Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Posts tagged viselkedés
Az attitűd hatása a viselkedésre
010 év
Szociálpszichológia, 35. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
35.Tétel Az attitűd hatása a viselkedésre
Az attitűdök két módon kapcsolódnak a viselkedéshez: 1). közvetlen módon váltják ki a konzisztens viselkedést. 2). A szándékok alapos megfontolása után gyakorolnak befolyást a viselkedésre.
- Fazio (1992): a kísérletben, akiknek kialakult attitűdjeik voltak az ételekről, gyorsabban választottak attitűdjeikkel összhangban, mint akik bizonytalanok voltak abban, hogy mit kedvelnek és mit nem. Az attitűdök közvetlen úton irányították a cselekvést:a preferált ételeket kiválasztották, a többi az asztalon maradt. Az attitűdök azért tudják automatikusan irányítani a viselkedést, mert:
Az attitűdök fókuszálják a figyelmet: megmondják, merre nézzünk.
- Az 1973-ban az USA-ban kirobbant Watergate ügyben Nixon elnök ellen vizsgálat indult, az újraválasztásának időszakában, illegális tevékenység ügyében. Ezt követően le is mondott. A kutatók megvizsgálták a közvéleményt: akik ellene szavaztak, azok érdeklődéssel figyelték a fejleményeket a médiában, akik pedig mellette szavaztak, nem követték a híradásokat.
- Ez gyakori jelenség ilyen szituációkban: az attitűdök hajlamosak beszűkíteni az emberek figyelmi fókuszát, olyan információk felé orientálva őket, amelyek leginkább összhangban vannak véleményükkel és elfordítva őket a cáfoló bizonyítékoktól (Fazio; Frey 1986)
Az attitűdök elfogulttá teszik az értelmezést: megmondják, mit kell látnunk.
- Nem csak a figyelmet fókuszálják szelektíven, hanem az információ értelmezését is befolyásolják.
- Asszimiláció= egy megalapozott attitűdhöz közel eső információ, úgy tűnik, mintha teljesen megegyezne azzal. Pl. egy újságcikk az egyetemünket a legtekintélyesebbek közé sorolja, a nézetünk megerősítéseként fogjuk fel, hogy a mi egyetemünk a legjobb a környéken.
- Szembeállítás (kontraszt)= a nézetünkkel ellentétes információ. (Pl. ha a mi intézményünk a rangsorban utolsó.) a nézetünkkel ellentétes információ azonnali elutasításra talál, mint ami teljesen hamis.
- Az attitűdök másik befolyása az értelmezésre: az emberek meggyökeresedett nézetei a kétértelmű bizonyítékok eltorzítására késztetik őket oly módon, hogy azok az ő eredeti attitűdjeiket támogassák. (Charles Lord és munkatársai 1979) két fiktív tanulmányt mutattak be:
- Az egyik tanulmány bizonyította, hogy a halálbüntetés elrettenti a bűnözőket – ez az elképzelés egyezik a halálbüntetést támogató attitűddel.
- A másik tanulmány cáfolta az elsőt és a halálbüntetést támogatók nézeteivel egyezett.
- Mind az ellenzők, mind az egyetértők, a saját nézeteikkel azonos tanulmány mellett álltak ki, és még erősebben hittek benne.
- A vegyes vagy kétértelmű információ, még szélsőségesebbé teszi a meggyökeresedett nézeteket.
- Amikor a kialakult attitűdök felszínre kerülnek a gondolkodásunkban, befolyásolják, hogy mire figyelünk, és hogyan értelmezzük azt, amire figyelünk. Ennek következtében sok bizonyítékot találunk nézeteink alátámasztására.
- Attitűdjeink olykor elfogulttá teszik észlelésünket (Fazio). Amikor ez megtörténik, az attitűdök elfogulttá teszik az attitűdtárgyak észlelését, a tárgy pozitív tulajdonságait.
- Ha egy negatív attitűd idéződik fel, a tárgy kedvezőtlen attribútumai vállnak kiugróvá. (Akik szeretik a fagyit, annak látványa aromát és sima krémes ízt idéz fel. Akik nem szeretik, azoknak a magas kalória és zsírtartalma jut eszükbe).
