Posts tagged kolerikus

Ókori tipológiák

0
Share

Személyiségpszichológia, 6. tétel, pszichológia távoktatás

Nagy Eszter jegyzete alapján Pölczman Ildikó által kidolgozva

n      A személyiség tipizálásának kérdése az ókortól foglalkoztatja az emberiséget. A különböző diszpozicionális tipológiák a testi típusok és a lelki típusok közötti kapcsolatok leírására helyezik a hangsúlyt

n      Ezt szemléletet közvetíti Hippokratész-Galénosz, Kretschmer, vagy Sheldon típustana.

n      Ókori indiai orvosok:

¨     Nőtípusok: gazella, szarvastehén, elefánttehén

¨     Férfitípusok: csődör, bika, nyúl

Ezek testfelépítés alapján kerültek megállapításra, lélektani jellemzőket rendeltek hozzá.

Testnedvek és típusok

n      Empedoklész i.e. V. századi, a négy őselem: tűz, víz, föld, levegő

n      Ezt felhasználva alkotta meg Hippokratész (i.e. 400 körül) a négy testnedv (vér, nyál, sárga és fekete epe) viselkedést befolyásoló elméletét. Szerinte ezek a testnedvek az egészséges embernél egyensúlyban vannak és csak az egyensúly megbomlása okozhat betegséget.

n      Az elmélet igazi karrierje Galénosz fél évezreddel későbbi (i.u. 150 körül) átfogalmazását követően kezdődött, majd a 20. század első felében élte virágkorát.

Hippokratész tipológiája, előzmények

n      Alapja: a négy alapelemmel kapcsolatos elképzelések

VÍZ Thalész Empedoklész: Az emberi test a 4 elem       keveréke
LEVEGŐ Anaximenész
TŰZ Hérakleitosz
FÖLD

n      Archélaosz: Az embert tűz (száraz, meleg) és víz (nedves,hideg) alkotja

¨     A tűz és a víz aránya meghatározza a testi-lelki különbségeket és az egészségi állapotot is.

n      A “legtüzesebb” ember mániákus, a “legvizesebb” gyengeelméjű.

¨     Minél több a tűz, annál gyorsabb felfogású a személy, minél több a víz, annál megbízhatóbb a tudása, viszont lassabb felfogású.

Hippokratész tipológiája, alapok

n      Megfigyelése: Az emberi szervezet bizonyos betegségeknél bizonyos  nedveket választ ki, pl.

¨     gyulladásoknál nyálkát

¨     gyomorrontásnál epét (sárga – chole, fekete – melaina chole)

Þ Humorálpatológia Þ a nedveket az emberi szervezet alapelemeinek tekintette; ezek meghatározzák a kóros  hajlamokat

“Az emberek egész alkata, lelki “minősége” a széljárásnak megfelelően különül el. Ahol meleg szelek fújnak, a lakosok teste nyálkás, nedves, gyenge ellenállóképességű; ahol hideg szelek fújnak, a flegma helyett chole szokott túltengeni, az emberek száraz testűek, erős szervezetűek, inkább vad, mint szelíd lelkülettel.”

Galénosz munkássága

n      Hippokratész kolerikus, melankolikus és flegmatikus típusához hozzáillesztette a szangvinikus típust és az egyes személyiségtípusokat és lelki jellemzőket a testnedvekhez társította.

Testnedvek és típusok

n      A vér dominanciája alatt álló szangvinikus embernek a pirospozsgás arca és erőteljes testfelépítése miatt már a megjelenése is egészséget, életkedvet sugároz. Aktív, mozgékony, gyors felfogású és derűlátó, kedélyes, közlékeny és barátságos. Szalmaláng természetű, mivel érzelmei gyorsan lángra lobbannak, de azok hamar el is hamvadnak.

n      A sárga epe hatására a kolerikus személy arcszíne inkább sárgás, tekintete nyílt, testtartása határozott, egész viselkedésében van némi büszkeség és öntudat, a tetterő sugárzik belőle. Érzelmi reakciói szintén gyorsak, de az előző típussal ellentétben azok tartósak. Hirtelen támadt indulatai viszont könnyen elragadhatják.

n      A nyál túltengésével jellemezhető flegmatikusok megjelenésükben jellegtelenek, tekintetük és beszédmódjuk kifejezéstelen, mozgásuk kissé lomha. Higgadtak, nyugodtak, kiegyensúlyozottak, nehezen hozhatók ki a sodrukból, érzelmeik lassan fejlődnek ki. Egykedvűségük közönyösséget mutathat.

n      A fekete epe lehangolttá teszi azt, akinél e testnedv felé billen az egyensúly. A melankolikusok arckifejezésén látszik gondterheltségük, ingatagok, határozatlanok, nehezen szánják el magukat bármilyen döntésre. A bánat, a szomorúság, önmaguk értéktelensége vagy más negatív érzelmek köré szerveződik életük. Reakcióik általában lassan alakulnak ki, de kialakulásuk után tartósak és stabilak maradnak.

