Posts tagged félelem

Érzelem és érdekalapú befolyásolás

0
Share

Szociálpszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Kémeri Nagy Edit

Pratkanis Rábeszélőgép

A félelem vonzereje: 1741-ben Edwards tiszteletes egy amerikai kisvárosban szentbeszédében szemléletesen ecsetelte híveinek, hogyan hullnak alá a vétkesek a pokol lángjai közé és vesznek el Isten haragjától. A gyülekezet zokogott. Ezt nevezték a „nagy ráébredés korszakának” Sokan áldozták életüket Jézus K kedvéért.

  • 1932 Adolf Hitler: belső és külső veszély fenyegeti Németországot. Rendre és jogrendre van szükség. E nélkül a nemzet elpusztul.
  • Németek milliói csatlakoztak Hitler náci pártjához.
  • A tiszteletes és Hitler szándékainak közös vonása a félelem, keltés volt.
  • Sok politikai rendszer terrorizálta polgárait Hitleren kívül pl: Sztálin, Huszein,
  • A félelem motívuma azért hatásos, mert eltereli gondolatainkat a megfontolt mérlegeléstől, abba az irányba, ahol csökkenteni tudjuk a félelmünket.

Hogyan és mikor eredményes a félelem a rábeszélésben?

  • Annak ellenére, hogy államilag finanszírozott hirdetések figyelmeztetnek a dohányzás, a kábítószer, az AIDS veszélyre, a nukleáris tél esélyére, ehhez képest sokan dohányoznak, drogoznak, a biztonságos sexet sem veszi mindenki komolyan és a világ pusztulása sincs kizárva.

A félelem hatásmechanizmusai: minél inkább megijed a befogadó, igyekszik megelőzni a baj bekövetkeztét

  • Howard Leventhal (kísérlet): igyekeznek, rá venni az alanyokat-ne dohányozzanak, és menjenek tüdőszűrőre 1) egyesekben kis félelmet keltenek, és javasolják a dohányzás abba hagyását és menjenek tüdőszűrőre 2) Másokban közepes riadalmat keltenek-bemutatnak egy filmet, amelynek szereplője akkor tudja meg, hogy tüdőrákja van. 3) nagyon ráijesztenek és végignéztek egy tüdőrák műtétet.
  • Eredmény: a legrémültebbek közül mentek el legtöbben szűrésre, és akartak leszokni a dohányzásról.
  • A magas önbecsülésű embereket cselekvésre készteti a rémület.
  • Az alacsony önbecsülésűek reagálnak legkevésbé, de kis idő elteltével ők is csatlakoznak az előzőekhez.
  • Kutatások bizonyították: ha az emberek rájönnek, hogy nem birkóznak meg a veszéllyel, bár milyen nagy önbecsülésük, homokba dugják a fejüket.
  • Roosevelt 1-ő beszédében mondta: „Egyetlen dologtól kell félnünk, a félelemtől”
  • A félelem motívuma leghatékonyabb: ha az üzenet: 1) nagy ijedtséget kelt, 2) tartalmaz útmutatást a veszély elhárítására vagy csökkentésére, 3) az ajánlott cselekvést a befogadók alkalmasnak találják a veszély elhárítására/ csökkentésére, 4) elhiszik, hogy véghezvitelére képesek. (Edwards atya és Hitler)
  • A félelem, motiváló és gondolatirányító hatásával a propaganda visszaélhet, ezért a félelem motívuma figyelmeztető és nem homályosító kel legyen.

Vakcsoport technika (vagy másként: minimum csoport paradigma)

  • Henri Tajfel angol kutató: vaktában választott embereket X és W két csoportba. A kísérlet elején nem ismerték egymást és mindvégig megőrizték névtelenségüket. Mindenki tudta, hogy X vagy W csoporthoz tartozik. A csoporttagok egymást szeretetreméltóbbnak, és közvetlenebbnek vélték, mint a másik csoport tagjait.
  • Magyarázat: 2 lélektani funkción alapul egy tudatos és egy motivációs jellegűn. A tudat „ebbe a csoportba tartozom” segít besorolni a világ dolgait, a szavakhoz, és címkékhez hasonlóan a permeggyőzés fázisában. A csoportok közötti különbségek és hasonlóságok eltúlzódnak.
  • A csoporton kívüliek lebecsülődnek, negatív címkét kapnak az agyunkban.
  • A társadalmi csoportokba tartozás önbecsülés növelő és büszkeséget kelt.
  • Az önbecsülés kedvéért a csoport, tagok védik a csapatot.
  • Elfogadják hiedelmeit és szokásait.
  • A legerősebb vakcsoport a sport világában, mindig a nyerésben lévő.
  • A hirdetők kedvelik, a győzteseket pl. Michael Jordan reklámozza a sportcipőt, a legkapósabb fotómodell a szemfestéket stb.
  • Előre gyártott vakcsoportok: Az USA hirdetői a lakosságot megpróbálják csoportokba, életstílus kategóriákba sorolni, e szerint gyártanak termékeket és üzeneteket.(ifjú befolyásosak, könnyű fizikai munkát végzők stb.) Ha nincs kész vakcsoport, a gyakorlott rábeszélő teremt, egyet Pl. házaspár bemegy mikrót venni a boltba. Eladó a nőhöz beszél, mert nem tudja, hogy a férfi szokott főzni. A nő ezt megjegyzi. Erre, az eladó vált: én magam is olyan főzős típus vagyok, remek, hogy egyre több férfi, főz. – máris teremtett kétszemélyes vakcsoportot. Üzenete: Bízhatsz bennem, egy félék vagyunk!
  • Hivatali vakcsoportok: a vezetők gerjesztik pl termelés és marketing közötti küzdelmet (termelés-forgalomnövelő)
  • Munkahelyi vakcsoportok: Pl. mi nők fogjunk össze,; Mi pályakezdők tartsunk össze  az öregek ellen;stb.
  • A legsikeresebb vakcsoport technika alkalmazói a televangelista papok. Adás alatt sűrűn szólítják fel a híveket adakozásra. 2 vakcsoportot céloznak meg a keresztény hívőket és a magányos vagy nemrég súlyos csapáson átment embereket.

Bűntudat: annak érzete, hogy valami helytelen dologról mi tehetünk.

  • Az adás- vételben nagy szerepe van, amit kihasználnak: a szülők, papok, tanárok, jótékonysági szervezetek, biztosítási ügynökök.
  • Attól függetlenül, hogy joggal érezzük-e, engedelmességre kényszeríthet.
  • Carlsmith és Gross: a bűntudat motiváló erejének 3 lehetséges oka: 1) részvét az áldozat iránt. 2) kárpótlás mindazért, amit okoztunk. 3) általános (konkrét személyektől független) bűntudat, vagyis a helytelen cselekedet következtében, önképünkön esett sérülés kiküszöbölése iránti vágy.
  • Áramütéses kísérleteiben azok a résztvevők, akik részvéttel voltak az áldozat iránt. Akiknél a bűntudat került előtérbe, jobban engedelmeskedtek.
  • Rábeszélő ereje abból ered, hogy irányítja gondolatainkat és tetteinket, mint az érzelmi motívumok általában.
  • Amikor fenn áll, csak az ésszerűsítésre gondolunk, hogy megszabaduljunk tőle, ezért manipuláljuk önmagunkat, vagy hosszan gyógyuló sebeket ejtünk önmagunkon.
  • A társadalom javát szolgálja Pl. Martin Luther King sikere→ délen sok fehér érzett lelkifurdalást erőszakmentes cselekedetei láttán, szemben a fajvédők agressziójával.
  • Fölkelthető: kis vétségek felnagyításával, múltbeli bűnök emlegetésével, vagy ha olyan tettekért hibáztatnak, amit el sem követtünk.

A kölcsönösség elve:” Ha teszek valamit, a kedvedért, neked is tenned kell valamit a kedvemért, hogy visszaadd a kölcsönt.” Általánosan elfogadott szabály.

  • A hatvanas években indult el a Krisna mozgalom és sikere egyetlen szabály betartásának tudható be: a kölcsönösség elvének.
  • Egy általánosan elfogadott norma szabályozza a viselkedésünket.
  • Ha megszegjük, büntetést kapunk, vagy rosszallással néznek ránk, kinevetnek, börtönbe zárnak, halálra ítélnek stb.
  • A büntetéstől tanulják meg a kisgyerekek is, hogy a normákat nem szabad át hágni. Ha mégis megszegjük, szorongást érzünk, ezért követjük a szabályt sokszor gondolkodás nélkül.
  • A normák egy része kapcsolódik a kultúrákhoz (villával vagy pálcikával együnk), szerepekhez (a főzés női munka, az üzletemberek rámenősek)
  • Vannak általánosan elfogadott normák (közeli rokonokkal a szexuális kapcsolat tilos, az adott szó kötelez).
  • Cialdini, megfigyelte a Krisnásokat: a kiszemelt áldozatnak egy szál virágot adtak és utána kérték az adományt. A virág az emberekben a lekötelezettség érzését váltotta ki, amin úgy segítettek, ha adakoztak, vagy megvásárolták a Bhagavad Gitát ( könyv, jó drágán).
  • Manapság cégek is felhasználják ezt: Tupperware, magánlakásokon árubemutatót szerveznek. A meghívottak olcsó terméket kapnak ajándékba a cégtől (ha vásároltak) és a házigazdától is (ingyen italokat). A kölcsönösség elve itt kétszeres adósságot teremt.

