Posts tagged feromon

Vegyi hírközlés

0
Share

Állatpszichológia, 18. tétel, pszichológia távoktatás

Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.

A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.

A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.

Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:

  1. nyomási tapintási hírközlés
  2. vegyi hírközlés
  3. optikai hírközlés
  4. akusztikus hírközlés

Vegyi hírközlés

A vegyi hírközlés a kommunikáció legprimitívebb formája, de a legmagasabb rendű élőlényeknél is találkozhatunk velük. A szagjelek előnyei, hogy kis mennyiségben és távolról hatnak, hatásuk tartós és minden akadályon képes áthatolni. Az állatok által a hírközlésben használt szagjeleket feromonoknak nevezzük, ezek nem hormonok.

A szagok nyelve (olfaktorikus hírközlés) nagyon elterjedt az állatvilágban. Igen sok rovar és emlősállat rendelkezik éles szaglóérzékkel, s megfelelő illatanyag-termelő miriggyel. Ezeket az anyagokat, feromonokat fel is használja a kommunikációra.

A feromonok egy bizonyos faj egyedei között ható belső elválasztásúó mirigyek által kiválasztott jellegzetes szagú kémiai anyagok, amelyek szaghatásukon keresztül fejtik ki aktivitásukat. A feromon fajon belüli kommunikációra használt kémiai vegyület. A feromonok érzékelése szájon keresztül, ízleléssel vagy a szagfelfogó készüléken szaglással történik.

A feromonok sok rovar-, lepkefaj életében ugyanazt a funkciót töltik be, mint a madaraknál a párkereső ének, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a nőstények adják le a hívójelet. A fajukra jellemző feromonok, mivel kis molekulájúak, gyorsan és nagy távolságra eljutnak, s odacsalogatják a hímeket. A hímek olyan érzékenyek, hogy köbcentiméterenként néhány molekula elég ahhoz, hogy érzékeljék, s ezért kilométeres távolságból is megérzik a nőstény jelenlétét. A szaganyagok nagyon fajspecifikusak, minden faj csak a saját nőstényének illatára reagál – a rokon fajokéra nem -, s így nem fordulhat elő a nemkívánatos fajkeveredés.

A hírközlésben szagjeleket használó állatok úgy különböztetik meg a szagokat, mint ahogy az emberek az ismerősök hangját.

A szagjelek vagy feromonok kifejtett hatásuk valamint az általuk közölt híranyag természete szerint csoportosíthatók:

  • ivari vonzó feromonok – a szaporodás szolgálatában állank, általában a hím állatok termelik.
  • fajtársat vonzó feromonok – a társas életet élő fajok mindkét nembeli egyedei kiválasztják
  • taszító feromonok – az egyedek közti távolságtartást, az egyedek egymást elkerülő viselkedését és az agresszió kiváltását szolgálják
  • riasztó vagy vészjelző feromonok – a veszélyt jelző vagy a bajba került egyedek választják ki, és ezeken keresztül figyelmeztető híranyagot közvetítenek a fajtársaknak, amely azokban menekülési kísérletet vált ki.
  • jelző feromonok – segítségükkel az állatok a territóriumaik határait jelölik meg, ezáltal figyelmeztető jeleket közölve a betolakodóknak

Példák

  • nőstény moly – reproduktív készenlét
  • kutyák – terület megjelölése
  • hangyák – ha megtámadják, agresszív viselkedés kiváltása környékbeli hangyákból
  • hangyák – útvonal kijelölése
  • medve – fába vésve, fához dörzsölődve jelöli ki a területét

Az embereknél is kimutatták, hogy vannak kommunikációs szaglási lehetőségek. Az egyik vizsgálat a minden szaghatástól megfosztott emberekről (saját, férfi, nő felismerése), a másik vizsgálat a csecsemő-anya kapcsolatából von le következtetéseket.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llati_kommunik%C3%A1ci%C3%B3

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommall.html

http://www.cogsci.bme.hu/~babarczy/Orak/BMEundergrad/kommba/9allatikomm.pdf

Share

A szaglás

2
Share

Neuropszichológia, 31. tétel, pszichológia távoktatás

A szaglás

A szaglás az egyik legprimitívebb és legfontosabb érzéklet. Közvetlen pályája van az agyhoz. Receptorai közvetlenül érintkeznek a környezettel, szinapszisok nélkül kapcsolódnak az agyhoz.

