Share

Általános pszichológia, 16. tétel, pszichológia távoktatás

A nézet általános, központi elképzelései:

A fogalmaknak prototipikus szerkezetük van. A prototípus maga vagy tulajdonságok együttese vagy a fogalom legjobb példája.
A fogalomhoz tartozás valójában attól függ, hogy a tárgy milyen nem szükségszerű tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket tipikusabbnak vagy reprezentatívabbnak tekintünk, mint másokat.


A fogalmak közötti határok elmosódottak, nem világosak. Nincs jó meghatározva, hogy mi tagja a kategóriának és mi nem. Néhány dolog más kategóriába kerülhet.
A fogalmak példányait tipikusságuk szerint állíthatjuk sorba, azaz, létezik egy tipikussági görbe, mely a fogalom példányainak eltérő tipikusságát jellemzi.
A kategóriához való tartozást a tárgy tulajdonságainak a kategória prototípusához való hasonlósága határozza meg, akár jellemző tulajdonságok, akár a kategória legjobb példája reprezentálja a prototípust.

Bizonyítékok a prototípus felfogásra

A kutatások színek neveire és más természetes és mesterséges kategóriákra terjedtek ki.
Színkategóriák
A prototípuselmélet egyik legszembeszökőbb bizonyítékát a színkategóriák kultúrközi vizsgálatából nyerték. A világ nyelveiben nagyon sokféle módon használják a színeket jelölő szavakat. Berlin és Kay felvetette, hogy ez a sokféleség csak akkor értékelhető, ha különbséget teszünk a fokális és a nem fokális színek között. Alapvető színszavakat azonosítottak. (ennek kritériumai: csak egy morfémából állhat, a szó jelentése nem lehet része másik szó jelentésének, nem korlátozódhat a szó dolgok egy csoportjára: pl. szőke, a szónak gyakorinak kell lennie a nyelvben. Ennek eredményeképpen felfedezték, hogy minden nyelvben van egy 11 elemből álló színhalmaz, amiből az alapvető színeket választják =fokális színek. (fehér, fekete, piros, zöld, sárga, kék, barna, bíbor, rózsaszín, narancs, szürke). A kísérletek kapcsán azt tapasztalták, hogy a fokális színeket minden népcsoport jobban felismeri, mint a nem fokálisakat. Azok is, akiknek szinte nincs is szavuk a színekre. (dani nép: két szó az alapszínre: világos – mila, sötét – mili) A kategóriához való tartozást a fokális színekhez való hasonlóság alapján ítélték meg. Tehát, van általános érvényű abban, ahogyan az emberek a színeket kategorizálják = a színkategóriáknak prototipikus szerkezetük van.

A természetes és a mesterséges kategóriákból származó bizonyítékok

Számos kísérlet létezik, melyek alátámasztják a prototípuson alapuló feldolgozást. Az egyének eltérő módon ítélik meg a fogalmak körébe tartozó dolgok tipikusságát. Ezek érvényessége általános.
Egy fogalom legtipikusabb tagjai a fogalomalkotás legkülönbözőbb aspektusaiban játszanak szerepet.
Egy tipikus elemről gyorsabban hoznak döntést.
A tipikus tagokat említik meg először.
A gyermekek elsőként rendszerint egy fogalom legtipikusabb tagjait tanulják meg.

Az absztrakció szintjei a prototípuselméletben

Rosch: a konceptuális hierarchiáknak meghatározott hármas szerveződésük van:
Az emberek a hierarchiák segítségével mentálisan reprezentálják a fogalmak osztályba sorolását, azaz egy kategória bennfoglalását egy másikba (pl. a szék a bútor kategóriájába) Az emberi fogalmi hierarchiáknak három szintjük van:
– Fölérendelt szint: pl. növény, bútor. Nagyon általános elnevezések vannak.
– Alapszint: pl. fa, szék. Ez az a szint, melyen a fogalmak a legnagyobb mértékben megkülönböztető tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez a szint a leggazdaságosabb. Egy fogalom tulajdonságai nem azonosak ugyanazon szint más  kategóriáinak tulajdonságaival.
Az alapszinten a kategóriák döntőek a legtöbb kognitív tevékenység számára. Az alapszint helyzete egyéni és kulturális különbségek függvényében változhat.
– Alárendelt szint: pl. tölgyfa, fenyő, karosszék, franciaágy. A tárgyak specifikus típusait soroljuk fel.
Rendszerint a tárgyakkal az alapszinten van dolgunk. (pl. van-e elég szék, hány forint egy asztal,)
Az alapszint kategóriáit az információtartalom és a gazdaságosság közötti egyensúly jellemzi. Olyan speciális tulajdonságokkal is rendelkeznek, melyek nincsenek meg a másik két szinten. Ezen a szinten nevezik meg a felnőttek spontán módon a tárgyak nevét.

A prototípus – felfogás értékelése

Három fő kritikát lehet megfogalmazni:
Nem minden fogalomnak van prototipikus jellemzője. Pl. az absztrakt fogalmaknak: szabály, hiedelem, ösztön = ezek a fogalmak végtelen rugalmasak a fogalomkörhöz tartozást illetően, lehetetlen a teljes csoportjukat meghatározni.


Az emberek nem egységes tudással rendelkeznek a fogalmakról. Ismerik a fogalmak közötti viszonyt is (pl. Galapagos szigetek – meglát egy kék madarat – azt mondják ez egy varrum – meglát egy kövér embert – azt mondják a „klaatu” törzshöz tartozik. Másnap egyedül jár arra – meglát egy kék, a másikhoz hasonló madarat – úgy véli ez is varrum – meglát egy kövér embert – nem következtet arra, hogy csak azért mert ő is kövér, a „klaatu” törzs tagja lenne. Tehát bizonyos tulajdonságok nagyobb valószínűséggel térnek el mint mások.
Nem magyarázza meg az elmélet, hogy a kategóriák miért alkotnak koherens csoportokat. (Ezért bizonyos hasonlósági mechanizmusok felelősek, vagyis a dolgok kategóriákat alkotnak, mert mindegyik rendelkezik valamilyen közös tulajdonsággal.)

Share