Posts tagged független változó

A szociálpszichológiai kutatás alapvető kritériumai

0
Share

Szociálpszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

7.Tétel  A szociálpszichológiai kutatás alapvető kritériumai

Független változó: Def. Az a változó, amelyet szándékosan manipulál a kísérletvezető.

  • A kísérleti elrendezés minden más vonatkozását változatlanul hagyjuk és a fgv-ót azért módosítjuk, hogy felbecsüljük a manipuláció következményeit.
  • Minden módosítás a kísérlet egy új feltételét hozza létre.
  • Egy változtatás 2 feltételt eredményez, 2 változás 3 feltételt stb.
  • Milgram vizsgálatában pl. az egyik független v. a „tanuló” és tanár egymáshoz való közelsége volt. Az 1) tanuló és tanár külön szobában volt. A tanár nem hallhatta, láthatta a tanuló reakcióit az áramütésre. 2) tanár hallhatta a tanulót, de még nem láthatta. 3) tanár látta, hallotta a tanuló reakcióit. 4) tanárnak kellett a tanuló kezét rátenni egy fémlapra, hogy az áramütést megadja (az érintési közelség feltétel).
  • A kís. Elrendezés összes többi eleme változatlan. Így a tanár kís. Személy viselkedésváltozásait csak a tanár-kísérleti szem. közti távolság változásainak lehetett tulajdonítani.
  • A kísérlet sikeressége: attól függ, mennyire hatásos a független v. manipulálása.
  • Hatásosság:1). A független v. módosításai milyen mértékben ragadják meg annak a változónak a lényegi tulajdonságait, amely a viselkedésre kauzális hatást vált ki. 2). A bevezetett változások mérete.(a négy távolsági feltétel milyen jól ragadta meg a távolság gondolatát. A fizikai távolságot manipulálta).
  • A módosításoknak kellőképpen nagyoknak kell lenni, ahhoz, hogy valamilyen hatást eredményezzenek. Ha ez nem elég nagy, a jósolt hatások nem kimutathatók, mert a független v. módosítás szintje túl finom ahhoz, hogy a hatás kimutatható legyen.
  • Fontos, hogy a kís. Sze. Véletlenszerűen helyezzük más-más kísérleti feltételek közé. Ha ez nem így történik, nem tudunk kauzális következtetéseket levonni, az eredményekből. Pl.az áramütések száma, amelyeket a tanár-kís.szem kész volt adni, egyenletesen csökkent, ahogyan a „tanár” és „tanuló” közötti távolság csökkent. Azaz, a tanár kevésbé engedelmeskedik a kís.vezető utasításainak, ahogy a tanuló szenvedése egyre nyilvánvalóbbá válik számukra.

Függő változó: Egy független változó hatásának felmérése szükségessé teszi, hogy a kísérletvezető mérje a kísérleti személy viselkedésének, vagy belső állapotának valamilyen sajátosságát. Ez a mért változó a függő változó. (azért nevezzük, így mert ennek a szisztematikus változásai a független változó hatásától kell, függjenek.

  • A Milgram-vizsgálatban a függő v. az áramütés volt egy 30 lépéses sorozatban, amelyeket a tanárnak kellett adnia az egyes áramütésszinteknek megfelelő kapcsolókkal.
  • Minden függő v. –val kapcsolatban, az a legfontosabb, hogy milyen jól méri a háttérben lévő elméleti változót.

Validitás (érvényesség): A jó kísérleti validitás maximális érvényességet ér el. A validitás a válaszok valós véleményekkel való egyezésén múlik. 3 típusa van:

Belső validitás, a szerkezeti validitás és külső validitás.

1)A belső validitás: Annak a következtetésnek az érvényességét fejezi ki, hogy a megfigyelt viszony a független és függő változó között kauzális viszonyt tükröz.

  • A kontroll csop. alkalmazása bár növeli a belső validitást, de még így is fenyegetett. Pl. az összehasonlított csoportok több tekintetben is eltérnek egymástól, mint pl a független változó.
  • Ha feltételezzük, hogy a Milgram-kísérletben a tervező más- más kísérletvezetőt alkalmazott a négy feltétel levezetésére. Pl. úgy, hogy az első kísérletvezető szerepelt az összes kísérleti személy előtt az első feltételnél, a második kísérletvezető irányította az összes második feltételt stb. Bár ésszerűnek tűnik ez a felosztás, de sok veszélyt rejt a kísérlet belső validitására nézve.
  • Oka: a négy feltétel most már nem kizárólag az „áldozat” fizikai közelségében különbözik egymástól, hanem abban is, hogy az egye helyzeteket más- más kísérletvezető irányítja.
  • Az engedelmesség különböző mértéke, amelyet a négy helyzetben megfigyelünk, tükrözheti a fizikai távolság független hatását (vagy akár a kettő kombinációját)
  • A probléma, hogy a fizikai közelség változója összekeveredik egy másik megtévesztő változóval, a kísérletvezető személyével. Így az összekeveredett változók hatását nem lehet szétválasztani.

