Posts tagged Tinbergen

Kulcsingerek – Tinbergen kísérlete a háromtüséjű tüskéspikó modellekkel

0
Share

Állatpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Kulcsingerek – Tinbergen kísérlete a háromtüséjű tüskéspikó modellekkel

Az állatok a környezethez való alkalmazkodás során érzékszerveikre támaszkodnak – tevékenységük során állandóan figyelniük kell a környezetüket.

Az érzékszervek bonyolult, elkülönült képletek, amelyek az érzékelésnek csak a perifériás részét képviselik, az úgynevezett Receptort képezik, vagy foglalják magukba. A külvilág információit (inger) felfogják és sajátos elektromos jelekké alakítják át, majd az idegrendszeren keresztül idegimpulzusok formájában a központba szállítják, ahol ezek kodifikációja zajlik.

Kiváltó ingereknek az olyan jellegzetességeket nevezzük, amelyek az evolúció során úgy alakultak, hogy az állatok között speciális jelzésként szolgáljanak.

A kulcsingerek környezeti tényezők, melyek kiváltják az öröklött mozgásmintázatokat. Egy inger néhány jellegzetes eleme nem elég ahhoz, hogy speciális viselkedésmintázatokat váltson ki. Ezek a jellemző sajátosságok a kulcsingerek. Tulajdonképpen az állat az ilyen részletekre sokkal érzékenyebb, mint másokra, amelyek sokszor feltűnőbbek.

Az állatok általában szelektív válaszadó készséget mutatnak, az ingerek egyes aspektusaira nagyobb figyelmet fordítanak, mint másokra. Az állatok eltérően reagálhatnak olyan tárgyakra, melyek ránézésre nagyon hasonlónak tűnnek. A válasz kiválasztásában az ingerforrás egyes tulajdonságai fontosabbak lehetnek másoknál.

Példa: A háromtüskéjű tüskés pikó a szaporodási időszakban, ha egy olyan hím territóriumába, amelynek a fészke már készen van, egy nőstény hatol be, a hím cikkcakktáncot fog járni, de ha egy másik hím hatol be, akkor fejen álló, fenyegető testtartást vesz fel.

Timbergen kísérletében arra kereste a választ, hogy honnan tudja a hím a behatolók közti különbséget megállapítani.

Egy akváriumba hurkaszerű modelleket helyezett, amelyekről hiányoztak az uszonyok, a kopoltyúfedők, a tüskék. Az egyik modell hasi oldala vörös volt, a másik modell alsó felén kidudorodás volt. Megállapítása szerint a dudorodás (a nőstény duzzadó hasa) képez kulcsingert a cikkcakktáncra, és a vörös szín a fenyegető testtartás felvételére.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc

Share

A magatartás tanulmányozásának Tinbergeni kategóriái szerint milyen élettani folyamatok jellemzik a magatartást – példa

0
Share

Állatpszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Niko Tinbergen 4 kategóriába sorolta a magatartás tanulmányozását, mely kategóriák a modern etológia alapját képezik:

  1. hogyan alakul ki a magatartás
  2. milyen élettani folyamatok jellemzik
  3. mi a funkciója a magatartásnak
  4. mi az evolúciós szerepe

A belső változások milyen magatartásformára és hogyan fejtik ki a hatásukat.

A külső és a belső tényezők együttese hozza létre azokat az idegrendszeri és hormonális változásokat, amelyek előidézik a megfelelő magatartást.

Példa:

A magányos galambtojó viselkedése. A kész tojásokat tartalmazó fészekre ültetett galambtojó nem fog azonnal költeni. A hímenk néhány napig udvarolnia kell mielőtt a nőstény költeni kezd. A hím látványa hatással van a petefészek tojástermelésére, és a progeszteronhormon termelődésére.

Amennyiben a tojót progeszteronnal kezelik, a tojó maga nem fog tojást rakni, de kikölti a fészekben levőket. Mindebből arra következtethetünk, hogy elengedhetetlen a külső környezet, azaz szükséges a tojások látványa, de a hím udvarlása is, annak érdekében, hogy a megfelelő hormonszint beálljon.

Share

A magatartás tanulmányozásának Tinbergeni kategóriái szerint hogyan alakul ki a magatartás – példa

0
Share

Állatpszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Niko Tinbergen 4 kategóriába sorolta a magatartás tanulmányozását, mely kategóriák a modern etológia alapját képezik:

  1. hogyan alakul ki a magatartás
  2. milyen élettani folyamatok jellemzik
  3. mi a funkciója a magatartásnak
  4. mi az evolúciós szerepe

Az etológia alapvető kérdése az ösztön/öröklött vagy tanult viselkedés problémája.

Elmondható, hogy minden esetben a külső és belső tényezők együttese hozza létre azokat az idegrendszeri és endokrin változásokat, melyek kiváltják a megfelelő magatartásokat.

Példa:

Az egyedfejlődést a rhésusmajmok anya-gyerek kapcsolat vizsgálata által tanulmányozták. A szoptatási időszakban az anya eleinte védi a kölykét, nem engedi, hogy elkóboroljon, később azonban elutasítja a közeledését, függetlenségre ösztönzi. Mindezek a későbbiekben meghatározzák majd a kölyök viselkedését.

Share

Az etológia tárgya és fejlődése

1
Share

Állatpszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Niko Tinbergen szerint a viselkedés biológiai vizsgálata, az állatok magatartásának tanulmányozása. Konrad Lorenz ezt a területet 1949-ig állatpszichológiának hívta.

Az etológia története:

A biológusok évszázadok óta tanulmányozzák a viselkedést.

Charles Darwin külön könyvet írt a magatartásról: Az érzelmek kifejezése az embereknél és az állatoknál”

A XIX század végén és a XX század elején a viselkedés tudományos vizsgálatával Julian Huxley (Anglia), Oscar Heinroth (Németország) és Otis Whitman (Amerikai Egyesült Államok)

Az 1930-as évektől kezd kibontakozni az állati viselkedés átfogó elmélete, Konrad Lorenz és NikoTinbergen kutatásai nyomán.

Valójában azonban 1972-től nyer az eológia elfogadott tudomány státuszt, amikor a három kutató Niko Tinbergen, Karl von Frisch és Konrad Lorenz élettani Nobel díjat kaptak az „egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért” – a méhek táncának a megfejtéséért.

Az etológia tárgya:

Eleinte az etológusok a tanulmányozott fajok viselkedésmintázatát írták le és úgynevezett magatartási leltárt, etogrammot készítettek.

Minden egyes állatfajnak vannak állandó, sztereotíp viselkedésformái, melyek a fajra jellemzőek, de megjelenhetnek rokon fajokban is.  (pl. háromtüskéjű tüskés pikó)

A mai etológia alapja, Niko Tinbergen négy kategóriája, amelyet figyelembe kell venni a magatartás tanulmányozása során:

  1. hogyan alakul ki a magatartás
  2. milyen élettani folyamatok jellemzik
  3. mi a funkciója a magatartásnak
  4. mi az evolúciós szerepe

Az etológia alapvető kérdése az ösztön/öröklött és/vagy a tanult viselkedés problémája. A külső és belső tényezők együttese hozza létre azokat az idegrendszeri és endokrin változásokat, melyek kiváltják a megfelelő magatartásokat.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nikolaas_Tinbergen

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_von_Frisch

http://hu.wikipedia.org/wiki/Konrad_Lorenz

Share
Go to Top