Posts tagged belátásos tanulás

A tanulás formái: KOMPLEX TANULÁS

0
Share

Általános pszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás

Henter Gábor által kidolgozva

A komplex tanulas az asszociaciok kialakitasan tul valami mast is tartalmaz: egy problemamegoldasi strategia alkalmazasat vagy a kornyezetről egy mentalis terkep kialakitasat. A pszichologiaban a kognitiv iranyzathoz tartozo kiserletezők voltak azok, akik ezeket tanulmanyoztak.

Kognitiv nezőpontbol a tanulas kulcsa az előleny azon kepessegeben rejlik, hogy a vilag egyes vonatkozasait mentalisan reprezentalja (lekepezze), es azutan ezeken a mentális reprezentációkon (nem pedig a valosagos vilagban) műveleteket hajtson vegre. Ami mentalisan lekepződik, az sok esetben esemenyek es ingerek kozotti asszociacio, ezek a klasszikus es operans kondicionalas esetei. Mas esetekben a reprezentaciok a vilag komplexebb vonatkozasait kepezhetik le (pl, kornyezetről alkotott terkepek vagy olyan absztrakt fogalmak, mint az ok) es ezeken hajtunk vegre kulonboző műveleteket. Vannak az asszociativ folyamatoknal bonyolultabb műveletek is, melyek a mentalis proba-szerencse alakjat olthetik: az előleny fejben probalja ki a lehetősegeket. A műveletek egy tobblepeses strategiat is alkothatnak. Azonban a strategiak feltetelezese kulonosen furcsanak tűnik, ha fenntartjuk azt a feltevest, hogy a tanulas egyszerű asszociaciokbol epul fel.  A kovetkezőkben a tanulas azon jelensegeiről lesz szo, amelyek kozvetlenul ramutatnak a nem asszociativ reprezentaciok es műveletek szuksegessegere.

1) Kognitiv térképek és absztrakt fogalmak

Edward C. Tolman kutatasaiban azzal foglalkozott, hogy hogyan talalja meg bonyolult utveszőkben az utat a patkany (Tolman, 1932). Szerinte a bonyolult utvesztőkben halado patkany nem jobbra es balra fordulasok sorozatat tanulja meg, hanem egy kognitiv térképet alakit ki, amely az utvesztő alaprajzanak mentalis reprezentacioja. Az utvesztő egy kozepső teruletből es nyolc azonos, sugariranyu folyosobol all. A kutatok az egyes probakban minden folyoso vegebe elelmet helyeznek. A patkanynak azt kell megtanulnia, hogy eljusson minden folyosoba es megszerezze az ottlevő eledelt anelkul, hogy visszaterne azokba, amelyekben mar volt. A patkanyok figyelemremeltoan gyorsan tanuljak ezt meg. 20 proba utan gyakorlatilag soha nem ternek vissza a mar meglatogatott folyosokba. A legfontosabb eredmeny, hogy a patkany nem allit fel olyan strategiat, mint az ember  pl. hogy mindig ugyanabban a sorrendben menjen vegig a folyosokon, mondjuk az oramutato jarasaval megegyezően. Ehelyett a patkany veletlenszerűen latogatja a folyosokat, jelezve ezaltal azt, hogy nem valamifele merev valszsort tanult meg. Valoszinuleg kialakitotta az utvesztő belső reprezentaciojat, amely a folyosok kozti terbeli kapcsolatokat tartalmazza, es az egyes probakban „mentalisan kipipalja” azokat a folyosokat , amelyekben mar jart (Olton, 1978-79).

Patkanyok helyett főemlősokkel is vegeztek vizsgalatokat. Ezek azt is kimutattak, hogy a pl. a csimpanzok olyan absztrakt fogalmakat is kepesek megtanulni, amelyeket regebben egyedul az embernek tulajdonitottak. A tipikus kiserletben a csimpanzok kulonboző alaku, szinű es meretű műanyag zsetonokat mint szavakat tanultak meg. Megtanultak peldaul, hogy az egyik zseton az „alma”, a masik a „papir”, ahol is a zseton fizikailag semmiben sem emlekezetetett az adott targyra. Ennel is meglepőbb az, hogy olyan absztrakt fogalmaik is vannak, mint az azonos , a különböző es az ok (Premack, 1985).