Rád csapott ajtó technikája: az eltúlzott kérés kontraszt, hatást vált ki és úgy működik azután, mint a beetetés.

  • Pl. Ha véradásra akarsz valakit rávenni. Először azt mondod: adjon vért minden második hónapban 3 évig. Rád csapja az ajtót, nemet mond. Utána viszont kompromisszum képes: egyszeri véradásra. A kérés visszautasítása bekapcsolja a kölcsönösség elvét. Autókereskedők gyakorolják: magas árral indulnak, amiből lehet alkudni.

Tedd- be- a- lábad- a-z ajtó- nyílásába technika: A kisebb elkötelezettség megnyitja az utat a nagyobb felé. A kis szívességek megtétele gyöngíti ellenállásunkat, így a nagyokra is vállalkozunk. (Pl. lexikon árus, vagy a VEZESS ÓVATOSAN! Tábla, kihelyezése).

  • Az elköteleződés meggyőz és további elkötelezettséget szül. Az eredeti lépés, igazolásra szorul, így magatartásunk módosul. Ez a változás befolyásolja a további döntéseinket. Ezért fogadjuk el a rosszabb üzleti ajánlatokat (autókereskedőnél), bele megyünk értelmetlen vételekbe, háborúkba és irracionális fegyverkezésekbe.
  • Az elkötelezettség érzése értékes a társadalomban, de bele vihet a meggyőzés csapdájába, amivel a rutinos rábeszélő visszaélhet, ha nem vagyunk résen.

Ritkaság és fantomok: Bármely tárgy népszerűsége megnő, ha ritkává és nehezen elérhetővé tesszük. („csak korlátozott számban”, „ameddig a készlet tart”stb.)

  • Amikor valami nehezen hozzáférhető, fantommá válik számunkra. Pl. A krumpli népszerűtlen étel volt addig, amíg Nagy Katalin cárnő elrendelte, hogy a krumpli földeket be kell keríteni. Az orosz parasztban felmerült: minek féltik annyira, csak a gazdagok ehetnek belőle, vajon őrzik-e? biztosan értékes, ő is akar belőle.
  • A fenti példa rávilágít, hogy a fantomok foglalkoztatják a képzeletet. A hozzáférhetetlen rögtön kívánatossá válik.
  • A ritkaság és a fantomok, megváltoztatja az érzékelést, az értékelést és a lehetőségek közötti választást.
  • Hatással van a döntéshozatalra, az érzelmekre, amit a rábeszélő ki is használ.
  • A ritka áru birtoklása növeli az önbecsülést. (olyasmim van, ami másnak nincs).
  • Ha nem sikerül megszerezni, frusztráltak leszünk.
  • Fantom-rögeszme: a hajlam, hogy ritka és hozzáférhetetlen tárgyakra figyeljünk. Irányítja a gondolatainkat, leköti a figyelmünket és energiáinkat. Lehet + hatása is a társadalomra: mert mozgósítja az energiákat, olyan célok érdekében, amely mind az egyén és a társadalomra nézve jó.
  • Az érzelmek manipulálhatóak a fantomok által, mert fenyegetést érzünk, ha kiderül, hogy lekéstük a vásárlást.
  • Snyder: a fantom csapdájának további változatát „a fogyasztók 22-es csapdájának nevezte.
  • Eric Fromm: elkezdtük önmagunkat árucikkekkel kifejezni, bekerültünk a kielégületlenség végtelen csapdájába.
Share

Az érzelmek agyi mechanizmusai

0
Share

Általános pszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

Az érzelmek agyi mechanizmusai

Érzelmi végrehajtókörök az agyban

A kezdeti kutatások óta a biológiai pszichológusok számos modellt vázoltak fel az érzelmek agyi struktúrákkal való kapcsolatáról. Az egyik legátfogóbb Panksepp (1982) elképzelése. Eszerint az érzelmek az emlősagy veleszületett agyi végrehajtóköreinek aktivitásait tükrözik, amelyek a környezeti kihívásokra adandó adaptív válaszokat segítik elő. Bár az alapvető érzelmi végrehajtókörök száma korlátozott (lásd korábban az Alapérzelmek alfejezetet) de keveredésük, kölcsönhatásuk és a szociális tanulás révén az érzelmek sokkal nagyobb változatosságot mutatnak, mint maguk a végrehajtókörök. Panksepp elméletében megfogalmazza az érzelmi végrehajtókörök működési elveit (Panksepp 1982, 1992): eszerint a végrehajtókörök

