Posts tagged látás

Érzékleti modalitások: a látás

0
Share

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Pölczman Ildikó által kidolgozva

Közeli és távoli érzékleteket különböztetünk meg. A látás távoli érzéklet.

A látás ingere a tárgyakról visszaverődő fény. A fény elektromágneses sugárzás ( 400-700 nm)

A környezteből feldolgozott ingerek 80%-a a látáson keresztül dolgozódik fel.

A látórendszer: a szem, az agy részei és az ezeket összekötő idegek.

A szem képkialakító rendszere: szaruhártya, pupilla, lencse. Ezek nélkül fényt látnánk, mintákat nem.

A szem micro és makromozgást végez: tremor és kontúrkövetést Þ a látórendszer a változásokra érzékeny.

A szemben a retina részeiként fényérzékeny, eltérő formájú receptorsejtek találhatók:

  1. Csapok  (6-8 millió)- nappali látás
  2. Pálcikák (120 millió)- éjszakai látás

Fovea: a retina közepe – a fény ide esik- itt csak csapsejtek vannak- színes látás

Perifária – a foveán kívül eső rész – pálcikák alkotják- sötétben  látás

A csapok és pálcikák fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt.

Különbségeik:

Csapok:                                                                                    Pálcikák:

¨ Kis érzékenység                                                                   ¨ Nagy érzékenység

¨ Piros-sárga érzékenység (nappali látás)                              ¨ Zöld-kék érzékenység (éjszaki látás)

¨ Nagy felbontóképesség                                                        ¨ Kis felbontóképesség

¨ Fovea irányába nagyobb számban                                       ¨ Periféria irányába nagyobb számban

¨ Szín és alakkódolás                                                              ¨ Világosság és  mozgáskódolás

A pálcikák annyira érzékenyek, hogy nappali fénynél működésképtelené válnak. De éjjel v. esti homályban egyetlen foton elnyelődését is képesek jelezni. Oka: A pálcikákhoz kötődő ganglionsejteknek több bemenete van, mint a csapokhoz kötődőknek.

Intenziv fényben a csapok aktivak.Válaszaik 4x gyorsabbak mint a pálcikáké, így tökéletesen észlelik a gyorsan változó vizuális ingereket, a tárgyak képének gyros változásait. Az általuk szolgáltatott kép tér-és időbeli részletekben gazdagabb.

Mindkét sejttipus fényelnyelő látópigment-molekulákat tartalmaz.

A pálcikák egyetlen látópigmentet, Rodopszint.

Az emberi retinában található 3 féle csapsejt 3 hullámhosszra  érzékeny pigmentet tartalmaz: kék, zöld, piros.

A látás komputációs elmélete (D.Marr,1982)

A látás moduláris szerveződés, több független alrendszerrel. Az észlelés során létrejövő reprezentációk:

  1. szint: Első vázlat, sötét-világos határok, élek. A fő fényintenzitás-változások 2dimenziós leírását adja meg, beleértve a szélekre vonatkozó információkat.
  1. szint: 2,5 dimenziós kép, az ábra irányulásokkal rendelkező felszíneik megalkotása. Nézőközpontú kép. A tárgy vetülete a nézőhöz  képest változik. A látható felületek málységének és helyzetének vázlat-leírása. Árnyék, textúra, mozgás, a 2 szemre vonatkozó diszparitás által szolgáltatott információk.
  1. szint: Tárgyközpontú. 3dimenziós kép. A tárgy természetes tengelyei körül szerveződik.(fő-és melléktengelyek) A tárgyak alakjának és modellreprezentációs relatív helyzetük úgy, hogy az független a megfigyelő nézőpontjától.

Az elmélet aránylag sikeres volt. Nincs pontos folyamatismeret azzal kapcsolatban, ahogyan a 2,5  D vázlat a 3D modellreprezentációba alakul át.

Továbbá Marr keveset mondott arról, hogy a látótérben lévő tárgyakról korábban szerzett ismeretek hogyan befolyásolják a vizuális folyamatokat.