2) Belátásos tanulás

Wolfang Kohler az 1920-as evekben csimpanzokkal vegzett kutatasokat (ketrecben levő csimpanz meg kellett szerezze a ketrecen kivul elhelyezett banant a kozeleben levő bottal):

A csimpanzok altalaban megoldottak a problemat, megpedig olyan modon, ami valamilyen belátásra utal. Teljesitmenyuk szamos szempontbol elter Thorndike macskainak es Skinner patkanyainak es galambjainak a viselkedesetől.

Egyreszt a megoldas hirtelen jelenik meg, nem pedig egy fokozatos probaszerencse folyamat eredmenye . Masreszt miutan a csimpanzok megoldottak a problemat, a kesőbbiekben ugyanezt mar csak nagyon keves irrelevans mozgassal oldjak meg. Ugyanakkor Kohler csimpanzai az altaluk megtanulakat konnyeden atviszik mas szituaciokra is.

Van harom dontő jellegzetessege a csimpanzok problemamegoldasanak:

–        a hirtelenség,

–        az egyszer felfedezett megoldas kesőbbi hozzáférhetősége,

–        es átvihetősége mas szituaciokra.

A megoldas azert tűnik hirtelennek, mert a kutatok nem fernek hozza a csimpanz mentalis folyamataihoz. A megoldas kesőbb is hozzaferhető, mert a mentalis reprezentacio időben fennmarad, es atvihető, mert a reprezentacio vagy eleg absztrakt ahhoz, hogy az eredeti szituacional tobbet fedjen le, vagy eleg rugalmas, hogy kiterjeszthető legyen uj helyzetekre is.

Kohler eredmenye arra utal, hogy a komplex tanulasnak gyakran két fázisa van:

  1. egy kezdő fazis, amelyben problémamegoldást hasznalunk, hogy levezessuk a megoldast;
  2. a masodik fazisban a megoldast az emlékezetben tároljuk, es előhivjuk, amikor hasonlo problemaval szembesulunk.

A komplex tanulas tehat: szorosan kotődik a gondolkodashoz es az emlekezethez.!!

3) Előzetes hiedelmek

A valo eletben az ingerek es az esemenyek kozotti kapcsolatok nem tokeletesen bejosolhatoak. A tokeletlen kapcsolatok asszociativ tanulasanak kutatasait elsősorban emberekkel vegeztek. Ezek a kutatasok azt mutatjak, hogy az előzetes hiedelmeink meghatarozhatjak, hogy mit tanulunk meg, ami viszont arra utal, hogy a bemenő informaciok kozotti asszociaciok kepzesen tul a tanulasban mas folyamatok is reszt vesznek.

Előzetes hiedelmeik altal bejosolva a kiserleti szemelyek nemletező, de kezenfekvő kapcsolatokat talalnak, melyeket Chapman & Chapman (1967) alapjan álasszociációknak nevezunk. Az ember tanulasat behataroljak, korlatozzak előzetes hiedelmei. Korlatok nelkul viszont tul sok lehetseges asszociaciot kellene figyelembe vennunk, es igy az asszociacios tanulas kaotikussa, ha nem egyenesen lehetetlenne valna.

Forrás: Kötelező könyvészet

Share

A tanulás formái: komplex tanulás

0
Share

Általános pszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás

Volf Brigitta jegyzete alapján

Léteznek olyan tanulási helyzetek, amelyekben az inger lényeges, de a válasz elsősorban nem annak a minőségétől, hanem a kontextustól és a memóriában tárolt kognitív információtól függ. Kognitív térképek vagy absztrakt fogalmak formájában is képesek vagyunk ismereteket tárolni. Pl. autóval tartunk hazafelé a munkahelyünkről. A behaviorista álláspont szerint, ahhoz, hogy hazataláljunk, ingerek és válaszok egész láncolatát kell megjegyezzük: itt térünk balra, ott térünk jobbra, míg haza nem érünk. De mi van akkor, ha lezárják az utat? Nem fogunk hazatalálni? De igen, mivel a fejünkben nem inger-válasz láncolatok vannak csupán, hanem a bejárandó tér kognitív térképe is.

Nemcsak hogy képesek vagyunk létrehozni ezeket a belső térképeket, de képesek vagyunk arra is, hogy átrendezzük a fejünkben levő elemeket, vagyis újrakonstruáljuk a helyzetet.