–        genetikailag meghatározottak és feltétel nélkül aktiválódnak jelentősebb kihívást jelentő helyzetekben;

  • aktiválják vagy gátolják a megfelelő viselkedéseket;
  • visszacsatolási folyamatokon keresztül befolyásolják a releváns szenzoros rendszerek érzékenységét;
  • neurális aktivitásuk továbbtarthat a kiváltó körülményeknél;
  • aktivitásuk az érzelmileg semleges ingerekkel kapcsolatos kondicionálási mechanizmusok révén kontroll alá is kerülhet;
  • kapcsolatban állnak a tudatosságot és a komplex döntési folyamatokat meghatározó agyi mechanizmusokkal, amelynek révén hozzájárulnak a viselkedések közötti szelekcióhoz.

A fenti meggondolások alapján Panksepp négy érzelmi végrehajtókört feltételezett:

Az elvárással kapcsolatos végrehajtókör, amelynek legfontosabb összetevője a mediális előagyi köteg. Ennek a rendszernek a működése során a pozitív ösztönzők az emlősben anticipációs megközelítő (appetitív) viselkedést indítanak be, amelyek anticipációt, reményt vagy vágyat keltenek.

A dühvel kapcsolatos végrehajtókör fő adaptív funkciója a viselkedés serkentése akkor, ha az elvárással kapcsolatos végrehajtókör működése hirtelen lecsökken, ha a testfelszínt irritálják, illetve ha az organizmust korlátozzák vagy frusztrálják. A dühöt közvetítő hipotalamikus érzelmi rendszer volt az első, amit azonosítottak. A végrehajtókör részei többek között a hipotalamusz és az amygdala egyes területei, valamint a központi szürke terület. A düh-rendszerrel kapcsolódó érzelmek a gyűlölet és a harag.

A félelemmel kapcsolatos végrehajtókör a menekülő viselkedést irányítja. Működése még kevésbé ismert. A rendszert olyan ingerek aktiválják, amelyek fájdalommal vagy destrukcióval való fenyegetéssel kapcsolódnak össze. A rendszer részei a hipotalamusz egyes területei (anteroventrális, anterior laterális) és az amygdalához való kapcsolódása. A félelem-rendszerrel kapcsolatos további érzelem a szorongás, amit Panksepp a félelem kevésbé intenzív formájának tekint.

A pánikkal kapcsolatos végrehajtókör az elmélet legellentmondásosabb összetevője, aminek legfontosabb funkciója a társas kohézió fenntartása. Ez a végrehajtókör például a fiatal állatok distressz vokalizációjával is kapcsolatos, ami kétségtelenül a felnőtt állatok gondozó viselkedését váltja ki, hasonlóan ahhoz, amikor a felnőttek a szomorú személyhez odafordulnak és megpróbálják felvidítani. A pániknak Panksepp szerint kevésbé intenzív formája a bánat, aminek kiváltója a szociális veszteség, a magány és a gyász. A végrehajtókörhöz kapcsolódó agyi struktúrák a dorzomediális hipotalamusz, a stria terminális ágymagja, a ventrális szeptális terület és az anterior cinguláris terület. A rendszer aktivitása distressz vokalizációval és lobbanékony viselkedéssel jár együtt.

Panksepp immár klasszikussá vált tanulmánya számos kritikát kapott. Ezekkel kapcsolatban Panksepp maga is elismeri, hogy vannak olyan érzelmek, amelyek nem értelmezhetők a szubkortikális végrehajtókörök működésével. Ezek az érzelmek (például az irigység vagy a büszkeség) a személyes tapasztalat talaján, társas modellálás során és adott kulturális kontextusban alakulnak ki.