2)Szerkezeti validitás ( konstrukciós):Annak a feltevésnek az érvényességére vonatkozik,, hogy a független vagy függő változók megfelelően ragadják-e meg azokat  a változókat (vagy konstrukciókat), amelyeket feltevésünk szerint képviselnek.

  • A független v. konstrukciós validitását illetően, az a kérdés, hogy a kísérleti manipulációk valóban a szándékozott elméleti konstrukciót operacionalizálják-e?
  • Pl. Aronson és Mills(1959) egy jól ismert kísérletében, azok a kís.szem. akik előkészítésen estek át, hogy részt vehessenek egy fárasztó vitacsoportban, nagyobb fokú vonzalomról számoltak be a csop.iránt, mint akik enyhébb procedúrán estek át.
  • A disszonancia elmélet szerint, a tudat, hogy szenvedést kellet kiállni egy cél érdekében, nem egyeztethető össze azzal a tudással, hogy a cél értéktelen, mert kognitív disszonanciát kelt.
  • A disszonáns állapot csökk.érdekében, az egyén átértékeli az eredeti célt, pozitívabbnak fogja azt tekinteni.

A függő változó konstrukciós validitását (a kapott adatok valóban a vizsgálni kívánt adatot mérik-e) veszélyeztető tényezők:

  • 1.A társas kívánatosság: a kís.sze. módosítják magatartásukat, hogy pozitív képben tűnjenek fel, és elkerüljék a negatív megítélést. Kivédés: ha nem tudják, mit mérünk, nem képesek módosítani magatartásukat.
  • 2.Követelményjellemzők: olyan támpontok a kísérleti elrendezéshez, amelyek a kísérleti szem. számára közvetítik a kísérletező hipotézisét. Ha adott viselkedés azért jön létre, hogy kielégítse a kísérletező hipotézisét, azt mondjuk: ez a kísérlet követelményjellemzőire adott válasz. Kivédése, ill. csökkentése: fedőtörténettel (félre vezeti a kís.személyeket, a valós céltól eltérő célt tulajdonítanak a vizsgálatnak).
  • 3.A kísérletvezető várakozásának hatása: a kís.vezető úgy viselkedik a kís.szem irányába, hogy ez fokozza a valószínűségét annak, hogy megerősítik a hipotézisét. Ennek a hatásnak a csökkentésére: ha a kísérletvezetők „vakok” a vizsgált hipotézis tekintetében; minimálisra csökk a kís.vezető és kísérleti szem. interakcióját, automatizálva a kísérletet amennyire lehetséges.

3)Külső validitás: empirikusan vizsgálható általánosíthatóságot jelenti, vagyis, azt, hogy mennyire általánosíthatunk a kutató által a kísérlet sajátos körülményei között megfigyelt viszonyokból.

  • Önkéntesekkel és nem önkéntesekkel végzett kutatások azt vizsgálták, hogy milyen különbségek tapasztalhatók e két csop. között. (Rosenthal és Rosnow)→ vannak: szisztematikus személyiség különbségek önkéntesek és nem önkéntesek között.
  • Harowitz (1969): Az attitűdváltozás érdekében bevezetett manipulációk ellentétes hatást fejtettek ki önkéntesek és nem önkéntesek között. Az önkéntesek valószínű érzékenyebbek a követelményváltozókra és nagyobb hajlandóságot mutatnak, hogy engedelmeskedjenek nekik. Kivédése: olyan népességgel dolgozzunk lehetőleg, terepvizsgálat formájában, amely a vizsgált helyzet „foglya”.

Reliabilitás(megbízhatóság) Egy mérés újbóli megismétlése esetén konzisztens eredményt kapunk.

  • Pl. egy teszt megbízhatóan a körülményektől függetlenül mindig ugyanolyan jól méri azt, amire kidolgozták.
  • A reliabilitásban, azt kell biztosítani, hogy a válaszok ne legyenek véletlenszerűek. Tehát helytől és időtől függetlenek.

Megismételhetőség: A tudományos módszereknek megismételhetőnek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy mások is tanulmányozhassák és megismételhessék a leírt módszerekkel elvégzett vizsgálatot. Amit az egyik laboratóriumban elvégeznek, az elvégezhető legyen a másikban is.

Reprezentativitás: Bármilyen technikát alkalmaz a kutató, egy vagy több változót mérnie kell.

  • Korrelációs elrendezésben, minden változót mérni kell, amelyek korrelációja számít.
  • Kísérleti elrendezés esetén a függő változót kell mérni.
  • Minden esetben a fogalmi változót (pl. agresszió, vonzalom) át kell alakítani egy mérhető változóvá (pl. hajlandóság foka, hogy valakinek ártsunk, vagy segítsünk).
  • Első lépésben meg kell határozni, hogy mit akarunk rögzíteni, azért hogy a fogalmi változót értelmes jelentésbeli módon reprezentálja.
  • Pl. a viselkedéssel kifejezett hajlandóság arra, hogy fájdalmas áramütést adjunk valaki másnak, reprezentatív mutatója-e a kutató által elképzelt agressziónak, vagy esetleg másféle mutatót alkalmazzon Pl. a szóbeli sértések számát az illetővel szemben.
  • A szociálpszichológiai vizsgálatokban általában a változó rögzítésére megfigyelési módszereket vagy önbeszámoló módszereket alkalmaznak.

Share

Kutatási módszerek a pszichológiában

0
Share

Általános pszichológia, 6. tétel, pszichológia távoktatás

Kutatási módszerek a pszichológiában

Hochbauer Jenő által kidolgozva

-A kutatás két lépést igényel: 1-a hipotézis megfogalmazása,2- a hipotézis ellenőrzése.

1.Hipotézisek megfogalmazása:

  • -Első lépés az ellenőrizhető állítások megfogalmazása. Ennek forrása:

A)A megfigyelés:a kutató az élet természetes helyzeteinek megfigyelése

B)Az adott jelenséggel kapcsolatos állításokat összegző tudományos elmélet. A létező elméletekkel szemben felállított rivális hipotézis lendíthetik leginkább előre a kísérlek eredményeit.

  • -A tudományosság azt jelenti, hogy a használt módszerek:

torzítatlanok=nem részesítenek előnyben egy hipotézist a másikkal szemben

megbízhatóak=bárki megismétli, ugyanazt az eredményt kapja

  • -A hipotézis az ok-okozatra vonatkozó,ellenőrizhető állítás

2.A kísérletek. Biztosítják a hipotézisek  jól kontrollált oksági ellenőrzését.  A kutató szabályozván a feltételeken, méréseket végez a változók közötti oksági kapcsolatok kimutatása érdekében.

  • Független változó:-független a kísérleti személytől

teljes egészében a kísérletvezető ellenőrzése alatt áll,ő hozza létre és határozza meg a változásait.

képviseli a feltételezett okot

  • Függő változó:-képviseli a feltételezet okozatot

értéke a független változótól függ.

a kísérleti személyek viselkedésének valamilyen mért jellemzője

A kísérletvezető manipulálja a független változót, majd a függő változó alakulása alapján megállapítja a kísérlet kimenetelét.

  • Kísérleti csoport: olyan csoport amelyben a független változó megjelenik.
  • Kontrollcsoport:a független változó nem jelenik meg,képviseli azokat az alapértékeket, melyekhez a kísérleti csoport eredményeit hasonlítják.
  • Random elrendezés:véletlenszerű elrendezés, amely úgy osztja a kísérleti személyeket, kísérleti és kontrollcsoportban,hogy minden résztvevő ugyanolyan esélyekkel kerülhet bármelyikbe.

-ellenkező esetben,nem lehetnénk biztosak, hogy a változásokat a független változó eredményezte és nem valamilyen rejtett változó, ami a helytelen elrendezésből származna.

  • Többváltozós kísérletek:olyan kísérletek amelyekben több változót tartalmaznak.
  • Mérés:a pontos közlés érdekében a változókhoz számokat rendelünk.
  • -Statisztika:a kísérletekben általában nem egyetlen személyen végeznek kísérletet, a kutatás eredménye egy olyan számhalmaz,amelyet összegezni és értelmezni kell. Erre segítség a statisztika.Egy matematikai eljárás,amely által megállapítható,hogy a rendelkezésünkre álló adatok alkalmasak-e általánosításra,vagy következtetések levonására. Statisztikai fogalmak:az átlag=számtani középérték. Statisztikailag szignifikáns azt jelenti, hogy a megfigyelt különbség megbízható és a független változónak köszönhető, valamint azt, hogy a kontroll

2/a. Korreláció: azokban a helyzetekben amikor nem lehet befolyásolni, hogy a kísérleti személyek melyik csoporthoz tartozanak,korrelációs módszert használnak, hogy egy befolyásunkon kívül eső változó összekapcsolódik,azaz korrelációban áll-e egy másik minket érdeklő változóval.