Az útvesztőben való tanulással az állatok is jól boldogulnak. Az első labirintust az állatok tájékozódásának vizsgálatára Willard Staton Small építette a XIX-XX század fordulóján. Majmot, békát, rákot, csukát, tengerimalacot, egeret, patkányt tesztelt. A legjobban az egerek és a patkányok tájékozódtak. A hangya egy hatválasztásos labirintust kb. 30-40 próbálkozás után tanult meg, a patkány 10-20 próba után.

Tolman 1932-ben rájött arra, hogy a patkányok nem csupán jobb-bal szekvenciákat, hanem térképet tanulnak. Megfigyelhető, hogy az exploráció során stratégiát alkalmaznak a téri pontok leképezésére, képesek megvizsgálni az útvesztő minden pontját úgy, hogy kétszer nem járják be ugyanazt az útvonalat. A csimpánz könnyen elboldogul az útvesztőben, a megfigyelt helyről könnyen összeszedi a banánt, ritkán téved.

Szabó pl. a méhekről: ha táplálékot találnak, akkor visszatérnek a kaptárba és a „méhek táncának” nevezett kommunikációs sémán keresztül a többiek tudomására hozzák a lelőhelyet. De mi történik akkor, a egy méhet beviszünk egy tó közepére és ott adunk neki cukros vizet? A méh hírt visz a lehetőségről, de érdekes módon a többiek nem veszik figyelembe, mintha egy tó egy olyan folt lenne, aminek feltárása fölösleges időpocsékolásnak tűnik.

A madarak is emlékeznek azokra a helyekre, ahol korábban élelmet tároltak.

Kísérlet mátyásmadarakkal: a madarak szeme láttára táplálékot helyeztek el: mogyorót, sáskát és kukacot. 4, 280és 100 óra elteltével a madarak keresni kezdték a táplálékot. Meglepő, de nemcsak a táplálék helyére, hanem annak típusára és a raktározás időpontjára is pontosan emlékeztek.

A kognitív térképek a földrajzi térképekhez képest pontatlanabbak, és idődimenziót is magukba foglalhatnak. A pontatlanságot a következő jellemzőkben érhetjük tetten: enyhén görbe utcákat egyenesnek látjuk, a nehezen megközelíthető helyeket távolabbinak tüntetjük fel. A kognitív térképek esetén a memóriában létrejövő kognitív struktúrák őrzik és szervezik az információt, de léteznek olyan komplex tanulási formák is, amelyekben a viselkedést nem csak a rendelkezésre álló információ határozza meg, hanem a kontextus is, amelyikben a probléma felmerült.

Ilyen a belátásos tanulás.

1917-ben végezte Köhler azokat a kísérleteket, amelyek rávilágította, e tanulási forma lényegére, azaz, hogy nem csupán válaszok tanulására vagyunk képesek, hanem viszonyok, eszköz-cél relációk felfedezésére is.

Kísérleteit csimpánzokkal végezte: (1) Az állat a ketrecben volt, a táplálék a ketrecen kívül, úgy, hogy az nem érhette el segítség nélkül. A ketrecben volt egy bot is, aminek segítségével a banánt be lehetett húzni a ketrecbe. Miután feladta a próbálkozást, hirtelen a megoldás beugrott neki, belátta a komponensek közötti összefüggést és fogta a botot és bekotorta vele a banánt a ketrecig. A megoldás nem volt fokozatos közelítés, mint Thorndike macskáinál, hanem hirtelen belátta, a helyzet újraszerveződésének lehetőségét.

(2) kísérlet: bonyolultabb formában is elvégezték, amikor egy bot nem volt elég hosszú ahhoz, hogy elérhető legyen a banán, de rendelkezésre állt két összeilleszthető bot, ami már elég hosszú volt a megoldáshoz.

(3) kísérlet: egy közeli helyiségből kellett ládákat áthozni és egymásra tenni, hogy elérhető legyen a magasra felakasztott banán. Nem egyszerű választ tanultak, hanem tárgyi viszonyt fedeztek fel, képesek voltak a tudás transzferének lehetőségével élni.

A belátásos tanulás ismérvei:

– hirtelen felfedezett megoldás, aha-élménynek is nevezzük

– transzfer képessége, azaz a tanulás átvihető analóg helyzetekre

– mentális „próba-szerencse” módszer, ezért tűnik hirtelennek a felismerés, és külső szemlélő számára passzívnak az alany, mert csak mentálisan cselekszik.