Színérzékelés:

Az elektromágneses hullámhossz látási érzékenysége: 400-700 nm. Látórendszerünk a fény hullámhosszait különböző színekké változtatja:

400-450 nm ibolya

450-500 nm kék

500-570 nm zöld

570-620 nm sárga és narancs

620-700 nm vörös

A színlátás szubjektív élmény.

A színek dimenziói:

  1. világosság (intenzitás)
  2. árnyalat (minőség)
  3. telítettség (élénkség, tisztaság, fehérnélküliség))

400-700 nm -> 150 szín megkülönböztetés -> ÉÉK= 2nm + világosság+telítettség -> 7 millió szín

Judd és Kelly, (1965) – az angol nyelv 7500-at meg is tud ezek közül nevezni.

Színlátás elméletek

 

1. Thomas Young 1807 – Hermann von Helmholtz 1857 háromszín elmélet

Három féle receptor (csapsejt) létezik:

1. rövid receptor (kék)

2. közepes receptor (zöld, sárga)

3. hosszú receptor (vörös)

A szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, nem pedig minden színt külön receptor.

Színlátászavarok: – dikromátok, színtévesztők

– monokromátok, színvakok.

2. Ellenszín elmélet – Ewald Hering, 1878

Minden szín leírható az alábbi 4 érzékletből eggyel vagy kettővel:

Vörös <-> zöld   (sárga); sárga <-> kék   (fehér)

Jamerson és Hurvich, 1974 – kombinálni próbálták a két elméletet.

DeVolois és Jacobs, 1984-ben a talamusban megtalálták az ellenszínsejteket.

Forrás: Atkinson-Hilgard: Pszichológia

Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév

Share

A látás. A látórendszer

0
Share

Neuropszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás

A látás. A látórendszer

A látás ingere a fény. A fény elektromágneses sugárzás – az elektromos töltéssel rendelkező anyag rezgése által létrehozott energia – és a kozmikus sugárzással, röntrgensugárral, ibolyántúli és infravörös sugárral, a rádió és tévéhullámokkal közös kontinuumba tartozik.

Hullámtermészetű – hullámhosszal rendelkezik.

Szemünk ennek a kontinuzumnnak csak nagyon kis részére érzékeny: 400-tól 700 nanométerig (nm)

nm – a méter egymilliárdod része.

A látható terjedelembe tartozó sugárzást nevezzük fénynek, minden mást jullámhosszra vakok vagyunk.

A látórendszer:

a szem, az agy részei és az ezeket összekötő idegek.

A szemnek két része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet változtatja át elektromosimpulzusokká.

szaruhártya, csarnokvíz, pupilla, sugártest, szivárványhártya, látótengely, retna, érhártya, ínhártya, vakfolt, fovea, ideg

Az emberi szem

A szem felépítése

Forrás: http://fejesoptika.uw.hu/szem.htm

A szem képkialakító rendszere: szaruhártya, pupilla, lencse. Ezek nélkül fényt látnánk, mintákat nem.

A szaruhártya: a szem elülső átlátszó felszíne, a fény a szaruhártyán keresztül jut be, ezzel megkezdődik a képkialakítás.

A lencse teszi teljessé a képnek a retinára, a szemgolyó hátsó oldalát borító vékony rétegre való fókuszálását.

Miópia – rövidlátás – a lencse nem válik elég lapossá távoli tárgyak fókuszálásakor.

Hiperópia – távollátás: a lencse nem tud eléggé gömbszerűvé válni a közeli tárgyak fókuszálásához.

A pupilla körökörös nyílás a szivárványhártyán (színes rész) – a megvilágítás függvénényében változtatja az átmérőjét: erős fénynél nagyobb, gyengébb fénynél kisebb.

Ezek által a fény a retinára vetül – a szemgolyó hátsó oldala.

A retina részei: receptorok – pálcikák és csapok. Pálcikák – éjszakai látás, csapok – nappali látás.

Egyéb részei: idegsejtek, támasztósejtek, vérerek.

Fovea: a retina közepe – nagyon sok receptor található ott.

Perifária – a foveán kívül eső rész – kevesebb receptor.

A csapok és pálcikák fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt.

transzdukció -> elektromos impulzus -> bipoláris sejtek -> ganglionsejtek -> ezek hosszú axonjai a látóidegek

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share

Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.

