Share

Neuropszichológia, 16. tétel, pszichológia távoktatás

Hasított agyú személyek

Hasított agy – split brain – a kérgestestet átmetszik, így a két agyfélteke nem képes kommunikálni.

Robert Sperry – 1981 – Nobel díj

A kísérlet: “anyacsavar” szó felvillantása a jobb vagy a bal látótérben.

Bal félteke: bal orrlyuk, beszéd, jobbkéz, írás, fő nyelvi központ, számolás, jobb látómező

Jobb félteke: jobb orrlyuk, bal kéz, téri konstrukció, nem verbális gondolkodás, bal látómező

Nebes és Sperry 1971, Sperry, 1968, 1970

A hasított agyú személyekkel végzett kísérletek jelzik, hogy a féltekék speicalizőlódnak.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Hasított agyú személyek

A motoros idegek az agyat elhagyva kereszteződnek. Ezért a bal agyfélteke a test jobb oldalát a jobb agyfélteke pedig a test bal oldalát vezérli.

A beszédért felelős- a bal féltekében lévő Broca-terület.

Amikor a szemek előre néznek, a fixációs ponttól balra lévő képek, mindkét szemből, az agy jobb oldalába jutnak. Bal félteke a jobb kezet látja a jobfélteke pedig a bal kezet.

Egészséges ember esetében a féltekék bármelyikébe bejut az inger, a másik féltekébe is továbbítódik az információ a kérgestesten keresztül. Tehát az agy egysége egészként működik.

Ha a kérgestestet átmetszik, (hasított agy) a két félteke egymással nem tud kommunikálni.

Robert Spery (1981) –ben végzett kutatásokat ezen a területen, amiért Nobel díjat kapott.

A kísérlet során a split-brain beteg egy ernyő előtt ült, tekintete az ernyőre vetített fénypontra szegeződött, eközben felvillantották 1mp-ig az ernyő bal oldalára a csavar szót. Ez a kép az agy jobb oldalába jut és a test bal oldalát, vezérli. A személy az elrejtett tárgyak közül könnyen kiválasztotta a csavart.

A beszéd a balfélteke funkciója, így nem jut el a csavar szó képe hozzá. Így nem tudja megmondani, hogy milyen szó képe villant fel, annak ellenére, hogy ki tudta választani a csavart. Nincs tudatában annak, amit a balkeze tesz, mivel a szenzoros bemenet a balkéztől a jobb agyféltekébe megy, a balfélteke nem kap információt arról, hogy a bal kéz mit érez, vagy tesz.

A hasított agyú betegek csak arról képesek kommunikálni, ami a bal agyféltekében történik.

Tehát a hasított agyú betegeknél a kérgestest átmetszésével az egyik félteke nem veszi figyelembe a másik élményeit.

Ha az ilyen betegek szemét bekötik, és ismerős tárgyakat adnak a bal kezébe: fésű, fogkefe stb. Felismeri őket, mozdulatokkal jelezni tudja használatukat is, de beszélni nem képes róluk. Amint a jobb keze megérinti a tárgyat, vagy a tárgy jellegzetes hangokat ad (kulcstartó) beszélni is tud róla.

Ami az írást illeti – a jobb félteke az, amelyik a szót megnézi és leírja.

– a bal félteke a beszédet vezérlő, és mivel nincs kommunikáció a két félteke között, az írás tartalmáról fogalma sem lesz.

Bal félteke: felel a nyelvi kifejezőkészségért, logikai és analitikus műveletek, matematikai műveletek elvégzésére is képes.

Jobb félteke: csak egyszerű nyelvi kifejezéseket ért, de fejlett tér és mintaérzékkel bír, geometrikus és perspektivikus ábrák megrajzolásában ügyesebb.

Bár az agyféltekék specializációikban  kulönböznek egymástól, de szoros együttműködés és egyeztetés történik közöttük, ami a mentális tevékenységet eredményezi.

Share