Az intelligencia klasszikus elméletei (Galton, Spearman, Hebb, Vernon, Thurstone, Cattel, Piaget, Eysenk, Vigotsky)

Általános pszichológia, 8. tétel, pszichológia távoktatás

Az intelligencia klasszikus elméletei (Galton, Spearman, Hebb, Vernon, Thurstone, Cattel, Piaget, Eysenk, Vigotsky)

Hochbauer Jenő álta kidolgozva

GALTON

-Az első empirikus vizsgálatokat végezete.

-Bármely faj egyedei között változatosság figyelhető meg, ez örökletes, és az intellektust is érinti. Az emberek különböznek egymástól intellektusuk szerint. A képességekben lévő különbbségekek örökletességét igyekszik bebizonyítani. Érvelése: a kiválóság „végigfut a családfán” 1660-1865 között az  angol bírói testületen végzett vizsgálatok, azt mutatták,hogy azok közeli vagy távoli rokonaik között nagy számban kiemelkedő teljesítményű személyek voltak. G az örökletesség elsőbbségét hangsúlyozza a környezettel szemben.

SPERMAN

-kétféle faktort különít el:

  • -g (general) = általános szellemi képesség, közös képesség minden intelligencia teljesítményben arra vonatkozik, hogy hogyan észlelünk és értékelünk összefüggéseket (egyik modernebb változta a Raven mátrixok), egyfajta mentális energia,
  • -s (specific) = speciális képességek, ezek nem ragadják meg az intelligencia lényegét, különböző tesztekkel mérhetők, ráépül az általános intelligencia, Meghatározatlan számú speciális képességeket tartalmazhat: téri, aritmetikai, logikai, tájékozódási, zenei, stb.

HEBB

-Két fajta I különít el:

  • A Intelligencia az értelmi képességek kifejlődésének  veleszületett lehetőségére utal.
  • B Intelligencia ennek a fejlődésnek a későbbi időpontban meglevő szintjére, amikor a személy értelmi működése megfigyelhető.

A Intelligencia nem mérhető.

B Intelligencia szintje nem tükrözi szükségszerűen az A Intelligencia szintjét.

-Az IQ általában állandó, és csak nagyon lassan változik, felnőtteknél 15-30 éves kor között alig változik (15 kor körül állandósul), majd az életkorral lassan csökken. Gyermekeknél azonban az Intelligencia állandósága a megfelelő környezettől függ.

-Az IQ csak a B Intelligencia mércéje, azonban a kettő nem különíthető el teljesen egymástól, hanem épp ellenkezőleg: az A intelligencia belejátszik a B-be, és fontos összetevője annak.

VERNON

-Egy hierarchikus modellt készített, melyben az első helyen a G-faktor szerepel. Ezután következik két elsőrendű faktor (verbális-edukációs és téri-mechanikus), ezután a másodrendű csoportfaktorok (verbális, numerikus, téri, mechanikus, kézügyességi faktor). A hierarchikus rendszer legalsó fokán a specifikus faktorok helyezkednek el.

-Kísérletében vizsgálta, hogy fejleszthető-e az Intelligencia gyakorlással arra a következtetésre jutott, hogy a teljesítmény nő, de a G- faktor változatlan marad, tehát nem lesz intelligensebb a személy.

THURSTONE

-A g nem egységes mentális energia, hanem több különböző intellektuális képességből áll, amelyek egyszerre működnek az intelligencia teszt során.

-az intelligencia hét különböző, de egymással kapcsolatban álló faktorból áll: verbális értés,verbális kifejezőkészség,számolás,emlékezet,észlelési gyorsaság, következtetési képesség, térbeli viszonyok felfogása.

-Thurstone kezdetben kategorikusan tagadta a G-faktor létezését, de később arra a meggyőződésre jutott, hogy az általános G-faktor létezését mégiscsak el kell ismerni, de nem mint elsődleges faktor, hanem csak mint a 7 elsődleges faktorból származó másodlagos faktor.