- Amikor az emberek a tárgy legkiugróbb tulajdonságaira reagálnak, ezt követi az attitűddel összhangban álló viselkedés (Eagly és Chaiken) Így elfogadjuk, vagy elutasítjuk a fagyit.
- A tárgyakkal kapcsolatos attitűdök, közvetlenül befolyásolják a tetteket. Egy tárgy sajátos tulajdonságaira irányítják a figyelmet és befolyásolják az arról kialakított értelmezésünket, így az attitűddel megegyező viselkedés valószínűbbé válik. Más esetekben az attitűdök, összetettebb, módon váltanak ki viselkedéseket.
Indokolt cselekvéselméletek: az attitűdök a szociális normákkal együtt, fontos forrásai a szándékoknak, amelyek a viselkedést kialakítják. Amint a tényleges szándékok létrejönnek, ezek válnak a tényleges viselkedés legfontosabb előrejelzőivé.
- Sternberg,(1990): a szándékok úgy segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
- Wegner és Vallacher,(1986): a szándékok a nagyon általánostól a nagyon specifikusig változhatnak, az a szint pedig amelyen szándékainkról gondolkodunk, meghatározza azt a potenciális viselkedésünkről szóló információ fajtát, amely aktiválódik.
- Sternber(1990): a szándékok oly módon segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
- Miller: Ahogy létre jön a szándék, és a releváns viselkedéssel kapcsolatos információk aktiválódnak, a következő lépés a tervezés.
- A szándékok kialakítása, a viselkedésről való tudás aktiválása és a tervek kiválasztása után készen állunk az eltervezett viselkedés kivitelezésére. Amint elkezdünk cselekedni, tetteink vagy megfelelnek attitűdjeinknek vagy nem.
- Carver és Scheier (1990): Az emberek szándékaik fényében ellenőrzik a viselkedésüket: ha a viselkedés csökkenteni látszik a jelenlegi és a vágyott állapot közötti eltérést, a cselekvés a cél eléréséig folytatódik. Ha, a cselekvés hatástalan, növelhetjük intenzitását, újra cserélhetjük, vagy elhagyhatjuk.
- Ajzen és Fishbein(1980): A szándékok befolyásolásával az attitűdök figyelmesebb és megfontoltabb módon irányítják, az attitűddel konzisztens viselkedést Ez nem jelenti azt, hogy az attitűdök, a szándékok és a tervek szándékosan újraalakulnak minden alkalommal, amikor új helyzetbe kerülünk.
- Az attitűdöknek a szándékok vonatkozásában és a szándékoknak a viselkedéssel kapcsolatban történő átgondolása, nagyobb erőfeszítést és összpontosítást kíván, mint egy attitűdtárgy kiugró tulajdonságaira történő reflexszerű reakció. Az ilyen jellegű gondolkodásra késztető motiváció és alkalom határozza meg azt a módot, ahogy az attitűdök befolyásolják a viselkedést.
- Amikor azonnal cselekedni kell és a döntésnek nincs komoly következménye, a viselkedés közvetlenül az attitűdtárgy észleléséből létrejöhet. Amikor a kockázat nagy és alapos megfontolásra van lehetőség, az attitűdök, a szándékokra gyakorolt hatásuk révén irányíthatják a viselkedést.
A nonverbális kommunikáció
011 év
Általános pszichológia, 35. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján
Bár az emberi kommunikáció alapformája a beszéd, de egy közvetlen helyzetben a viselkedés minden mozzanata információhordozó. Az üzenet kiegészül azzal, hogy „mit csinál, miközben mondja”. A nem verbális kommunikáció megnyilvánulási formái:
– Arcmimika:
- Szemek – mozgatása, lehunyása vagy a kacsintás árulkodik a beszélgető partnerek egymásra hangoltságáról
- Homlok tájéka – kisimult homlok nyugodtságot és egyensúlyt sugall, az összeráncolt homlok lehet a megfeszített figyelem, a meglepetés vagy a harag jele.
- Alsó arc: ezen a tájékon az ajkak mozgásait figyeljük, a mosoly minden kultúrában a jó kedélyállapot jelzője, a lebiggyesztett ajak láttán pedig a szomorúságra gondolunk.
– Tekintet: A szemet a „lélek tükrének” is nevezzük, mert árulkodik a személy érzelmi és figyelmi állapotáról. Fontosságát sok nyelvi kifejezés is bizonyítja: bágyadt tekintet, tűzben égő szemek, huncut pillantás, kerekre nyílt szemek. Ha a célunk a kommunikációs kapcsolat kezdeményezése és fenntartása, akkor mindig keressük a szemkontaktust.
– Gesztusok és testtartás: Közvetlenül árulkodik a beszélgető partnerek viszonyáról. A gesztusokat néha tudatosan, néha tudattalanul használjuk. A tudatos gesztusok közmegegyezésen alapulnak, jelentésük egy kultúrában általános. V- a győzelem kifejezését jelenti, ujj-jelzés. Udvariassági gesztus: a fejbiccentés, meghajlás, kezeink kitárása – tisztelet és a nyitottság jelzései.
– Térköz szabályozása (proxemika): az is beszédes lehet, hogy a közvetlenül kommunikáló felek milyen távolságra helyezkednek el egymástól. Mindenkinek van egy személyes intim tere, ami a teste körül 0-60 cm közötti távolság. A hívatlan beavatkozás kellemetlen érzést vált ki. Ha az ember egy zsúfolt helyen van, pl. liftben, kerüli a szemkontaktust, mert ezeket intim viszony kifejezésére szoktuk használni. 60-120 cm közötti távolság a személyes viszonyt fejezi ki, pl. utcai párbeszéd esetén ilyen távolságra állunk az ismerőseinktől. 120-300 cm közötti távolság társalgási viszonyra utal. 300 cm-nél nagyobb távolság a nyilvános tér, ebben a térközben megengedett mások arcának rövid fürkészése. A proxemikában nagyok a kulturális különbségek.
A nem verbális kommunikáció funkciói
– kommunikációs kapcsolat ellenőrzése – a kapcsolatlétesítéstől annak fennállásáig a nem verbális visszacsatolás révén nyilvánul meg.
– az én hiteles megjelenítése – közvetlen kapcsolatban hiteles, érvényes és elfogadható képet kell nyújtanunk magunkról, mert csak így veszik komolyan mondanivalónkat, pl. nem kárörvendő vigyorral vigasztaljuk a barátunkat vagy sírva bizonygatjuk, hogy nem érdekel, hogy mi lesz a kapcsolatunk sorsa.
A beszéd során jelzések utalnak a beszélő érzelmi állapotára. A szomorú ember lehorgasztott fejjel beszél, az izgatott tördeli a kezét, aki türelmetlen ujjaival dobol, aki ujjong az hevesen gesztikulál. Mindenkivel előfordul, hogy nem szeretné, hogy mások tudják az érzéseit, ezért megjátssza magát. Megeshet, hogy az ember kínjában vigyorog, vagy alig tudja leplezni nevetését, amikor komolynak kellene lennie.
A nem verbális jelzések alkalmasak a személyes viszony kifejezésére. A gesztusok, távolság és testtartás kifejezésére juttatják a beszélők közötti kapcsolatot.
Egy csoporthoz való tartozásnak is megvannak a nyilvános jegyei: ruházkodás, hajviselet, tetoválás, ékszerek. Mindezek arról árulkodhatnak, hogy mely csapat tagjának tekinti magát.
Metakommunikáció
Az emberi kommunikációnak legkifinomultabb formája, ami hosszas tanulás eredménye. A verbális és nem verbális közléseink módjára vonatkozik, ami felülírhatja az információs tartalmat. Ugyanazt a tartalmat többféleképpen lehet elmondani, ilyen esetekben fontos, hogy milyen hanglejtést, hangszínt, hangerőt és ritmust használunk, mert a vevő ezáltal állapítja meg a mondottak hitelességét. Ez érvényes a gesztusokra is. Pl. a kézfogás barátság és bizalom jele, de nem mindegy, hogy határozottan vagy erőtlenül fogunk kezet valakivel. Az ilyen benyomás sokat nyom a latba.
Forrás: tanulmányi útmutató
A személyiség alapfogalmai
011 év
Személyiségpszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
Berei Kati által kidolgozva
1. A SZEMÉLYISÉG ALAPFOGALMAI
„Nagyon csekély különbség van két ember között, de ez a kis különbség is igen jelentős.”
(William James, 1897)
„Minden ember olyan mint minden más ember. (általános normák)
Minden ember olyan mint néhány más ember. (csoportnormák)
Minden ember olyan mint senki más.” (egyedi normák)
(Kluckhohn, Murray)
(innen indul a humanisztikus pszichológia)
A személyiség fogalmának eredete:
– a latin persona–ból (personalitas) – jelentése:
– maszk, álarc – római színházakban a különböző szereplők különböző maszkokkal mutatták be eltérő jellemüket, viselkedésüket, érzelmi és motivációs tényezőiket
– fontos személyiség – későbbi jelentés
– (personality (ang), personnalité (fr), Persönlichkeit (n)
A személyiség fogalmának jelentései :
– belső lényeg, természet kiemelése – nyelvtani, teológiai, filozófiai, romantikus, pszichológiai, etikai, szociológiai jelentésben
– külső megjelenés kiemelése –szociológiai, jogi, bioszociális, lekicsinylő, népszerű jelentésben
– strukturát, folyamatot jelöl
A fogalom használata
- az emberek viselkedésében megfigyelhető folyamatosságot, következetességet, konzisztenciát írjuk le – időről időre és helyzetről helyzetre következetesen viselkedik – ÁLLANDÓSÁG
pl. X hasonló helyzetekben mindig udvarias, Y különböző helyzetekben mindig jószívű
- a személyiség belülről fakadó tulajdonságait írjuk le, a viselkedés belső mozgatórugóit, azt a belső erőt amely a tetteit befolyásolja – BELSŐ MOZGATÓRUGÓK
- a személyre jellemző tulajdonságokat fejezzük ki – a személyt néhány alapvető vonással jellemezhetjük, azokkal a tulajdonságokkal, melyek könnyen feltűnnek a viselkedésében – EGYEDISÉG
A személyiség meghatározása
- Hétköznapi értelemben:
– Személyiségen egyes emberek sajátosságait értjük, olyan tulajdonságokat, melyek tartósan és tipikusan jellemzik az illetőt (intelligens, kedélyes, jószívű, faragatlan)
- A pszichológiában:
– „Személyiség – a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedését, gondolkodását és érzelemvilágát hozza létre.”
(Allport, 1961, 1985)
Alapfogalmak
– egyén – az emberi nem egy tagja, képviselője
– egyéniség – egyéni, megkülönböztető vonások összesége, melyek az emberekkel való kapcsolatokban, érintkezésekben nyilvánulnak meg
– jellem – tartós (viszonylag állandó) személyiségvonások együttese. Az emberek cselekvéseiben, életstílusában mutatkozik meg. Erkölcsi kategóriában értékelhető – jellemtelen, karakteres
3 fontos kérdés a személyiségelméletekben:
- a személyiség struktúrája
– a legstabilabb, legtartósabb aspektusokat foglalja magába
– szokás, vonás, típus alapján kategóriákba sorolják az embereket:
- típus – nem folytonos kategóriához való tartozást jelez, több vonást foglal magába, a viselkedés szabályszerűségeit írja le
- vonás – egy folytonos kategóriához való tartozás, minden személy azonos vonásokkal rendelkezik, de nem egyenlő mértékben
- folyamatok:
– „hídak” a különböző szerkezeti egységek között és kapcsolat a külvilág felé
– a személyiség a szerkezeti egységek és folyamatok összessége
- fejlődési folyamatok
– az ember átalakulása, a személyiség változása az élet során környezeti és genetikai tényezők hatására
Forrás
Carver, Scheier – Személyiségpszichológia
János Réka – egyetemi jegyzet
Az összehasonlító pszichológusok és etológusok vitája
011 év
Állatpszichológia, 6. tétel, pszichológia távoktatás
Az összehasonlító pszichológusok és az etológusok munkája közötti különbségek:
A pszichológusok
- kevés fajjal dolgoztak
- laboratóriumi kísérleteket végeztek
- nem érdekelték őket az összehasonlítások
- a viselkedés általános törvényszerűségeit kutatták
- a környezeti hatásokat tanulmányozták, mert elsősorban az állatok tanulási képességeire voltak kíváncsiak
Az etológusok:
- természetes megfigyeléseket végeztek, melyek körülményei ellenőrizhetetlenek
- a veleszületett (ösztönös) tulajdonságokat tanulmányoztak, mert a fajra jellemző viselkedés érdekelte őket
- feltevésük szerint a veleszületett tulajdonságok mindennél fontosabbak és a környezeti hatások csupán kismértékben gyakorolnak befolyást ezekre
Bár mindkét irányzat az állatok viselkedését kutatta, nézőpontjuk nagyon különböző. A nagy vita a magatartás fejlődésének kérdése körül bontakozott ki.
A vita nem volt hiábavaló, hiszen több meglátásból közelítette meg a problémát. A pszichológusok eljutottak annak felismeréséig, hogy az evolúció eredményeképp a fajok különböznek egymástól, és ez korlátokat szab a tanulási képességeknek. Más szóval a tanulásnak alapvető gátjai vannak. Az etológusok pedig elvetették azt az elképzelést, hogy minden magatartás rögzített és változtathatatlan.
Az etológia tárgya és fejlődése
111 év
Állatpszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Niko Tinbergen szerint a viselkedés biológiai vizsgálata, az állatok magatartásának tanulmányozása. Konrad Lorenz ezt a területet 1949-ig állatpszichológiának hívta.
Az etológia története:
A biológusok évszázadok óta tanulmányozzák a viselkedést.
Charles Darwin külön könyvet írt a magatartásról: Az érzelmek kifejezése az embereknél és az állatoknál”
A XIX század végén és a XX század elején a viselkedés tudományos vizsgálatával Julian Huxley (Anglia), Oscar Heinroth (Németország) és Otis Whitman (Amerikai Egyesült Államok)
Az 1930-as évektől kezd kibontakozni az állati viselkedés átfogó elmélete, Konrad Lorenz és NikoTinbergen kutatásai nyomán.
Valójában azonban 1972-től nyer az eológia elfogadott tudomány státuszt, amikor a három kutató Niko Tinbergen, Karl von Frisch és Konrad Lorenz élettani Nobel díjat kaptak az „egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért” – a méhek táncának a megfejtéséért.
Az etológia tárgya:
Eleinte az etológusok a tanulmányozott fajok viselkedésmintázatát írták le és úgynevezett magatartási leltárt, etogrammot készítettek.
Minden egyes állatfajnak vannak állandó, sztereotíp viselkedésformái, melyek a fajra jellemzőek, de megjelenhetnek rokon fajokban is. (pl. háromtüskéjű tüskés pikó)
A mai etológia alapja, Niko Tinbergen négy kategóriája, amelyet figyelembe kell venni a magatartás tanulmányozása során:
- hogyan alakul ki a magatartás
- milyen élettani folyamatok jellemzik
- mi a funkciója a magatartásnak
- mi az evolúciós szerepe
Az etológia alapvető kérdése az ösztön/öröklött és/vagy a tanult viselkedés problémája. A külső és belső tényezők együttese hozza létre azokat az idegrendszeri és endokrin változásokat, melyek kiváltják a megfelelő magatartásokat.
Forrás: tanulmányi útmutató (CD)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nikolaas_Tinbergen
A behaviorizmus
011 év
Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
A behaviorizmus
Hochbauer Jenő által kidolgozva
I. -Watson a korábbi pszichológia bírálatából kiindulva fogalmazza meg természettudományos pszichológiáját. Az introspektív módszert bírálja, szerinte ez a tudatjelenségekre szűkíti a kutatás tárgyát, lehetetlené teszi a vizsgálódásokat: gyerekek állatok, elmebetegek körében. Véleménye szerint az objektív megfigyelés egyetlen tárgya a jól körülhatárolt viselkedés lehet.
- -Léteznek egyfelől az ingerek, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, másfelől léteznek a válaszok amelyeket az adott élőlény az ingerekre reagál. Mindkettő tetszőleges pontossággal megadhatók. A pszichológia az a feladata, hogy az ingerek és a válaszok közötti függvénykapcsolatot megállapitsa.(S-O-R). Az O jellemezhető a bemeneti hatások és a kimeneti események segítségével. A pszichológia egy adott szervezet esetén az ingerre meg kell tudni jósolnia a megfelelő választ, és fordítva is. Az inger és a válasz között egyértelmű megfelelést feltételezett. Watson későbbi követői belátták hogy valamiféleképpen az O is bele kell kalkulálni a képletbe(patkány példa).R=f(S,O) a válaszok az ingereknek és az az organizmikus tényezőknek együttes függvényei.
- -A b.szemléletben kitűntetett helyet foglal el a környezeti tényező. Például az érzelmek átterjedéses megközelítése: az érzelmek az idői egybeesés és hasonlóság alapján származnak át egyik tárgyról a másikra(pl.gyermek, magashang,nyúl, szőrme) A régebbi szubjektivista fogalmakat a b.paradigma szerint próbálták értelmezni: gondolkodás motoros elmélete.(gondolkodás közben megfigyelhető egyes izmok enyhe aktivítása,ezek maguk is ingerként szolgálnak, a gondolkodás egy körfolyamat amelyben a beszédmozgások és más mozgások egy sajátos öningerelést hoznak létre,melyek egy újabb mozgások kiindulópontjai lesznek.)
II. -A tanulás alapmechanizmusai. A tanulást mint viselkedésváltozást értelmezték. Ha egy élőlény ugyanazokra az ingerekre újfajta módon válaszol,akkor valamilyen tanulási folyamat történt. Stratégia: le kell írni az elemi tanulási módokat ,majd a bonyolult tanulási eseteket ezek kombinációjából kell rekostruálni. A bonyolult tanulási formák(autóvezetés)nem más mint az elemi tanulási formák többlépcsős változatai.
- -Klaszikus kondicionálás.
-Pavlov abból a megfigyelésből indult ki, hogy a kísérleti kutya időnként a táplálék jelenléte nélkül is elválaszt gyomornedveket. Régebb azzal magyarázták,hogy a táplálékra gondol. Pavlov a mögöttes mechanizmusokat kutatva jutott el a feltételes reflexek felfedezéséhez.
-Az állatok és az emberek rendelkeznek veleszületett feltétlen reflexekkel. Ezek automatikusan lejátszódnak ha valamilyen inger ér. Két összetevőjük van: feltétlen inger és feltétlen válasz (ráfúvás,pillacsapás)
-Egy feltételes reflex során a feltétlen ingert társítják egy semleges ingerrel. Egy új inger orientációs reakciót vált ki(hegyezi a fülét), ha ez többször megismétlődik, akkor elveszti újszerűségét,vagyis habituálódik (nem hegyezi fülét), semleges ingerré vált, alkalmas egy feltételes reflex kialakítására.(kísérlet leírása elemzése)
-A kísérlet számos alapjelenség megmutatására alkalmas:a)generalizáció: a hangot felváltva 500-600hz alakítjuk de, minden esetben táplálék követi,kialakul egy általánosítási folyamat mindkettőre. b)diszkrimináció: csak az egyik esetben kap táplálékot, a másikban nem fog nyálazni.c)kialvásos gátlás:sokszor egymás után táplálék nélkül jelenik meg,akkor megszűnik. A feltételes reflex gátlás alá helyezése égy újabb tanulási folyamatot jelent,megtanulja,hogy nem kell reagálnia.
- -Operáns kondicionálás
-Thorndike:macskákat zárt be próbaketrecbe,a ketrec a ajtaja egy kallantyú eltolásával nyithatóvá vált,az eledel a ketrecen kívülre volt elhelyezve. Az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. Az élelem egyben volt inger és megerősítés. Próba szerencse tanulásnak nevezte el, a véletlenszerű próbálkozások közül kiválnak azok amelyek sikerre vezetnek, a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. Effektus törvény: jutalmazott viselkedés előfordulása nagyobb, a büntetett viselkedésé kisebb.
-Skinner: doboz amelyben el volt helyezve egy pedál,amelynek megnyomásával egy táplálék eset be a dobozba .Az állat egyre gyakrabban, az éhségtől függően fogja produkálni a pedálnyomást.
-Ha a megerősítést társítjuk egy semleges ingerrel(kattanás)akkor az állat csupán csak ennek hatására el kezd dolgozni. Ilyenkor a kattanás másodlagos megerősítő funkciót tölt be(példa az állatidomárok mutatvány végén történő jutalmazása)
-Részleges megerősítés: az állat csak minden harmadik vagy több pedálnyomásra kap megerősítést(élelem) A megtanult válasz sokkal nehezebben törlődik. Az eredeti verzió felállásában,ha többszöri alkalommal elmarad a megerősítés a patkány leszokik a pedálnyomogatásról, a részleges megerősítésnél ez sokkal lassabban megy.
-shaping:apró egységekre bontjuk le a megerősítés tervét,azáltal jutunk el a kívánt viselkedésig(fóka egyensúlyoz a labdán)
-Az operáns kondicionálás során mindig valamilyen jutalom által történik a megerősítés. Jutalomnak lehet nevezni a büntetés elmaradását, ez az averziv kondicionálás (patkány, fényvillanás, áramütés)
III. Látens tanulás. Kezdetben a b. a tanulást viselkedésváltozásként határozták meg,melynek eredményeit követni lehet. Vannak olyan esetek amikor a tanulást mint mögöttes változást megkülönböztetünk a viselkedéstől. Ezeket nevezzük látens tanulásnak. Ilyen a: a)szenzoros előkondicionálás. Egy szabályszerű klasszikus kondicionálás előtt társítsunk egymással két semleges ingert,pl. fényvillanást csengőszóval. Építsük ki a feltételes reflexet a csengőszóra,majd ha ez megtörtént látni fogjuk,hogy a másik semleges inger megjelenésénél(nem vett rész a reflex kialakításánál) a feltételes reflex is meg fog jelenni(nyálazás) Tehát valami történt akkor amikor még a tanulás legkisebb jele sem létezett.b)Perceptuális tanulás:olyan tanulási folyamat melynek viselkedéses következményei sokrétűek(pl. egy medikus aki az elején a mikroszkópon keresztül csak foltokat lát, de egy év multán már meg tudja különböztetni a különféle kötőszöveteket,vagy minden kínai egyforma)
IV. Kognitív térképek. Tolman kísérletei arra engednek következtetni,hogy az idegrendszerben kialakul egy kognitív térkép,mely magában foglalja a külvilág belső megjelenítését,a tanulás nem magyarázható a megerősítés puszta játékával.(kísérlet példa: patkány akit szabadon engednek mászkálni a labirintusban amikor még egyáltalán nincs szó élelemről. Torlaszokkal elzárni a legrövidebb utat. Patkány kénytelen különböző kerülő utakon közelíteni az élelemhez. A torlaszok eltávolítása után a legrövidebb úton jut el az élelemhez)
V. Neobehaviorizmus. Az ingerek és a válaszok közé ékelődő folyamatokra vonatkozóan igyekeztek hipotéziseket megfogalmazni.(kísérlet:ketrec,majom,két fazék) Tehát lennie kell egy közvetítő folyamatnak amely a bemeneti és a kimeneti fogalmakat összecsatolja. Ezeket A közbülső változókat fogalmilag próbálták megközelíteni,rögzíteni.
A behaviorizmus
011 év
Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
A behaviorizmus
Fő képviselői: John B. Watson, Thorndyke, Pavlov, Edward Tolman és Skinner.
A behaviorizmus születésének Watson 1913-ban írt cikkét tekintjük, címe “Hogyan látja egy behaviorista a pszichológiát?”
A behaviorizmus mottója “foglalkozzunk a viselkedéssel” – ez az objektív megfigyelés egyetlen tárgya.
A tudat privát, a viselkedés nyilvános.
S -> R
Inger -> Válasz
A viselkedés behaviorista meghatározása szerint az inger és a válsz közötti függvény meghatározása a pszichológia feladata. Nem vették figyelembe a belső lelki történéseket, illetve tagadták azok létezését.
Inger: olyan hatások, fizikai paraméterek, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek és abban változást idéznek elő és mindig leírhatók.
A válaszok olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál.
A szervezet fekete doboz, ami benne van az nem fontos.
