Share

Neuropszichológia, 26. tétel, pszichológia távoktatás

Fényérzékelés

A fényintenzitásra való érzékenységünket (fényérzékelés) a csapok és a pálcikák határozzák meg.

A pálcikákhoz kötődő ganglionsejteknek több bemenete van, mint a csapokhoz kötődőknek, ezért a pálcikákon alapuló látás érzékenyebb, mint a csapokon.

Máshol helyezkednek el: a a fovea sok csapot tartalmaz, de ott nincs pálcika, a periféria pedig gazdag pálcikákban és viszonylag szegény csapokban.

Mi történet: fovea; valami történt (érzékenység): periféria.

Szürkületkor érzékenyebbek vagyunk a kék fényekre.

Fényadaptáció

Ha az inger nem változik, alkalmazkodunk.

utca -> mozi -> utca

A látórendszer változatlan ingerre nem reagál -> valószínű, hogy a változás detektálására szolgál. Már a megközelítő stabilitás is homályossá teheti a képet, sőt a kép el is tűnhet.  A szem állandóan mozog – kiküszöbölt szemmozgás kísérletek.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share