Nemek közötti különbségek. Férfiak: jobb térbeli tájékozódási képesség, jobb matematikai képesség, zenei képesség szempontjából is a férfiak állnak a ranglétra élén. Nők: jobb verbális képesség, (korábban kezdenek el beszélni, könnyebben tanulnak idegen nyelvet). Agyanatómiai ismeretek igazolják, hogy a nőknek két beszédközpontjuk van, a férfiaknak csak egy.

CATTEL

-57 olyan változót különített el, mely az emberi képesség tág spektrumát képezi, és ezeket a faktorokat két csoportba osztotta:

  • Elsődleges faktorok (az alapvető emberi képességek) és
  • Másodlagos faktorok. Ide sorolja a folyékony és a kristályos intelligenciát:

a) Folyékony Intelligencia (Fluid) (hajlékony): a megértés „ereje“, a problémahelyzethez való rugalmas alkalmazkodás. „Természetes és csupasz“ értelem.  Ez az intelligencia alapvetően öröklés által meghatározott. Korai felnőtt korban éri el a csúcsát és ettől kezdve hanyatlik.

b) Kristályos Intelligencia (rögzült): már megszerzett tudás és képességek alkalmazása.

Az életkor előrehaladtával a rugalmas intelligencia szerepe csökken.

-Intelligencia tesztjének célja, hogy a kettőt egymástól különválasztva mérje, a kultúrfüggetlen (culture free), majd a kultúrsemleges (culture fair) tesztjét.

PIAGET

Szerinte az Intelligencia az új információknak, már meglevő kognitív sémákba való asszimilálódását jelenti.  Szerinte a környezetben való hatékony alkalmazkodás 2 funkcióval valósul meg: asszimiláció és akkomodáció.

  • A gyermekek logikus gondolkodásának fejlődését vizsgálta. Ez négy szakaszra bontható:

a) érzékszervi mozgásos szakasz: (két éves korig tart) a csecsemő a vele született reflexeket gyakorolja, milyen következményei vannak bizonyos mozdulatoknak. A szakasz végén a gyerek azt is tudja, hogy az a tárgy is létezik a mit nem lát.

b) műveletek előtti szakasz:( 2-7) sajátítják el a nyelvet, animisztikus gondolkodás(élettelen tárgyakat emberi tul. ruházza fel)

c) konkrét műveleti szakasz: (7-11) meg tudja különböztetni a tárgyakat jellegzetességeik alapján.A legfontosabb kognitív művelet, a megmaradás elve (ugyanannyi tej példája)

d) formális műveleti szakasz: (11 tól) otthonosan mozog a szisztematikus problémamegoldásban, egy problémát több szempontból tud megközelíteni.

  • P a négy szakasz mellet megkülönböztet két módot amely segítségével a gyermek ismereteket szerez:

1.aszimiláció: az új információt a már meglévő tudásrendszerbe illeszti.

2.akkomódáció: új ismeretekre új tudássémát alakít ki.

EYSENCK

Három féle I beszél:

A: tulajdonképpeni, veleszületett egyéni intelligencia,

B: az A-ra ráépülő különböző szociális és kulturális hatások

C: Pszichometriai, azaz a tesztekkel mért intelligencia.

A genetikai adottságok kontextus függően alakulnak ki: ay intelligencia 80% öröklött, 20% környezeti hatás.

VIGOTSKY

  • A szociális megközelítések szerint, a szociális kontextus ugyanolyan genetikai alap mellett különböző szintű teljesítményt határoz meg.
  • Az intelligencia fejlődését az intelligencia és tanulás összefüggéseinek keretén belül tárgyalják egyes elméletalkotók (Vigotsky és Feuerstein).
  • Vigotsky szerint a tanulás az a szociális folyamat, amely megelőzi a fejlődést, és a fejlődés legközelebbi zónáját célozza meg. A kompetens viselkedés elsajátítása általában egy páros összhatás eredménye, amelyben a kompetens felnőtt fokozatosan átadja a kezdőnek az ismereteket. Vigotsky aktivitációs (a potenciális képességek aktivációja) fogalma az intelligencia fejleszthetőségét jelöli: „az ember annyira intelligens amennyire képességeit a környezeti tényezők aktiválják“.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük