Posts tagged neuron

A neuron működése

0
Share

Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuron működése

A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.

Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.

Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.

Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html

http://pszichologia.szeszterke.ro/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/

Share

A neuron részei, a neuronok osztályozása

0
Share

Neuropszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

A neuron részei, a neuronok osztályozása

Szabó Eszter jegyzete

A neuronok osztályozása

A neuronok osztályozása

A neuron részei, a neuronok osztályozása

A neuron részei, a neuronok osztályozása

Share

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

0
Share

Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Szabó Eszter jegyzete

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Share

Fájdalomérzékelés

0
Share

Neuropszichológia, 34. tétel, pszichológia távoktatás

Fájdalomérzékelés

A fájdalom bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat: nyomás, elektromos áram, vegyi anyag -> kémiai anyagok szabadulnak fel -> magas küszöbbel rendelkező receptorokat ingerelnek

A fájdalom receptorai speciális szabad idegvégződéssel rendelkező neuronok – 4 féle (Brown, Deffenbacher, 1979)

A fájdalom minősége:

  • fázsisos – a sérülést azonna követő fájdalom: rövid, gyorsan nő és gyorsan csökken
  • tónusos – a sérülés után tapasztalt, hosszan tartó, állandó értékű fájdalom, súlyos – rák, égés: kezelése gyógyszer, morfium.

külön idegpályák közvetítik őket.

A fájdalom intenzitását és minőségét befolyásolják a közvetlen ingeren kívüli tényezők: kultúra, attitűd, tapasztalat (horoghinta szertartás).

A fájdalom kapuelmélete (melczak, 1973)

Necsak bőrben levő receptorok kell aktiválódjanak, hanem a regincvelőben levő “idegi kapuk” is nyitva kell legyeneks és továbbítsák a fájdalmat az agy felé. Mivel az idegi kaput az agyból lefele küldött jelek zárják, a fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolja.

A nyomásinger hajlamos a kaput zárni, ezért enyhíti a masszírozás a fájdalmat.

Ingerléses érzéstelenítés:

a középagy egy területének az ingerlése

akkupunktúra – fájdalomcsillapító hatása – Kínában fejlődött ki –  a bőr egyes pontjaiba tűt szúrnak.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

FÁJDALOMÉRZÉKELÉS

A TEST NAGY RÉSZÉRŐL, A TELJES BŐRFELÜLETRŐL, A TESTNYÍLÁSOK NYÁLKAHÁRTYÁJÁRÓL, A VÉGTAGOK HELYZETÉRŐL, A TESTET ÉRŐ KÁROSÍTÓ INGEREKRŐL A SZOMATOSZENZOROS RENDSZER SZÁLLÍT INFORMÁCIÓT AZ AGYKÉREGNEK.

A SZOMATOSZENZÓRIUM

AZ EGÉSZ RENDSZERRE JELLEMZŐ, HOGY AZ INGERT A HÁTSÓ GYÖKI GANGLION PERIFÉRIÁS AXONJAINAK VÉGZŐDÉSE VESZIK FEL.

ANATÓMIAILAG 2 RÉSZRE OSZLIK:

1.HÁTSÓ KÖTEG/LEMNISCUS MEDIALIS RENDSZER – A PRIMER AFFERENS NEURONOK A GERINCVELŐ HÁTSÓ KÖTEGÉBEN HALADNAK FELFELÉ A NYÚLTVELŐBE- ÁTCSATOLÓDÁS UTÁN EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A TAPINTÁS, A TUDATOSULÓ PROPRIOCEPCIÓ( MÉLY) INGERÜLETEIT.

2. AUTEROLATERALIS RENDSZER– A PRIMER AFFERENS NEURONJAI A GERINCVELŐ HÁTSÓ SZAKASZBAN CSATOLÓDNAK ÁT ÉS AUTEROLATERALIS KÖTEGEKBEN HALADNAK AZ INGERÜLETEK FELFELÉ. A pálya rostjai a gerincvelõben keresztezõdnek és az ellenoldali thalamusban, fõleg annak lateralis ventroposterior magjában (VPL) végzõdnek. Már a thalamusban megkezdõdik a fájdalomingerek feldolgozása, minõségi, idõbeli és intenzitásbeli elkülönítésük. A szomatoszenzoros ingerek topográfiailag már itt elkülönülnek

EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A FÁJDALOM, A HŐÉRZET ÉS BIZONYOS DURVA TAKTILIS INGERÜLETEKET.

AZ AGYIDEG ÉRZŐROSTJAI AZ AGYIDEGI ÉRZŐDUCOKBAN VANNAK. A NEURONOK PERIFÉRIÁS ÉS CENTRÁLIS NYÚLVÁNYAI ALKOTJÁK. LEGFONTOSABB A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZERE.

A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZER A NEURONÁLIS KAPCSOLÁSOK ÉS ÉLETTANI FUNKCIÓK ALAPJÁN 3 RÉSZRE OSZTHATÓ

  1. 1. NYOMÁS-TAPINTÁSÉRZÉS ROSTJAI A GASSER-FÉLE DÚC NEURONJAIHOZ TARTOZNAK.
  2. 2. HŐ ÉS FÁJDALOMÉRZET
  3. 3. A RÁGÓIZMOK PROPRIOCEPTORAI

A FÁJDALOM FAJTÁI: 1. FELÜLETES 2. MÉLY 3. ZSIGERI

1.    FELÜLETES FÁJDALOM: 2 SZAKASZBAN JELENTKEZIK KÖZVETLENÜL A BŐRKÁROSODÁSNÁL( SZÚRÁS, VÁGÁS, ÉGÉS…)JELENTKEZŐ ÉLES FÁJDALOM, AMIT MP MÚLVA FOKOZATOSAN ERŐSÖDŐ TOMPA TARTÓS FÁJDALOM KÖVET.

2.    MÉLY FÁJDALOM: RECEPTORAI A MOZGÁSSZERVEKBEN, FŐLEG IZMOKBAN, IZÜLETI TOKOKBAN ÉS SZALAGOKBAN, INAKBAN, CSONTHÁRTYÁN LÉVŐ IDEGVÉGZŐDÉSEK. GYAKORI OKA AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS.

3.    ZSIGERI FÁJDALOM: A BELSŐ SZERVEK FALÁBAN A SIMAIZOM RÉTEGEKBEN, A MELLHÁRTYA ÉS A HASHÁRTYA LEMEZEIBEN TALÁLHATÓK. ENNEK 2 FORMÁJA:

A.) KISUGÁRZÓ ENNEK IMPULZUSAIT A VEGETATIV IDEGEKKÖZVETITIK

B.) DIREKT A TESTÜREGET BÉLELŐ SAVÓS HÁRTYA FALI LEMEZÉNEK RECEPTORAIBÓL INDULNAK ÉS A SZOMATIKUS IDEGEKHEZ TARTOZÓ A-GAMMA ROSTOK VEZETIK. A FÁJDALOM ÉLES ÉS ANATÓMIALILAG JÓL LOKALIZÁLHATÓ. FŐ OK AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS, OXIGÉNHIÁNY, SIMAIZMOK GÖRCSÖS ÁLLAPOTA.

A ZSIGERI SZERVEK KÓROS ELVÁLTOZÁSAI SORÁN JELENTKEZŐ FÁJDALOM MEGHATÁROZOTT BŐRFELÜLETRE VETÜL KI (  HEAD-FÉLE ZÓNA) AMI GYAKRAN TÁVOL ESIK AZ ÉRINTETT SZERVTŐL.

TOVÁBBÁ LEHET

1. FÁZISOS ÉLES, AZONNALI, HAMAR LECSENGŐ

2. TÓNUSOS FÁJDALOM TOMPA, HOSSZANTARTÓ

A FÁJDALOMÉRZÉKELÉS RECEPTORAI SZABAD IDEGVÉGZŐDÉSEK.

EGYIK ÉRZÉKELÉSÜNKRE SEM FIGYELÜNK ANNYIRA, MINT A FÁJDALOMRA KELLEMETLENSÉGE MIATT. ÉLETMENTŐ ÉRZÉKLETRŐL VAN SZÓ. A GYEREK SOSEM TANULNÁ MEG, MIT NE TEGYEN HA NEM SZEMBESÜLNE A FÁJDALOM FIGYELMEZTET EREJÉVEL.