Az embernél nem nagyon lényeges érzéklet a szaglás, agy agyféltekék egyhuszadát teszi ki (a kutyáét majdnem kitölti).

Más fajoknál – feromon kibocsájtás – befolyásolják a faj többi egyedét (szex, halál vegyületek).

Embernél – Russel, 1976 kísérlet – fehérnemű – férfi, női, saját

Mellintoch, 1971; Russel, Switz, Thompson, 1980 – menstruáció.

Szaglórendszer

inger: illékony (zsírban oldódó) molekulákat kibocsájtó anyagok -> lehagyják az anyagot, a levegőn keresztül eljutnak az orrba

A szaglórendszer részei: az orrüreg receptorai, az agy területei, összekötő pályák.

A szag receptorai az orrüregben található szaglórostok (a szaglóhámból kinyúló szőrszerű szerkezetek.

A szaglás transzdukciós folyamata:

illatanyag molekula -> szőrreceptorok -> elektromos impulzus -> idegrostok -> szaglógumó -> agy -> szaglókéreg

Szagérzékenyésg

intenzitás és minőség érzékelése

Függ az illatanyagtól – abszolút küszöb – akár a levegő 50 miolliárdod része is lehet.

A kutyák az ember által érzékelhető tevékenység század részét is érzékelik (Moulton, 1977) – szagreceptoraink nem kevésbé érzékenyek, hanem kevesebb van belőlük.

Minőség

10.000 40.000 féle szagot tudunk megkülönböztetni – a nők jobbak, mint a férfiak (Cain, 1988). Nem tudjuk megnevezni ezeket a szagokat, nincsenek hozzá szavaink.

A minőség érzékelkése

kb. 1000 különböző receptorfajta (Back és Axel, 1991).

Egy-egy receptor nem csak egy szagot kódol, hanem sok különböző illatra válaszolhat (Matthews, 1972).

Így a minőséget részben az idegi aktivitás mintázata is kódolhatja, még ebben a receptorfajtában gazdag modalitásban is.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A SZAGLÁS

A SZAGLÁS JELENTŐS SZEREPET JÁTSZOTT FAJUNK FENNMARADÁSÁBAN. MIVEL SEGÍTSÉG VOLT A MÉRGEZŐ GÁZOK VAGY ROMLOTT ÉTELEK ELKERÜLÉSÉBEN.

AZ ÁLLATOKNAK MÉG INKÁBB SZÜKSÉGÜK VAN E KÉPESSÉGRE. ÍGY PL. AZ AGYBAN A KUTYÁKNÁL A SZAGLÓKÉREG 33%, EMBERNÉL 5%. A LEGTÖBB ÁLLATI FAJ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJA A SZAGLÁST. ROVAROKNÁL ÉS NÉHÁNY MAGASABBRENDŰ ÁLLAT ESETÉBEN A NŐSTÉNYEK ERŐS FERROMONJA PL. TÖBB KM TÁVOLSÁGBÓL VONZZA A HÍMET.

EMBEREK ESETÉBEN IS MŰKÖDIK MÉG EZ A PRIMITIV KOMMUNIKÁCIÓ. PL. ÖNMAGUNKAT A TÖBBIEKTŐL ÉS A FÉRFIAKAT A NŐKTŐL KÉPESEK VAGYUNK CSAK SZAGLÁS ALAPJÁN ELKÜLÖNÍTENI. SŐT, EGYÜTT ÉLŐ NŐK A MÁSIK MENSTRUÁCIÓS CIKLUSÁT KÉPES EZ ALAPJÁN AZONOSÍTANI.