Látens tanulás – a tanulás folyamán bekövetkező viselkedésváltozás nem mindig nyílt, azaz nem figyelhető meg közvetlen módon. Ez abban az esetben a leggyakoribb, hogyha a tanulás nem valamilyen specifikus cél vagy szándék miatt történik. Ilyenkor rejtett marad a viselkedésváltozás.

Tolman és Hansik 1930-ban végzett kísérlete során észrevette, hogy a patkány a labirintust akkor is megtanulja, ha nincs táplálék benne.

Az alapvető drive-okon túl azonban az exploráció igénye is mozgat, az egyszerű kíváncsiság is eredményezhet tanulást. Ha a patkány körbejárta a labirintust anélkül, hogy éhség hajtotta volna, később, amikor valóban élelem után kutatott, akkor jóval hamarabb tanulja meg a legrövidebb utat a táplálékig.

Embernél is hasonlóképpen működik pl. a nem figyelt reklámok is befolyásolják döntésünket, de nap mint nap előfordul az is, hogy hirtelen szükségünk van valamire és eszünkbe jut, hogy a tárgyat korábban már láttuk egy bizonyos helyen.

A látens tanulás jellemzői:

– a tanulást nem demonstrálja a viselkedés a tanulás pillanatában

– jutalom nélkül megy végbe

– amikor a megfelelő jutalom feltűnik, hirtelen használni lehet.

A puszta exploráció is hatékony, de még hatékonyabb, ha kognitív kíváncsiság motiválja a tanulást. Pl. lelkes kísérletvezető mellett a személyek is többet tanulnak, de közismert tény az is, hogy a pedagógus érzelmi involváltságának nagy szerepe van a tanításban, a tanulók a lelkes pedagógustól többet tanulnak.

Viselkedésmeghatározó működések

Az emberi viselkedésnek eltérő belső komplexitást feltételező irányítórendszerei vannak, és az egyedfejlődést során a tanulási formák bonyolultsága nő.

A komplexebb tanulási formákkal csökken a függés az ingerektől, s növekszik a belső szerveződés, s ezzel a szervezet által teremtett múltbeli kontextusok szerepe is nő.

A tanulás kérdésköre így összefonódik a reprezentáció és az emlékezés kérdésével, hiszen a kognitív működés lényege, hogy képesek vagyunk a dolgokat jelek segítségével eleképezni. Helyettesíteni őket, emlékezni rájuk.

Forrás: tanulmányi útmutató

Share

Alaklélektan

1
Share

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Alaklélektan

Hochbauer Jenő által kidolgozva

  • -A korai elementarista pszichológia (amely szerint a lelki élet elemi összetevőkre bontható és ezeknek kombinációjával az egész rekonstruálható) szemben a Gestalt pszichológia az egész elsőbbségét fogalmazza meg. Szerintük a pszichológia az a feladata, hogy olyan szervező elveket feltárjon, amely az egészlegességért felelősek. A megismerő folyamatokat (észlelés, emlékezet, problémamegoldást) helyezte a vizsgálódásainak középpontjába.
  • -A megismerés kezdetén az összbenyomás áll,nem pedig az elemi részecskék halmaza. Ezt az észlelő viszi bele, akkor is ha ez nem származik valamilyen ingerlésből.

I.-Szerveződési törvények:

  • -Az észlelésben: Ez a Látás területén demonstrálható: A)közelség elve:az egymáshoz közelebb eső elemeket szervezzük egy egységbe. B)hasonlóság elve:az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként fogjuk fel.C) a jó folytatás elve:az észlelésnél hajlamosak vagyunk arra,hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk. D)zártság elve:egésszé szerveződésben a zárt alakokat nehéz kibontani(4es) C)A közös sors törvénye:egymással összehangoltan mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük. (autó és vezetőjét egynek tekintjük)
  • -A megismerésben: Ha a látómezőnkben elkülönítünk valamilyen pozitív teret,elkerülhetetlenül létrejön egy azt kiegészítő negatív tér, az előbbi figura az utóbbi háttér. Ezek egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. (Rubin serleg) A figura és háttér játéka igen gyorsan lezajlik, nincs átmenet, egyszer serleg,egyszer arc. E játék megfigyelhető a zenében is, pl. dallam  akkord, vagy a fogalomalkotásban: pl. az hogy milyen ismertetőjegyekkel jellemezzük magunkat függ a kontextustól.