A FÁJDALOM INGERE BÁRMILYEN SZÖVETI KÁROSODÁST OKOZÓ INGER LEHET. PL. NYOMÁS, HŐMÉRSÉKLET, ELEKTROMOS ÁRAM, VEGYI ANYAG, MECHANIKAI KÁROSODÁS.

A FÁJDALOMINGER VÉDEKEZŐREFLEXET VÁLT KI, A FÁJDALOM KELLEMETLEN SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYE A KIVÁLTÓ OK TUDATOS MEGSZÜNTETÉSÉRE KÉSZTET.

A FÁJDALOM INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGE AZ INGEREKEN KÍVÜL NAGYBAN FÜGG AZ EGYÉN KULTÚRÁJA ELVÁRÁSAI VAGY KORÁBBI TAPASZTALATAITÓL.( INDIA-HOROGHINTA SZERTARTÁS. FÉMHORGOT KAMPÓZNAK A HÁTIZOM BŐRE ALÁ, KÖTÉLLEL FELHÚZZÁK, FENNT MÁR NEM KAPASZKODIK A KÖTÉLBE MÉGSEM ÉREZ FÁJDALMAT. AZ ÉV ADOTT IDŐSZAKÁBAN VÉGZIK A GYERMEKEK ÉS A TERMÉS MEGÁLDÁSA CÉLJÁBÓL)

A FÁJDALOMÉRZET TEHÁT LEGALÁBB ANNYIRA LELKI KÉRDÉS MINT ÉRZÉKELŐRECEPTOROK MŰKÖDÉSE. EZ VEZETETT EL A

FÁJDALOMKAPU-ELMÉLETHEZ: AMI SZERINT A FÁJDALOM ÉRZÉKELÉSÉNÉL NEM CSAK A BŐRBEN LÉVŐ RECEPTOROK AKTIVÁLÓDNAK, A GERINCVELŐBEN EGY „ IDEGI KAPU” IS NYITVA KELL H. LEGYEN H. TOVÁBBENGEDJE A FÁJDALOMINGERT AZ AGY FELÉ.

ANALGETIKUS HATÁS: A FÁJDALMAT MÉRSÉKLŐ VAGY TELJESEN MEGSZÜNTETŐ HATÁS.

ANALGESIA: FÁJDALOMMENTES ÁLLAPOT.

GENETIKAI VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG A FÁJDALOMÉRZÉKETLENSÉG.

Share

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

1
Share

Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.

Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.

A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.

A szinapszis típusai:

  • ideg-ideg (neuro-neuronális)
  • ideg-izom (neuro-muszkuláris)
  • elektromos
  • kémiai

A szinapszis részei:

  • preszinaptikus membrán
  • szinaptikus rés
  • posztszinaptikus membrán

A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis típusai

A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.

Szerkezetük alapján:

1.  neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)

2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok

A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:

a) axo-axonikus

b) axo-dendritikus

c) axo-szomatikus

d) dendro-dendritikus

A neuro-effektoros szinapszisok  kétfélék:

a) az információ közvetítés mechanizmusa

b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint

Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján

a)      elektromos szinapszis

b)      kémiai szinapszis

A létrejött állapot alapján :

a) ingerlő kémiai szinapszis

b) gátló kémiai szinapszis

Részei

–         preszinaptikus membrán= végbunkó membránja  (axolemma)

–         szinaptikus rés

–         posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.

A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.

A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.

Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.

Neuronhálózatok

Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????

Share

Elemi idegjelenség, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció, hiperpolarizáció

0
Share

Neuropszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Elemi idegjelenség, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció, hiperpolarizáció

Elemi idegjelenség: az ingerület keletkezése, vezérlése, átadása

Az ingerületvezetés folyamata (idegimpulzus):

Nyugalmi potenciál -> deporalizáció -> akciós potenciál -> repolarizáció

Nyuglami potenciál: K-Na egyensúly a sejt membránján kívül és belül

Depolarizáció: a K-Na egyensúly felbomlása a K-Na pumta (csatorna)

Repolarizáció: a nyugalmi potenciál visszaállása

Ingerület: a sejt környezeti hatására bekövetkező anyagcsere változás

Inger: a környezeti hatás

Környezeti hatásra bármely sejtben anyagcsere változás, ingerületi állapot jön létre, azonban ez az idegsejtekben elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg – ez az akciós potenciál.

A K-Na egyensúly felbomlik és a dendritekből az axon vége felé halad. A mielines (velőhüvelyes) axonban az idegimpulzus haladása szaltatórikus.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció, hiperpolarizáció

Elemi idegjelenségek

A sejtmembrán, vékony rugalmas hártya, amely elválasztja a sejt testet az extra és intracelluláris teret. Fehérjéket, lipideket(zsírok) és poliszacharidokat tartalmaz.

Nem szabályos a szerkezete. A membrán alapanyagát a lipid képezi, ebbe ágyazódnak a fehérjék, jéghegyszerűen. Egyes fehérjék a szállításban, enzimként vesznek részt, mások pedig sejt receptorként viselkednek (hormonok, gyógyszerek, toxinok hatását közvetítik a sejt belseje felé).

A lipidek és fehérjék állandó mozgásban és bonyolult kölcsönhatásban vannak, miközben megőrzik membrán szerkezetét.

Nyugalmi potenciál

A nyugalomban lévő sejtek sejthártyájának külső része elektro – pozitív míg a belső része electro-negatív töltésű. Ezt nevezik nyugalmi membránpotenciálnak.(elektromos potenciál különbség áll fenn) 85-9o mV feszültségkülönbség. Méréskor a külső felszínt tekintjük 0 értékünek tehát a nyugalmi potenciál 85-90 mV.

A membrán nyugalmi potenciálja alatt a sejthártyán kívüli közegben magas a Na+ és a CL koncentráció, míg a citoplazmában magas a K+ és proteinkoncentráció.

Depolarizáció

Amikor a nyugalmi állapotban lévő neuront inger éri, a sejthártya két oldala közötti elektromos feszültség csökken, ugyanis a membrán permeabilitása (áteresztőképessége) megváltozik és NA+ ionok áramlanak be így megszűnik az elektronegativitás sejten belül és a pozitivitás kívül, vagyis a sejt felszíne 130 millivolt potenciaválltozást szenved.

Ez a folyamat akkor keletkezik, ha a neurotransmitterek kapcsolatba lépnek a dendritek receptoraival. Ilyenkor, az ingerlés helyén a NA+ csatornák kinyílnak és NA+ ionok áramlanak a sejtbe. Mivel az intracelluláris közeg negatív töltésű a NA+ionok pedig  pozitív töltésüek, a szomszédos NA csatornák is érzékelik a feszültségcsökkenést és kinyílnak, depolarizálva a hozzájuk közel eső területeit is az axonnak. Az axon mentén ismétlődő depolarizációt nevezzük akciós potenciálnak. Az ideginpulzusok mögött bezáródnak a  Na+ csatornák és működésbe lépnek az ionpumpák, amelyek helyre állítják a nyugalmi állapotot.( Pl.novokain a szájüreg érzéstelenítésére,amikor megakadályozza a NA+ csatornák kinyílását és ezáltal leállítja az akciós potenciált, így a szenzoros jelek nem jutnak el az agyba.)

Akciós potenciál

Akciós potenciálnak nevezzük az ideg impulzust, amely végig fut a sejttesttől az  axon végéig. Ez egy elektrokémiai impulzus, amely akkor keletkezik, amikor elektromos töltésű molekulák u.n. ionok,  kilépnek a sejtből, vagy be lépnek a sejtbe.

