Share

A tüdő és a légzés

Logopédia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A tüdő élettani feladatain kívül fontos szerepet játszik a beszéd megvalósításában, biztosítva annak energiabázisát.

Az agyi légzőközpont hatására a légzőizmok (bordaközi izmok, rekeszizom, hasizmok) összehúzódnak vagy elernyednek és lehetővé teszik a levegő be , illetve kiáramlását a tüdőbe / ből.

Élettani (beszéd nélküli) légzés esetén ez a folyamat teljesen automatikusan megy végbe, míg a beszédlégzésben az automatikus és a tudatosan szabályozott szekvenciák váltakozása a jellemző.

Annak függvényében, hogy inkább a bordák aktív emelkedése vagy a hasfal kidomborodása dominál a belégzésben, mellkasi és hasi légzést különböztethetünk meg. Az előbbi a nőkre, míg az utóbbi inkább a férfiakra jellemző.

Összehasonlítva az élettani légzéssel a beszédlégzésnek több sajátosságát körvonalazhatjuk :

Nem olyan egyenletes mint az élettani légzés

Energiaigényesebb, fárasztóbb, hiszen a mondandó szöveg függvényében hosszabb ideig kell a légzőizmokat működtetni

A belégzés és a kilégzés időtartama között eltérés jelentkezik, a kilégzés átlagban 5-8- szor hosszabb mint a belégzés.

A belégzés egyidőben orron és szájon át történik, hogy gazdaságosabban, gyorsabban mehessen végbe és a hangsúly a kilégzésre tevődhessen.

A beszédlégzés tudatosan befolyásolható, irányítható, de vannak automatikus összetevői is. A levegőmennyiséget a tartalommal, a hangsúllyal , a hangerővel egyeztetni kell, ami iskoláskorra már egyre jobban tökéletesíthető készséggé alakul.

A beszédlégzés nem minden esetben történik zökkenőmentesen, hanem előállhatnak bizonyos zavarok :

Kisgyerekeknél (7éves korig) gyakran inspirációs (belégzéses) beszédindítással szembesülhetünk, ami legtöbbször spontánul, a

A nyílt orrhangzósság bármely formája esetén ( főleg szájpadhasadásos gyermekeknél) a kiáramló levegő nagyrészt az orrüregen át távozik, így többszöri belégzésre van szükség ami rendkívül energiaigényes és fárasztó és a beszéd folyamatosságát is megszakítja.

Súlyosan dadogó személyeknél a központi idegrendszer irányító tevékenységének átmeneti zavara következtében a légzőizmok szabálytalanul működnek, a kiáramló levegő útja elzáródik és komoly légzőgörcsök is létrejöhetnek.

A beszédszervek (légzőizmok, hangszalagok, stb.)bénulásos megbetegedései következtében is sérülhet a beszédlégzés és a beszédnek erőtlen, nehézkes jelleget kölcsönözhet.

Néha a beszédlégzés zavarát pszichológiai tényezők okozzák, például erős izgalom , érzelmi bevonódás hatására összeszűkülhet a hangrés, erőtlen, magas hangképzést, vagy elcsukló beszédet eredményezve.

A helyes beszédlégzés kialakítását célzó eljárásokat a különböző beszédhibákra vonatkozó terápiák keretén belül fogjuk bemutatni.

Share