II. Tanulás – alaklélektani felfogásba.

Ezen a területen is az egészleges struktúrákat keresik. Köhler ezt már az alacsonyrendű állatoknál is kimutatta. (tyúk példa: világosszürke sötétszürke felület búzaszem, fehér világosszürke,fekete sötétszürke)az állat nem az elszigetelt ingerekre, nem az egyes színekre reagál, hanem  a világosságok viszonyaira, a struktúrára mint egészre.

  • -Belátásos tanulás: ugyanez az egészleges irányultság kimutatható a magasabb rendű emlősöknél. A csimpánzzal végzett kísérlete is ezt mutatja. A ketrecbe zárt csimpánznak kartávolságon kívül elhelyeztek egy banánt. A ketrecen belül volt egy bot. Nyújtózkodik a banánért sikertelenül. Amikor a banán és a bot egy látómezőbe kerül, a csimpánz bekotorja a banánt. E jelenség a belátásos tanulás,egyik pillanatról a másikra megy végbe, az észlelési mező hirtelen átszerveződik, úgy kezdi látni a botot meg a banánt mint amelyek összetartoznak. (más kísérlet:ketrec és a banán között akadály van)

III. Viselkedés-alaklélektani felfogásban.

  • -Lewin megkísérelt kidolgozni egy olyan integratív gondolatrendszert amely átfogná a viselkedés egészét. A „mező”egymással kölcsönös függőségben álló elemek rendszere. A cselekvések dinamikájából is származhatnak olyan igények, amelyek a viselkedés hajtóerővé válhatnak.(keresztrejtvény megfejtése éppoly kínzó igényt jelenthet mint a szomjúság) ezek a kvázisükségletek.
  • -a mező egyes elemei  az indítékok tükrében más-más felszólító jelleget kapnak. (kancsó víz az iszákos ember és a szomjas ember számára mást jelent)
  • -A mezőben jelen lévő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg azokat az erőket amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni.
  • -Zeigarnik-jelenség: A kísérleti személyeknek egyszerű feladatokat kellet elvégezniük. Egyik felét valamilyen ürüggyel megszakították, a másik felét nem. A felidézés során a félbeszakított csoport jobban emlékeztek. A befejezés önálló kváziszükségletté vált.
  • -Telítődés: kísérlet: a kísérleti személyeknek egy végeláthatatlan egyszerű feladatot kellet végrehajtaniuk. Eleinte derűsen,majd kiegészítő elemekkel tarkítva,végül dühkitörés következet. Az idő elteltével a kísérleti személyek telítődtek, és egy pozitív felszólító feladatból negatív lett.
  • -Egyik nevezetes kísérlete a frusztráció volt. Óvodás gyerekeket engedtek játszani a szokásos játékaikkal, és egy izgalmas tárgyal. Egy idő után az izgalmas tárgyat egy ráccsal különítették el. Játékuk nívója visszaesett,gyakori lett náluk az ujjszopás és a sírás. Működésbe lépett a regresszió. Lewin elmélete szerint(ellentétbe az eddigi behaviorista frusztráció=agresszió felfogással szemben) a frusztráció eredménye a regresszió,vagyis egy korábbi fejlődési szintre való visszaesés. Ennek többféle megnyilvánulási formája tapasztalható,az agresszió csupán ezek egyike.
  • -Lewin féle pszichikus helyzetek:

1)akadály nélküli helyzet: (SZ-C) a mező egyéb tartományai semlegesek,a céltárgy pozitív felszólító jellegű. Meg kell közelíteni a céltárgyat.

2)problémahelyzetben: (SZ-i C) ,a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály merül fel,de nem zárja el teljesen az utat.A személy a belátásos tanulás által megoldja a céltárgy elérését.

3)Frusztrációs helyzet:(SZ-I-C)az akadály áthághatatlan,regresszió történik.

4)Konfliktushelyzet:C1-SZ-C2, Ha több egymással ellentétes de egyenlő erő egyidejűleg hat.- Ha mindkét erő pozitív , ha közeledünk az egyikhez ,annak felszólító jellege nagyobb lesz,és a kezdeti egyensúly elbillen annak javára.(Buridán szamara)ez a pozitív felszólító jellegű konf.-Ha az erők két negatív jellegű tárgyhoz kötődnek, bármely tárgyhoz való közeledés,mindinkább ellenszenvesé teszi azt.ez a negatív felszólító jelleg.- ambivalencia konfliktus:egyazon tárgynak egyidőben negatív és pozitív felszólító jellege van. Ez megoldathatatlan,a megoldás az egész elhagyása

Share
Go to Top