Hippokratész és Galénosz “közös” típustana

Típus Testnedv Őselem Jellemzők
szangvinikus vér levegő (melegség) vidámság,egészség, gyorsaság, közlékenység, barátságosság
kolerikus sárga epe tűz(szárazság) tetterősség, gyors reakciók, elragadják az érzelmei, indulatai
melankolikus fekete epe föld(nedvesség) gondterheltség, élénkség hiánya, nehéz érzelemkifejezés
flegmatikus nyál víz(hidegség) nemtörődömség, higgadtság, egykedvűség
Share

A biológiai alkat és a személyiség

0
Share

Személyiségpszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Berei Kati által kidolgozva

–         Már a régi görögök meg voltak győződve, hogy  az emberek fizikai felépítése elárulja a személyiségüket

–        a személyiség tipizálásának kérdése (az emberek típusokba vagy kategóriákba való sorolása) – ókori gyökerek

–        EMPEDOKLÉSZ (i.e. V sz.) filozófus szerint a világegyetem 4 őselemből áll: levegő, víz, tűz és föld – ez a makrokoszmosz

–        ezt tükrözi a személyiség is (a mikrokozmosz) a hippokratészi és galénoszi elképzelésben: a 4 testnedv (ma hormon) megfelel a 4 őslemnek

HIPPOKRATÉSZ – i.e. 400 körül

–        négy személyiségkategóriát ír le:

–         kolerikus (ingerlékeny)

–         melankolikus (lehangolt)

–         szangvinikus (derűlátó)

–         flegmatikus (nyugodt)

GALÉNOSZ – i.sz. 150 körül

–         a fenti elképzeléshez hozzátette, hogy mindegyik típus valamelyik testnedv súlyát tükrözi – ugyanazon testnedvben túltengést mutató személyek megfigyelések alapján hasonlítanak egymásra:

levegő                            vér                       szangvinikus

tűz                       sárga epe             kolerikus

föld                      fekete epe             melankolikus

víz                        nyál                     flegmatikus

Mivel ez a tan annyira rugalmas (mindeki azt lát bele amit akar) Galénoszt követően a nyugati és iszlám orvostudomány szinte kizárólag erre az elméletre épült. Addig uralkodott míg HARVEY a XVII-ik században felfedezte a vérkeringést.

A fizikai felépítés fogalma más és más volt az egyes korszakokban: míg a 20. század elején és közepén a fizikai vagy testi adottságokat jelentette, ma a géneket fedi – számos személyiségjellemző öröklött.

KRETSCHMER – 1925 – pszichiáter

–         megfigyelte, hogy a leki megbetegedés típusa összefügg a páciens testalkatával

–         3 testalkatípust írt le és úgy találta, hogy a különböző típusok különböző elmebetegségekre hajlamosak:

–         piknikus – kerekded, elhízott – a mániás-depresszív elmezavarra

–         atletikus – izmos, sportoló alkat

–         leptoszom – karcsú, vékony – gondolkodási zavarra, szkizofréniára

W. SHELDON – 1942

–         inkább a normális személyiségjegyekre összpontosított

–         típusai hasonlítanak az előzőkhöz, csak nem elkülönült típusokat hanem folytonos dimenziókat határoz meg, amelynek mentén eltérhetnek egymástól az emberek

–         testalkattípusai (szomatotípusok):

–         endomorfia – kövérségre való hajlam

–         mezomorfia – izmosodásra való hajlam

–         ektomorfia – soványságra való hajlam

–         bizonyos mértékben mindenki rendelkezik mindegyik jelleggel

pl. 4-6-2  izmos, kissé kövérkés ember

–         ezekkel párhuzamosan 4 temperamentumaspektusról beszél, melyek a testalkattípushoz kapcsolódnak (amit későbbi vizsgálatok is kimutattak):

–   viszcerotónia – endomorfiához

–   szomatotónia – mezomorfiához

–   cerebrotónia – ektomorfiához

Más kisebb tipológiák (19. század)

 

n      Thomas: hasi, mellkasi, feji típus

n      Fowler: vitális, cselekvő, mentális típus

¨     hasi/vitális: gömbölyded fej és test – elégedettség, élelmesség, gyakorlatiasság

¨     mellkasi/cselekvő: erős csont- és izomrendszer, négyszögletes koponya – kitartással, szívóssággal, tetterővel társul

¨     feji/mentális: hegyes áll, háromszögletű arc, arányaiban nagy fej, kifejező arc, szellemi érzékenység

n      Beneke: bonctani vizsgálatok alapján eltérő fogékonyság a betegségre

¨     aszténiás: sovány, gyenge izonzatú, csontozatú

¨     apopleptikus: erős csontozat, zsírpárnák

n      Sigaud: négy szervrendszer fejlettsége (környezeti hatások, életmód köv.)

¨     muszkuláris, digesztív, reszpiratorikus, cerebrális típus

n      De Giovanni (olasz alkattani iskola) testarányok szerint

¨     ftizikus, atlétikus, apoplektikus típus

n      De Giovanni tanítványa, Viola – testarányok szerint

¨     megaloplanchikus, mikroplanchikus, atlétikus, aszténiás

Forrás:

Carver, Scheier – Személyiségpszichológia

János Réka – egyetemi jegyzet

Dósa Zoltán – egyetemi jegyzet (ppt)

Share
Go to Top