Share

Szociálpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Tóth Judit

13. A szociális észlelést torzító tényezők: megfeleltetési torzítások, kognitív és szociális tényezők

– megfelelési következtetés, megfeleltetési torzítás, asszociációk szerepe, társashipotézis-ellenőrzés, illuzórikus korreláció, önigazoló észlelés, ingerinformáció megoszlása, nyelvi kategóriák szerepe, kognitív-affektív szabályozás (Smith, E., Mackie, 150-154, Hewstone, E 130-137)

Az emberek gyakran feltételezik, hogy a többiek olyan belső tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek a megfigyelt viselkedésnek. Valamely személynek az olyan tulajdonsággal való jellemzését, mely megfelel viselkedésének megfelelési (korespondáló) következtetésnek hívják. – kiegészíti az első benyomást, így ez lesz az első kognitív reprezentáció arról, hogy milyen a másik személy.

*Megfeleltetési torzítás: az ember olyan, ahogyan cselekszik.

Pl. Fidel Castro-ról írt esszé (szabadon v. kényszerből írta)- tényleg azt a nézetet vallja a szerző?

A megfeleltetési torzítás az emberek tendenciája megfelelési következtetések levonására, még ha azok nem igazoltak is – alapvető attribúciós hiba – Az emberek hajlamosak feltételezni, hogy a megfigyelt viselkedések a cselekvő belső tulajdonságait tükrözik, habár a szituáció bizonyos elemei magyarázattal szolgálhatnának a viselkedésre.

Az asszociációk szerepe: bizonyos viselkedések nagyobb valószínűséggel vezetnek megfelelési következtetésekhez (pl. egyszeri lopás – becstelen ember / becsületes ember- hosszú időszak)  A becstelen viselkedés egyértelmű (eltette pénztárcát), a becsületes ember nem követ el becstelenséget. Ezzel szemben a becsületes viselkedés nem bizonyító erejű, mert a becstelen emberek is cselekednek olykor becsületesen, bizonyos helyzetekben, bizonyos emberekkel (visszaadta a pénztárcát, mert rájött, hogy az őr figyeli).

jó teljesítmény = kiemelkedő értelmi képesség / gyenge teljesítmény nem biztos, hogy gyenge értelmi képesség

Társashipotézis-ellenőrzés: azon általános folyamat, amely által a régi ismereteinket felfrissítjük az új ingeradatok fényénél.(pl. értékelni a diákok teljesítményét, válogatni az állásra jelentkezők közül). Ez a folyamat lényegét tekintve konzervatív számos ok miatt:

*sztereotípiák és illuzórikus korrelációk:

Pl. Harry szexista sztereotípiája miatt, hajlamosabb a nőket negatívabban megítélni logikai képességeik tekintetében, mert könnyebben idéz fel a sztereotípiáját megerősítő információt a memóriájából,sőt ugyanazt a logikai teljesítményt magasabb szintűnek észleli a fiú esetében, mint a lánynál – illuzórikus korreláció

* önigazoló észlelés: olyan információkat után kutat, ami alátámasztja hipotézisét, (egyoldali kérdéseket tesz fel pl. ha azt akarja kideríteni, hogy az illető  extrovertált-e)

Az ingerinformáció megoszlása:

A pozitív eseményeket nagyobb valószínűséggel vesszük észre a többségi csoportban, mint a kisebbség esetében – a kisebbség lebecsülése

A nyelvi kategóriák szerepe:

A nyelvi kategóriák megválasztása befolyásolja azt, ahogyan a társas viselkedést értelmezzük, és amilyen kognitív reprezentációt rendelünk hozza. pl. állásra jelentkező nő verbális viselkedését leírhatjuk úgy, hogy halkan beszél, habozik, mielőtt megszólal (lehet, hogy más helyzetben nem így viselkedik) vagy úgy, hogy félénk és nem magabiztos (ez utóbbi negatívabb és stabil attribúcióra utal)

Kognitív-affektív szabályozás:

Az érzelmi- kognitív szabályozás rugalmas és alkalmazkodó képes, a hangulati állapotok hatása a kognitív feldolgozásra a feladat céljától függ: ha a feladat gondosságot és alaposságot követel, akkor a teljesítménynek hasznára válhat a negatív hangulat. Ha ugyanazt a feladatot az élvezet keretei között ragadjuk meg, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a pozitív hangulati állapotok segítik.

Forgács könyvből:

(*Holdudvar-hatás (halo-effektus) Az észlelőnek azt a hajlamát jelenti, hogy feltételezik, ha valaki valamilyen jó vagy rossz tulajdonsággal rendelkezik, az illető egyéb tulajdonságai is valószínűleg összhangban lesznek ezzel, vagyis jók vagy rosszak lesznek. * A külső megjelenés. A holdudvarhatás érdekes példája, amikor a külső megjelenés szolgál a belső személyes tulajdonságokra történő következtetésekhez. *Státusz-hatás: A holdudvarhatás másik példája . Elsőbbségi és újdonsági hatás

A benyomás alakulásában az információ „súlyát” nagymértékben befolyásolja a sorrend.  Torzítás negatív irányban A negatív információknak általában aránytalanul nagyobb szerepe van a benyomások meghatározásában. A negatív első benyomások sokkal ellenállóbbak a változással szemben, mint a pozitívak.

Elnéző torzításA kulturális normák hatására általában inkább pozitív, mint negatív tulajdonságokat tételezünk fel az emberekről. Nem ostoba dolog feltételezni, hogy a másik ember pozitív tulajdonságokkal rendelkezik, ha még nem vagyunk meggyőződve az ellenkezőjéről. A pozitív viselkedés elvárása gyakran nyer megerősítést a későbbi tapasztalatban, egyszerűen azért, mert saját viselkedésünk pozitív volt, erre aztán pozitívan lehetett válaszolni. Ha azt várjuk, hogy barátságtalan, agresszív a másik, mi viselkedünk védekező, barátságtalan módon, kiváltva az elvárt viselkedést. (Pygmalion hatás.)

Share