A SZAGLÁSI INGER A LEVEGŐ ÚTJÁN MOLEKULA FORMÁJÁBAN KERÜL AZ ORRJÁRATBA. EZEN MOLEKULÁKNAM ZSÍRBAN OLDÓDÓNAK KELL LENNIÜK, MIVEL A SZAGLÓRECEPTOROKAT ZSÍRSZER RÉTEG BORÍTJA.

A SZAGLÓRENDSZER: ORRÜREG, AZ AGY EGYES TERÜLETEI, ÉS AZ EZEKET ÖSSZEKÖTŐ IDEGPÁLYÁK.

A SZAGLÓRECEPTOROK AZ ORRNYÁLKAHÁRTYA SPECIÁLIS, SÁRGÁSAN PIGMENTÁLT MEMBRANA OLFACTORIABAN HELYEZKEDNEK EL. KUTYÁBAN , MÁS ÁLLATOKABAN EZ A TERÜLET KITERJEDT. GYENGÉBB SZAKLÁSÚ ÁLLATOKBAN ÉS AZ EMBERBEN EZ A TERÜLET 5 NÉGYZETCM.

AMIKOR A RECEPTOROK SZAGLÓROSTJAI(SZAGLÓHÁMBÓL KINYÚLÓ SZŐRSZERKEZETEK) EGY ILATANYAGMOLEKULÁVAL ÉRINTKEZIK: ELEKTROMOS IMPULZUS KELETKEZIK, EZ AZ IDEGROSTOKON KERESZTÜL A SZAGLÓGUMÓBA, AZ AGY HOMLOKLEBENY ALATTI TERÜLETÉRE KERÜL.EZ A HALÁNTÉKLEBENYBEN LÉVŐ SZAGLÓKÉREGHEZ KAPCSOLÓDIK.

KÖZVETLEN ÖSSZEKÖTETTÉS VAN A SZAGLÓGUMÓ ÉS AZ AG AZON TERÜLET KÖZÖTT, AMI A HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKNYOMOK LÉTREHOZÁSÁT VÉGZI. EZ LEHET AZ OK, HOGY BIZONYOS SZAGOK RÉGI EMLÉKEKET HÍVNAK ELŐ.

INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGÉRZÉKELÉS: EMBERNÉL AZ INTENZITÁS MÉRTÉKE FÜGG AZ ILLATANYAGTÓL.ELŐFORDULHAT HOGY TÖBBMILLIRD LEVEGŐEGYSÉGBŐL EGYETLEN EGY ILLATRÉSZT MEGÉRZÜNK. EZ AZ ABSZOLUT KÜSZÖB. MÉGIS A KUTYÁK PL. AZ EMBER ÁLTAL ÉSZLET TÖMÉNYSÉG SZÁZADRÉSZÉT IS KÉPES ÉRZÉKELNI. RECEPTORAINK ARÁNYA HASONLÓ: EMBER 10 MILLIÓ, KUTYA 1 MILLIÁRD SZAGLÓRECEPTORRAL RENDELKEZIK.

EMBERKÉNT SOK KÜLÖNBÖZŐ ILLATMINŐSÉGET ÉRZÉKELÜNK. EGÉSZSÉGES EMBER 10-40 000 SZAGOT KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI. A NŐK VALAMIVEL TÖBBET A FÉRFIAKNÁL.

VANNAK EMBEREK, KIKNEK EZ AZ ÉRZÉKELÉSÜK KIFINOMULTABB PL. PARFÜMTESZTELŐK. ŐK AKÁR 100EZER ILLATOT IS FELISMERNEK.

MÍG SZÍNLÁTÁSNÁL 3, SZAGLÁSNÁL EZERNÉL IS TÖBB RECEPTOR DOLGOZIK. EGY-EGY RECEPTOR NEMCSAK EGY, HANEM TÖBB KÜLÖNBÖZŐ ILLATRA IS VÁLASZOLHAT.

Share
Go to Top