-Ezt a meghatározást, egy statisztikai érték szolgálja (r)a korrelációs együttható.A két változó,pozitívan(értékük együtt csökken vagy nő), vagy negatívan(az egyik nő, a másik csökken)kapcsolódnak egymáshoz.

2/a.1.Tesztek:egységes szituációban helyez olyan embereket,akik valamilyen tulajdonság tekintetben különbözőek. A teszteredmények szóródása korreláltatható valamilyen másik változó szóródásával.

-Általában egy kérdés-feladatsor,amelyek a vizsgált személyek meghatározott mentális vagy személyiségjellemzőit méri.

2/a.2.Kérdőív-es felmérés:adatokat gyűjthetünk valamely kérdésre vonatkozóan, az eredmények korreláltatható bármely tényezővel(pl.válaszolók nemével)

2.a.3.Strukturált megfigyelés:előre meghatározott kategóriák gyakoriságának a megfigyelése.A megfigyelt jellemzők más jellemzőkkel való korrelációit lehet vizsgálni.

Share

Független változó operacionalizálása

0
Share

Kísérleti pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Független változó operacionalizálása

Hajnal Tímea jegyzete

(3. Hand-out)

Független változó (FTV) operacionalizálása

  • a kísérleti beavatkozás gyakorlati kivitelezésére vonatkozik
  • a kísérlet eredményessége a független változó hatékonyságától függ
  • ennek alapján alakítjuk ki a vizsgálati csoportokat
  • a független változó szintjeinek meghatározására vonatkozik
  • a független változók összesített szintjeinek száma adja meg a kísérleti feltételek számát, így megegyezik a vizsgálati csoportok számával is
  • eljárások

1. A független változók számának meghatározása

  • Egy vagy több független változó manipulálása

2. A független változó két szintjének meghatározása

  • „jelen van vagy nincs jelen” (’prezence vs. absence’ eljárás: a kísérleti csoportban alkalmazzuk, a kontroll csoportban nem alkalmazzuk a kísérleti ingert)

3. A független változó mennyiségi variálása

  • Kvantitatív = mennyiségi szintek
    • A kísérleti csoportok abban különböznek, hogy a kísérleti inger milyen mennyiségét alkalmazzuk

4. A független változó modalitásainak variálása

  • Kvalitatív = minőségi szintek
  • A  kísérleti csoportok abban különböznek, hogy  a kísérleti inger milyen formáját alkalmazzuk

5. Instrukciómanipuláció

    • A kísérleti csoportok abban különböznek, hogy a kísérlet kezdetekor milyen tájékoztatásban részesültek

6. Eseménymanipuláció

A kísérleti csoportok abban különböznek, hogy a kísérlet során milyen eseményben részesülnek

7. Alanyi változók variálása

  • A csoportok kialakításában alanyi változóra, azaz a  résztvevők valamilyen eleve adott jellemzőjére – kor, nem, képesség, személyiségvonás, biológiai-genetikai jellemző, egyéni tapasztalat stb. – alapozunk
  • Alanyi változó = kvázifüggetlen változó: nem a k.v. rendeli hozzá a résztvevőhöz, nem ő manipulálja, ezért nem tudunk olyan biztonsággal összefüggésekre következtetni, mint igazi független változók esetében

  • Azok a vizsgálatok, amelyek csak alanyi változót alkalmaznak kvázifüggetlen változóként, nem igazi kísérletek, hanem korrelációs vizsgálatnak tekinthetőek
Share

Függő és független változó fogalma

0
Share

Kísérleti pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Függő és független változó  fogalma

Hajnal Tímea jegyzete

(meghatározás, egymással való kapcsolata, 2. Hand-out)

Független változó: FTV

  • kísérleti inger
  • feltételezett hatótényező
  • „ok”
  • szisztematikusan változtatjuk a kísérlet folyamán
  • a függő változóra feltételezhetően hatást mérő változó

Függő változó: FV

  • hatást kimutató tényező
  • „okozat”
  • ezen mérjük a független változó hatását
  • mérni kívánt változó
Share
Go to Top