A neuronok féligáteresztő (szemipermeábilis) sejthártyával rendelkeznek, de ezen túl, a neuronok szelektálják is azokat az ionokat, amelyeket ki vagy beengednek. Általában egy nyitásnál csak egyféle iont enged keresztül. Vannak olyan ionok, amelyek könnyen átjutnak a sejtfalon, míg mások, csak bizonyos kapuk kinyílásakor jutnak át.  Az átjárókat ioncsatornának nevezzük. Az ioncsatornák, fánk alakú fehérje molekulák. Ezek szabályozzák: NA+, K+, Ca++, Cl- elektromos töltésű ionok ki vagy be áramlását a kapuk ki-be nyitásával.

Két akciós potenciál között a neuron nyugalmi állapotban van.

Nyugalmi állapotban a neuron  a sejthártya polarizáltságát úgy tudja megőrizni, hogy ionpumpák segítségével  megakadályozza a K+ kiszivárgását vagy a NA+ besurranását.

Ezáltal a nyugalmi állapotban lévő idegsejt a sejten kívül a NA+ koncentrációt magasan , míg a sejten kívül, alacsonyan tudja tartani. Sejten kívűl pozitív töltésü, sejten belül negatív. Nyugalmi állapotban elektromos potenciálja :50-100 millivoltig terjed.

Repolarizáció, Hipopolarizáció, Hiperpolarizáció

Repolarizációnak , a polaritás visszafordulását, nyugalmi állapothoz való közeledését jelenti, vagyis a sejten belüli polarítás ismét negatív ,míg az extracelluláris  térben pozitív. A repolarizáció folyamata már a végén lelassul . Az akciós potenciálnak ezt a lelassult szakaszát nevezzük negatív utópotenciálnak. A negatív utópotenciál szakaszában a membrán potenciál a kisebb még a nyugalmi potenciálnál is, ezt az állapotot nevezzük hipopolarizációnak vagy részleges depolarizációnak. A negatív utópotenciál időtartama 12-20 ms az  A típusú velőhüvelyes idegrostoknál.

A negatív utópotenciált, pozitív utópotenciál követi, amikor a membrán-potenciál nagyobb a nyugalmi potenciálnál, ezt az állapotot nevezzük hiperpolarizációnak.

A pozitív utópotenciál 40-60 ms  az A típusú velőhüvelyes idegrostoknál.

Share

Gliasejtek

0
Share

Neuropszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Gliasejtek

10-szer, 50-szer több gliasejt van, mint neuron

A gliasejtek szerepe

  • támasztó szerep
  • tápanyagokat juttatnak a neuronokhoz
  • eltüntetik a neuronok bomlástermékeit
  • megemésztik az elhalt neuronokat
  • szabályozzák az extracelluláris tér méreteit
  • a neuronok mielinizációját biztosítják (Schwann-sejtek)
  • csak nyugalmi potenciált mértek bennük, akciós potenciált nem

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Gliasejtek

Az idegsejtek mellett az idegrendszer  a neuronok között, vagy azok körül tartalmaz nem idegi sejtet. Ilyen a gliasejt a szervezetben 10-szer több gliasejt található mint idegsejt.

Az elnevezését az elsődleges funkciójából eredően kapta, mivel feladata az idegsejtek rögzítése, görögül a glia=ragasztó-t jelent.

A központi idegrendszerben 3 féle  gliasejt van:

-mikroglia – eltakarító sejtek, amelyek az erekből lépnek az idegrendszerbe.

-oligodendrogliocita – mielinképzésben vesznek részt (Schwann) a mielin egy lipoprotein, jó elekrtomos szigetelő. A Schwann hűvelyhez hasonlóan a mielin hűvely sem folytonos.

-asztrocita  -az agy ereivel lép kapcsolatba és részt vesz a neuron táplálásban

A jeltovábbítási funkció megtartása érdekében nem csak az elhalt neuronokat fagocitálják (felfalják), hanem az agy anyagcsere termékeit is eltüntetik, így fontos szerepük van a szervezet védekezésében.

A fent említett funkciókon túl, még szabályozzák az extracelluláris tér méreteit.

Csak nyugalmi potenciált mértek bennük. Akciós potenciált nem.

Amikor a neuronok velőshűvelyei sérülnek (betüremkedik a Schwann féle sejtek sejthártyája) Alzheimer kórt okoz.