1
Share

Neuropszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás

Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.

Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.

Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.

A legérzékenyebb a látás (Hecht, Schlaer és Pirenue, 1942) annyira érzékeny, amennyire fizikailag lehetséges.

1 foton -> 1 molekula

Abszolut küszöb

Annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.

Az abszolut küszöb meghatározásának a módszere: pszichofizikai módszerek: ki kell választani egy küszöb örüli ingert és azt változtatja -> amíg a kísérleti személy 50%-ban detektál.

Abszolut küszöbök

  • Látás: gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszaka
  • Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
  • Ízlelés: 1 teáskanál cukor 9 liter vízben
  • Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogató levegőben
  • Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve

Az abszolut küszöbök egyénenként és egyénen belül is változhatnak.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Az érzékleti modalitások közös jellemzői, érzékenység, abszolút küszöb

Érzékenység a környezet változásaira – érzékleti modalitásaink egyik legfeltűnőbb vonása.

  • 5 érzékletünk minimális észlelhető ingernagyság becslése:

Érzéklet

Küszöb
Látás Gyertyaláng 50 km-ről, tiszta éjszaka
Hallás Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 l vízben
Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben
Tapintás Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve

Abszolút küszöbök. Különböző érzékleti modalitások abszolút küszöbeink megközelítő értékei. /Galanter, 1962/

Példa a látásból:Az emberi látás aannyira érzékeny, amennyire csak fizikailag lehetséges

Hecht és munkatársai kimutatták, hogy az ember képes észlelni egy 100 fotont tartalmazó fényvillanást. Ebből csak 7 éri el a szemben azokat a molekulákat, amelyek a fényt láthatóvá teszik / mindegyik különböző molekulára hat/

A szem fényre fogékony egysége /egy molekula/ tehát a fényenergia lehetséges legkisebb mennyiségére is érzékeny.

Abszolút küszöb: legkisebb ingererősség, amit még észlelni tudunk

– a legáltalánosabb módszer egy érzékleti modalitás érzékenységének mérésére, annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától

– az abszolút küszöb a pszichológusok megállapodása szerint az az ingerérték, melyet az esetek 50%-ban észrevesznek, azaz detektálnak.

– az abszolút küszöb egyénről egyénre jelentős mértékben változhat, még egy személyen belül is különbözhet különböző időpontban, a személy fizikai és motivációs állapotától függően.

Pszichofizikai módszerek – az érzékleti modalitások érzékenységének mérésére használt módszerek

Az egyik gyakran használt módszerben a kísérletvezető kiválaszt egy ingersorozatot, amelynek erőssége az ingerküszöb körül ingadozik. Az ingereket aztán egyenként, (kvázi-random elrendezésben mutat­ják be), biztosítva ezzel, hogy minden inger elég gyakran forduljon elő.

Minden bemutatás után a kísérleti személynek jeleznie kell, igen vagy nem válasszal, hogy észlelte e az ingert. Sokszor bemutatnak minden ingert és minden ingernagyságra meghatározzák az „igen” válaszok arányát. Az eredményt pszichometriai függvényben ábrázoják.

Share

Érzékelés, észlelés

0
Share

Neuropszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás

Érzékelés, észlelés

Az arcunk a testünkön hordozott bonyolult érzékelőrenszer, amely lehetővé teszi, hogy felfedezzük a külvilágot. Szemünk lát, fülünk hall, orrunk szagol. Az általunk érzékelt violág nem azonos azzal, amit más fajok érzékelnek.

Érzékletek: egyszerű ingerek (pl. vörös fény)

Észleletek: az érzékletek integrációi (pl. tűzoltóautó)

Érzékelési folyamatok: érzékszervek és az idegrendszer perifériás szintjei

Észlelési folyamatok: az idegrendszer magasabb szintjei

Érzékletek:

  • látás
  • hallás
  • szaglás
  • ízlelés
  • tapintás (nyomás, hő, fájdalom, érzékelés)
  • testérzékelés

Érzékletek: érzékleti modalitások

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share
Go to Top