Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Alaklélektan – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Alaklélektan

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Alaklélektan

Hochbauer Jenő által kidolgozva

  • -A korai elementarista pszichológia (amely szerint a lelki élet elemi összetevőkre bontható és ezeknek kombinációjával az egész rekonstruálható) szemben a Gestalt pszichológia az egész elsőbbségét fogalmazza meg. Szerintük a pszichológia az a feladata, hogy olyan szervező elveket feltárjon, amely az egészlegességért felelősek. A megismerő folyamatokat (észlelés, emlékezet, problémamegoldást) helyezte a vizsgálódásainak középpontjába.
  • -A megismerés kezdetén az összbenyomás áll,nem pedig az elemi részecskék halmaza. Ezt az észlelő viszi bele, akkor is ha ez nem származik valamilyen ingerlésből.

I.-Szerveződési törvények:

  • -Az észlelésben: Ez a Látás területén demonstrálható: A)közelség elve:az egymáshoz közelebb eső elemeket szervezzük egy egységbe. B)hasonlóság elve:az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként fogjuk fel.C) a jó folytatás elve:az észlelésnél hajlamosak vagyunk arra,hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk. D)zártság elve:egésszé szerveződésben a zárt alakokat nehéz kibontani(4es) C)A közös sors törvénye:egymással összehangoltan mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük. (autó és vezetőjét egynek tekintjük)
  • -A megismerésben: Ha a látómezőnkben elkülönítünk valamilyen pozitív teret,elkerülhetetlenül létrejön egy azt kiegészítő negatív tér, az előbbi figura az utóbbi háttér. Ezek egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. (Rubin serleg) A figura és háttér játéka igen gyorsan lezajlik, nincs átmenet, egyszer serleg,egyszer arc. E játék megfigyelhető a zenében is, pl. dallam  akkord, vagy a fogalomalkotásban: pl. az hogy milyen ismertetőjegyekkel jellemezzük magunkat függ a kontextustól.

II. Tanulás – alaklélektani felfogásba.

Ezen a területen is az egészleges struktúrákat keresik. Köhler ezt már az alacsonyrendű állatoknál is kimutatta. (tyúk példa: világosszürke sötétszürke felület búzaszem, fehér világosszürke,fekete sötétszürke)az állat nem az elszigetelt ingerekre, nem az egyes színekre reagál, hanem  a világosságok viszonyaira, a struktúrára mint egészre.

  • -Belátásos tanulás: ugyanez az egészleges irányultság kimutatható a magasabb rendű emlősöknél. A csimpánzzal végzett kísérlete is ezt mutatja. A ketrecbe zárt csimpánznak kartávolságon kívül elhelyeztek egy banánt. A ketrecen belül volt egy bot. Nyújtózkodik a banánért sikertelenül. Amikor a banán és a bot egy látómezőbe kerül, a csimpánz bekotorja a banánt. E jelenség a belátásos tanulás,egyik pillanatról a másikra megy végbe, az észlelési mező hirtelen átszerveződik, úgy kezdi látni a botot meg a banánt mint amelyek összetartoznak. (más kísérlet:ketrec és a banán között akadály van)

III. Viselkedés-alaklélektani felfogásban.

  • -Lewin megkísérelt kidolgozni egy olyan integratív gondolatrendszert amely átfogná a viselkedés egészét. A „mező”egymással kölcsönös függőségben álló elemek rendszere. A cselekvések dinamikájából is származhatnak olyan igények, amelyek a viselkedés hajtóerővé válhatnak.(keresztrejtvény megfejtése éppoly kínzó igényt jelenthet mint a szomjúság) ezek a kvázisükségletek.
  • -a mező egyes elemei  az indítékok tükrében más-más felszólító jelleget kapnak. (kancsó víz az iszákos ember és a szomjas ember számára mást jelent)
  • -A mezőben jelen lévő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg azokat az erőket amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni.
  • -Zeigarnik-jelenség: A kísérleti személyeknek egyszerű feladatokat kellet elvégezniük. Egyik felét valamilyen ürüggyel megszakították, a másik felét nem. A felidézés során a félbeszakított csoport jobban emlékeztek. A befejezés önálló kváziszükségletté vált.
  • -Telítődés: kísérlet: a kísérleti személyeknek egy végeláthatatlan egyszerű feladatot kellet végrehajtaniuk. Eleinte derűsen,majd kiegészítő elemekkel tarkítva,végül dühkitörés következet. Az idő elteltével a kísérleti személyek telítődtek, és egy pozitív felszólító feladatból negatív lett.
  • -Egyik nevezetes kísérlete a frusztráció volt. Óvodás gyerekeket engedtek játszani a szokásos játékaikkal, és egy izgalmas tárgyal. Egy idő után az izgalmas tárgyat egy ráccsal különítették el. Játékuk nívója visszaesett,gyakori lett náluk az ujjszopás és a sírás. Működésbe lépett a regresszió. Lewin elmélete szerint(ellentétbe az eddigi behaviorista frusztráció=agresszió felfogással szemben) a frusztráció eredménye a regresszió,vagyis egy korábbi fejlődési szintre való visszaesés. Ennek többféle megnyilvánulási formája tapasztalható,az agresszió csupán ezek egyike.
  • -Lewin féle pszichikus helyzetek:

1)akadály nélküli helyzet: (SZ-C) a mező egyéb tartományai semlegesek,a céltárgy pozitív felszólító jellegű. Meg kell közelíteni a céltárgyat.

2)problémahelyzetben: (SZ-i C) ,a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály merül fel,de nem zárja el teljesen az utat.A személy a belátásos tanulás által megoldja a céltárgy elérését.

3)Frusztrációs helyzet:(SZ-I-C)az akadály áthághatatlan,regresszió történik.

4)Konfliktushelyzet:C1-SZ-C2, Ha több egymással ellentétes de egyenlő erő egyidejűleg hat.- Ha mindkét erő pozitív , ha közeledünk az egyikhez ,annak felszólító jellege nagyobb lesz,és a kezdeti egyensúly elbillen annak javára.(Buridán szamara)ez a pozitív felszólító jellegű konf.-Ha az erők két negatív jellegű tárgyhoz kötődnek, bármely tárgyhoz való közeledés,mindinkább ellenszenvesé teszi azt.ez a negatív felszólító jelleg.- ambivalencia konfliktus:egyazon tárgynak egyidőben negatív és pozitív felszólító jellege van. Ez megoldathatatlan,a megoldás az egész elhagyása

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

1 thought on “Alaklélektan”

  1. A Gestalt pszichológia képviselői, a paradigma, egész-rész: 2 pont

    Az öt elv: közelség elve, hasonlóság elve, zártság elve, közös sors elve, jó folytatás elve – ha meg vannak határozva, akkor 1-1 pont, ha csak meg vannak említve, akkor 0,25-0,25 pont

    Alak-háttér – kiemeljük az észlelés tárgyát: 0,5 pont

    Problémamegoldás, AHA reakció: 0,5 pont

    Az alaklélektan szociálpszchológiai alkalmazása, Kurt Lewin mezőelmélete: 1 pont

    1 pont hivatalból

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük