Személyiségpszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás
Berei Kati által kidolgozva
– Gall azon gondolkodókhoz tartozott, akik konkrét tényekhez ragaszkodva szaktudományos elképzeléseket alkottak az agy és a lélek kapcsolatáról
– osztrák anatómus, a frenológia atyja – bár ő inkább az organológia, kraniológia elnevezést szerette
– frenológia – koponyadudorok tana – a koponya kitüremkedéseit az agyban feltételezett szervek működéséhez kapcsolta: amennyiben egyik ilyen agyi szerv fejlettebb, működése kiemelkedőbb, akkor ez megjelenik a fej dudorain is, pl. a matematikusoknál a matematikai képesség „agyi szerve” nagyobb, így a koponya megfelelő helyén kidudorodás figyelhető meg (szerinte)
– Gall szélsőséges viselkedésformákat tanulmányozott: zseniket, tébolydák, börtönök lakóit
– Elmélete:
- Ésszerű teoretikus felvetések, empirikus vizsgálódás, ellenőrizhető kutatási dokumentáció használata. Gyakorlatias, materialista felfogás.
- Az emberi agyban lokalizálható a viselkedés feletti kontroll. Az agy feladatspecifikus részekből áll.
- Az emberi elme specifikus képességekre, diszpozíciókra bontható
- Az agy egyes részei és az egyes elmeműködések közt megfelelés van.
- A diszpozíciók kibontása adott agyterület méretében tükröződik. Kitüntetett szerep jut a szürkeállománynak.
- Minden ember egyedi. Az agyterületek funkciója a szélsőséges esetek megismerése által tárható fel (zseni, bűnöző, elmebeteg).
– Módszer: kocogtatás, kranioszkópia
Fő, lokalizált agyi funkciók Gall szerint
n Szaporodási ösztön (kisagy)
n Gyermekszeretet
n Barátság
n Önvédelem, bátorság, harciasság
n Ragadozó és gyilkolási ösztön
n Intellektus
n Birtoklási ösztön
n Büszkeség, arrogancia
n Hiúság
n Előrelátás
n Emlékezeti formák (emberek, szavak, tények)
n Nyelvi érzék
n Muzikalitás
n Matematikai érzék
n Mechanikai érzék
n Metafizikai érzék
n Humor
n Költészeti tehetség
n Barátságosság
n Utánzási képesség, mimika
n Vallásosság
n Elszántság, kitartás
A frenológia jellegzetes indukciós hibája
A frenológiai gondolatmenet hibái:
- Fő kritika: korreláció és okság keverése, kizárólag pozitív esetekre való hagyatkozás
– nem mutatta ki ilyen agyi szervek működését
– nem bizonyította, hogy a képességek milyen okozati viszonyban állnak a nekik megfelelő agyi területekkel
– szándéka spekulációellenes de következtetései hipotetikusak, megalapozatlanok
Forrás:
Bernáth – Bevezetés a pszichológiába
Allport – A személyiség alakulása
Dósa Zoltán – egyetemi jegyzet (ppt)