Watson elképzelése: a pszichológiának minden adott szervezet esetén, bármely ingerre meg kell tudnia jósolni a bekövetkező választ és képesnek kell lennie minden tapasztalt válaszból visszakövetkeztetni az azt kiváltó ingerre.
Környezetelvűség: a viselkedés formálásában a külvilágnak kitüntetett szerepe van.
Watson elméletei
A gondolkodás motoros elmélete:
gondolkodás ->beszéd -> izmok -> küszöb alatti izomtevékenység
A tanulás alapmechanizmusai
Van kisszámú elemi tanulási mód, amelyek minden gerincesben egyformán fordulnak elő és a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként lehet rekonstruálni.
Klasszikus kondicionálás
Pavlov, 1901 kutyákkal kísérletezett
feltétlen reflex: feltétlen inger + feltétlen válasz
feltétlen inger + semleges inger -> orientációs reakció -> habituáció
habituáció = semleges inger -> feltételes inger
feltételes inger + feltételes válasz -> feltételes reflex
generalizáció: hasonló feltételes inger = hasonló feltételes válasz
diszkrimináció: hasonló feltételes reflexek idővel megkülönböztethetővé válnak
feltételes inger – feltétlen inger = kialvásos gátlás
Operáns kondicionálás
Thorndike – macskákkal kísérletezett
Thorndike ketrec
Az operáns kondicionálás a “próba-szerencse” tanulás, ami azt jelenti, hogy gyakorlással egyre jobb eredmény érhető el.
effektus törvény – a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.
Skinner, patkányokkal kísérletezett
Skinner doboz – pedál – kaja – inger – megerősítés
megerősítés + semleges inger -> másodlagos megerősítés
megerősítés + semleges inger nem minden alkalommal -> részleges megerősítés
részleges megerősítés -> kondicionált válasz -> lassabbanb oltható ki
Megerősítés: azok a hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszol előfordulási valószínűségét.
Ez fokozatos viselkedésalakítást eredményez – Shaping – állatidomárok.
Averzív kondicionálás – elkerülő kondicionálás, amikor a jutalom a büntetés elmaradása.
Pavlovi klasszikus kondicionálás – S típusú (inger típusú): ugyanaz a válasz, különböző inger
Skinneri operáns kondicionálás – R típusú (választ típusú): új válasz, megerősítés
Látens tanulás
Behaviorista szempontból a tanulás viselkedésváltozás.
Szenzoros előkondicionálás két semleges inger + feltételes reflex az egyikre -> másik ingerre feltáteles válasz
Perceptuális tanulás – az észlelés újraszerveződés – nem tartozik hozzá specifikus viselkedés.
Kognitív térkép – tanulás az útvesztőben – Tolman, 1930 – a külvilág térbeli elrendezésének egy belső reprezentációja.
Neobehaviorizmus
figyelembe veszi a belső történéseket is a viselkedéskutatásban.
Késleltetett válasz – ha az inger és a válasz között hosszabb idő telik el, akkor is jól reagál – >közvetítő folyamat (közbülső változó)
Clark Hull – a különböző változók formálisan rögzíthető rendszere
- szokáserősség – az előző megerősítések számától függő változó
- hajtóerő (drive) – a megvonás idejétől függő változó
- válaszpotenciál – a megjelenő válasz lappangási idehe és intenzitása
Tolman és Osgood “motoros mediációs elmélete”
A tanuás alapfogalmának alakváltozásai
Donald O. Hebb – a tanulás a viselkedés megváltoztatásának hátterében zajló idegrendszeri módosulás – a látens tanulás eredménye – túl tág megfogalmazás
Tolman kísérletei alapján az ’50-es évektől a tanulás maradandó modellje meghatározás – a tanulás a környezet idegrendszeren belüli modellezése.
A mentális panaszok behaviorista szemszögből
Kísérleti neurózis: a környezet bejósolhatatanná válik és a szervezet alkalmazkodási rezdszerei felmondják a szolgálatot.
Tanult gyámoltalanság: először nincs kiút – aztán van. Viselkedésterápia: pl. fóbiák esetén eredményes.
Forrás: Bernáth László – Révész György A pszichológia alapjai
