Posts tagged szinapszis

A neuron működése

0
Share

Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuron működése

A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.

Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.

Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.

Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html

http://pszichologia.szeszterke.ro/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/

Share

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

0
Share

Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

Szabó Eszter jegyzete

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

Share

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

1
Share

Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.

Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.

A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.

A szinapszis típusai:

  • ideg-ideg (neuro-neuronális)
  • ideg-izom (neuro-muszkuláris)
  • elektromos
  • kémiai

A szinapszis részei:

  • preszinaptikus membrán
  • szinaptikus rés
  • posztszinaptikus membrán

A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis típusai

A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.

Szerkezetük alapján:

1.  neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)

2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok

A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:

a) axo-axonikus

b) axo-dendritikus

c) axo-szomatikus

d) dendro-dendritikus

A neuro-effektoros szinapszisok  kétfélék:

a) az információ közvetítés mechanizmusa

b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint

Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján

a)      elektromos szinapszis

b)      kémiai szinapszis

A létrejött állapot alapján :

a) ingerlő kémiai szinapszis

b) gátló kémiai szinapszis

Részei

–         preszinaptikus membrán= végbunkó membránja  (axolemma)

–         szinaptikus rés

–         posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.

A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.

A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.

Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.

Neuronhálózatok

Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????

Share
Go to Top