Share

A neuron részei, a neuronok osztályozása

0
Share

Neuropszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

A neuron részei, a neuronok osztályozása

A neuron részei:

  • sejttest (szóma): sejtmag, DNS, sejtszervecskék
  • dendritnyúlványok
  • axon:
  • Schwann-sejtek
  • Ranvier-féle befűződések
  • mielin- (velő)hüvely
  • végfácska (telodendrion)
  • végbunkók

A neuronok osztályozása

A nyúlványok száma alapján:

  • bipoláris neuronok
  • pszeudounipoláris neuronok
  • multipoláris neuronok

Funkció szerint:

  • szenzoros neuron – érző idegsejt
  • motoros neuron – mozgató idegsejt
  • interneuron – agy és gerincvelő

Mi található egy neuronban

  • sejtmag (DNS) – genetikai információ
  • sejtmagocskák (tigroid rögök) – riboszóma
  • csoportosulások – fehérjeszintézis
  • endoplazmatikus retikulum (ER) – anyag transzport
  • Golgi készülék – fehérjék tárolása
  • mikrofilamentumok / neurotubullusok – támasztó szerep
  • mitokondriumok

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A neuron részei, a neuronok osztályozása

A neuron részei:

A sejtmag, mely a sejttestben helyezkedik el,és tartalmazza a genetikai anyagot ( DNS).Innen indul ki a genetikai vezérlés.

Sejttestet vagy szómát, a sejthártya borítja. A sejttest citoplazmája tartalmazza a Nissl-féle testecskéket, amelyek a fehérje szintézisben játszanak szerepet. Valamint a neurofibrillumokat, amelyek szerkezetileg két félék:

neurofilamentum- támasztó szerepe van

–  neurotubulus – finom cső rendszer és az anyagok szállításában vesz részt, valamint ingerület továbbítási szerepe is van de csak lokális potenciálok esetén.

A neurofibrillumok a sejttestben és a nyúlványokban egyaránt jelen vannak.

Dendrit nyúlványok, a sejt testből erednek. Rövidek és dúsan elágaznak. Az ingert cellulipetálisan vezetik, nem rendelkeznek mielinhűvelyel, durva felületűek a dendrit tüskék miatt.

Axon vagy tengelynyúlvány, hosszú 1m is elér, rostszerű, a sejttest elvékonyodott részéből az axondombból ered, amit eredési kúpnak vagy generátordombnak is nevezünk. Vége elágazik, az ágacskák végbunkóban végződnek. Az elágazást végfácskának nevezik.

Az axont hüvelyek borítják. A  Schwann-féle hüvely, fagocita (faló) gliasejtekből áll, amelyek mielint termelnek. A sejtek nem érintkeznek egymással, és közöttük kialakulnak a Ranvier-féle befűződések. A mielin egy lipoprotein, ezáltal jó elektromos szigetelő (a sejt hártyának is meg van ez a tulajdonsága). Sem a Schwann sem a mielinhüvely nem folytonos. Ezzel szemben a Henle-féle hüvely folytonos, egymástól elszigeteli a rostokat, védő és tápláló szerepe van. Kötőszöveti rostok, sejtek, hajszálerek és vegetatív idegsejtek alkotják.

Neuronok osztályozása:

–         uni-, bi-, pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek – a nyulványok száma alapján.

Funkciójuk alapján 3 csoportba sorolhatól (lásd 1Tételben mindkét besorolás ki van fejtve)

Share

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

0
Share

Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége

A neuronok száma: mintegy 100 billió

A neuronok mérete:

  • a legkisebb 4 mikron átmérőjű
  • a legnagyobb 100 mikron is lehet

A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku

A neuronok sajátosságai:

  • dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
  • kommunikálnak egymással
  • neurotranszmittereket tartalmaznak

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).

Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.

Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.

Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.

Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.

Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.

Erősségük szerint az ingerek lehetnek:

Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.

Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..

Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.

Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.

Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye.  Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.

A neuronokat funkciójuk alapján  3 csoportba soroljuk:

– szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.

– motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).

– interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.

A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek  A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.

Az idegsejtek elhelyezkedése

A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.

A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.

Share
Go to Top