A félelem és kondicionálhatósága: az amygdala központi szerepe

LeDoux (1995, 2000) valamint más neurofiziológusok komolyan kétségbe vonták „a limbikus rendszer, mint az érzelmek idegrendszeri háttere” koncepció tarthatóságát, és az emóciók neurofiziológiai hátterének más mechanizmusai után kutattak. LeDoux kutatásaiban a félelem és annak kondicionálhatósága került a fókuszba, mivel a félelmet kifejezetten megfelelőnek tartotta a vizsgálódás számára. Ez az érzelem ugyanis kultúrától függetlenül az életünk része, ráadásul az emlősöknél is könnyen megfigyelhető és tanulmányozható. LeDoux kutatásaiban a félelem kondicionálásával és ennek neurofiziológiai hátterével foglalkozik. A félelmi válasz akkor kondicionálható, ha a kellemetlen feltételen ingert (pl. áramütést, erős zajt) semleges ingerrel párosítják. Kellő számú társítás után a semleges inger kiváltja a félelmi választ. A kutatások feltárták, hogy a kondicionált félelem esetében az információ a feltétlen és a feltételes ingerről az amygdala közvetítésével jut el az agytörzsben található viselkedéses, autonóm és endokrin kontrollrendszerekhez (LeDoux, 2000). Az amygdala központi szerepet játszik tehát a félelemben. Az amygdala maga is meglehetősen összetett struktúra és nem minden része vesz részt a félelem kondicionálásában. Laterális és basolaterális területei kapnak inputot agykérgi szomatoszenzoros területekről és kéregalatti struktúrákból, például a talamuszból és a hippokampuszból. A kéregalatti struktúráknak eltérő szerepe lehet a kondicionálás folyamatában. Míg a közvetlen talamusz-amygdala kapcsolat a szenzoros input (pl. erős hang), azaz a feltételes inger közvetítésében játszik szerepet, addig a kontextuális kondicionáláshoz az amygdala mellett a hippokampális kapcsolatra is szükség van. A feltétlen inger által hordozott információ szintén vagy az agykéreg közvetítésével, vagy közvetlenül a talamuszon át jut el az amygdalába. Ez a két feltétel támogatja azt a hipotézist, hogy a félelmet kiváltó feltétlen és feltételes inger közötti kapcsolat kialakulásának idegrendszeri helyszíne az amygdala. A félelmi válasz közvetítésében az amygdala központi magjának van fontos szerepe, mivel ennek irtása a félelmi viselkedés elmaradását eredményezi. A központi magnak kimutatható kapcsolatai vannak az agytörzsnek azon rendszereivel, amelyek a félelmi válasz különböző összetevőit (pl. vérnyomás-emelkedés, reszketés, hormonális válaszok) kontrollálják.

amygdalia

A hangingerrel kiváltott félelmi kondicionálás anatómiája

Ábra. A hangingerrel kiváltott félelmi kondicionálás anatómiája LeDoux (2000. 163.) nyomán.

Az amygdala szerepe a félelemmel kapcsolatban LeDoux (2000) nyomán tehát a következő (l. az ábrát): az amygdala szenzoros inputot kap az agykéreg különböző szenzoros területeiről vagy a talamuszból, ugyanakkor az amygdala maga is befolyásolja az agykérgi információfeldolgozási folyamatokat, azaz az agykérgi vagy talamikus input nyomán aktiválódva maga is befolyásolja azt, hogy milyen input érkezzen hozzá az agykéregből), így képes meghatározni azt, hogy van-e valami veszély a külvilágban. Mindezen túl képes nem specifikusan is befolyásolni a szenzoros kérgi területek működését azáltal, hogy aktiválja az agytörzsi arousal rendszerek egy részét. Amikor tehát az amygdala veszélyt detektál, akkor aktiválja ezt a nemspecifikus arousal rendszert, és ezzel képes növelni az információfeldolgozás hatékonyságát akkor is, ha a veszélyt jelző inger elkerüli a figyelmi fókuszt.

LeDoux és más neurofiziológusok munkái a félelem példáján azt mutatják, hogy nem elégedhetünk meg azzal az elnagyolt magyarázattal, hogy az érzelmek biológiai hátterében az általában vett limbikus rendszer áll, hanem precíz idegtudományi vizsgálódások szükségesek ahhoz, hogy megértsük az egyes érzelmek hátterében álló pontos biológiai mechanizmusokat.

Forrás: a linket nem tudom bemásolni mert egy word dokumentumként jelenik meg a google-ban. Az alábbi linken az első találat ( a figyelmemet felhívta rá Balázsi Rózsa):

http://www.google.hu/search?hl=hu&q=%C3%89rzelmi+v%C3%A9grehajt%C3%B3k%C3%B6r%C3%B6k+az+agyban&sourceid=navclient-ff&rlz=1B3GGLL_huRO361RO362&ie=UTF-8

Share
Go to Top