerűtlen cselekedetekre.

Tétel A meggyőzés alapfogalmai Read More »

Az agresszivitás meghatározása és klasszikus elméletei

Szociálpszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Hewstone, 12. Fejezet,1-6 o.

1. Az egyik olyan viselkedésformának tekinti az agressziót, mint amelyet veleszületett ösztönök és hajtóerők drive-ok kormányoznak,

2. a másik szerint az agressziót, hasonlóan más viselkedésformákhoz, az egyéni tapasztalatok során sajátítjuk el.

3. Van harmadi, közbülső álláspont is, mely a drive és a tanulás fogalmait intrigálja – a frusztráció-agresszió hipotézis.

Az agresszivitás meghatározása és klasszikus elméletei Read More »

A csoportok közti diszkrimináció

Szociálpszichológia, 14. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 424-431, Hunyadi, 448-450

Elsőként Rabbie és Horwitz (1969) vizsgálta ezt a kérdést. Lewin (1948) nyomán úgy érvelt, hogy a csoportérzések felkeltésének lényegi feltétele valamilyen közös sors észlelése a csoporttagok közt.

Tajfel és munkatársai (1971) egy lépéssel továbbfejlesztették minimáliscsoport-paradigmát, és kimutatták, hogy a csoportközi viselkedés kiváltásához elégséges a puszta kategorizáció.

A csoportok közti diszkrimináció Read More »

Csoportérdekek szerepe a csoportközi viselkedésben

Szociálpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone et al., 420-424

Az ilyen helyzeteknek különösen fontos ismertető jegye a helyzetben érintett csoportok által kitűzött célok természete: azaz, hogy céljaik egymással összeegyeztethetlenek-e, tehát az egyik csoport úgy törekszik-e céljaik elérésére, hogy a másik azonos cél elérésére törekszik, és esetleg még szükségük is lehet egymásra a cél eléréséhez. Az első esetre példa lehet a munkások és a munkaadók viszonya, ahol az egyik fél fizetése a másik fél profitjának rovására megy. Az összehangolt célokra jó példa az, amikor kisebbségben levő politikai pártok koalícióra lépnek egymással, hogy megragadják a politikai hatalmat (például jobboldali Olaszországban 1944-ben vagy Munkáspárt és a liberális demokraták Skóciában 1999-ben).

Csoportérdekek szerepe a csoportközi viselkedésben Read More »

Előítéletek és csoportközi konfliktusok

Szociálpszichológia, 12. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone et al., 414-419

Def.: – a csoportközi viselkedést egy csoport tagjainak egy másik csoport tagjai iránt tanúsított viselkedése.

Az előítélet mint személyiségtípusok

Előítélet: egy társadalmi csoport tagjaival szemben táplált negatív attitűdök (pl.: rasszizmus, sovinizmus, szexizmus, stb.).

Az egyik elterjedt felfogás szerint az előítélet elsődlegesen személyiségprobléma.

Előítéletek és csoportközi konfliktusok Read More »