Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
A tudás hasznosítása a problémamegoldásban – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

A tudás hasznosítása a problémamegoldásban

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Kognitív pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

4.Tétel: A tudás hasznosítása a problémamegoldásban

A gondolatok legfontosabb tulajdonsága, hogy tudatosak. Tudatunkban a gondolatok terméke jelenik meg, nem a gondolkodási folyamatok. Sokan, még a tudatos termékeket sem tudják felidézni.

  • A gondolkodási feladatok különböznek, aszerint, hogy mekkora bennük a felhasznált tudás mennyisége. Eszerint lehet: tudásszegény, vagy tudásintenzív. A kutatások a tudásszegény helyzeteket vizsgálja.

Századunk elején a Gestalt-iskolát követő kutatók, az észlelés elméletet kiterjesztették a problémamegoldás területére is.

Az asszociánista pszichológusokkal szemben, azt állították, hogy: a gondolkodás az állatoknál és az embereknél egyaránt produktív összetevőket tartalmaz. Azt állították, hogy az emberek képesek átlátni a problémák szerkezetét és a megoldás érdekében újrastrukturálni őket.

Gestalt-elmélet (Ohlsson,1984; Wertheimer,1954):

  • A problémamegoldó viselkedés egyaránt produktív és reproduktív.
  • A reproduktív problémamegoldás során, korábbi tapasztalatokat újrahasznosítunk, de visszavetheti a sikeres problémamegoldást.
  • A produktív problémamegoldást a probléma szerkezetének belátása és a probléma produktív újrarendezése jellemzi.
  • A belátás gyakran hírtelen történik, és „aha” élmény kíséri.

A perceptuális metafora segítségével- a belátás, újrastrukturálás és a beállítódás fogalmaival- megmutatták, az emberi gondolkodásnak olyan dinamikus vonásai vannak, melyek többek, a reproduktív gondolkodásnál. Legnevesebb képviselői: Hull, Malttzmann, Thorndike és Köhler.

Az iskola hagyatéka ma is fontos szerepet játszik az információfeldolgozási elméletekben.

Probléma-tér elmélet (Newell és Simon, 1972)

A megismerés kutatásának legsikeresebb elmélete, az információfeldolgozási forradalom terméke.

  • A problémamegoldást úgy jellemzi, mint alternatív lehetőségek egész terének irányított letapogatását.
  • A keresést heurisztikus vagy gyakorlati szabályok irányítják, melyek mentális operátorok alkalmazását koordinálják, amikor a problémamegoldása az egyik állapotból a másikba jut.
  • Az elméletet sikeresen alkalmazták rejtvényszerű problémák megoldásával kapcsolatos viselkedés előrejelzésére, mint a Hanoi torony, a misszionáriusok-kannibálok, vagy a vizeskancsó problémája.
  • A legtöbb problémára komputációs modelleket készítetek, melyek szoros párhuzamot mutatnak a kísérleti személyek viselkedésével.
  • A megközelítés prediktivitásánál fogva sikeres, gyengéje:a problémák nagyon szűk körére alkalmazták.

Szakértők és kezdők: az emberi kognitív teljesítmény standard jellemzője, hogy tapasztalat alapján egyre jobban tudnak dolgokat megcsinálni, szakértők lesznek.

  • Kísérletek: arra, hogy a problémamegoldás és a memória (szemantikai memória, sémaelméletek) uralkodó kognitív elméleteit (problématér elméleteket) kiterjesszék az emberi szakértelemre is. Különbségeket mutattak ki a kezdők és szakértők tudás mennyisége és természete között, pl. a sakkozás, fizikai problémák megoldása, és a számítógépes programozás területén.
  • J. R. Anderson egy általános elméletet alkotott a készségek elsajátítására, mely a GAV kognitív architektúrájának része és a szakértelem sok területén alkalmazható.

Anderson készségelsajátítás-elmélete: GAV (Gondolkodás Adaptív Vezérlés)

3 fő feldolgozási összetevő:

  • Deklaratív memória= aktivációs szintekkel összekapcsolt fogalmak szemantikai hálózat.(a dekleratív tudás olyan, melyről be tudunk számolni és nem kötődik a szituációhoz, amelyben alkalmazzuk).
  • Procedurális memória= produkciós rendszer (a procedurális tudást automatikusan alkalmazzuk, sokszor nem tudjuk leírni és specifikus helyzetekhez igazítjuk).
  • Munkamemória= az éppen aktív információt tárolja (az állandó vagy időleges része a deklaratív memóriának, mely aktív állapotban van.

Kódolási folyamatok→eredményeképpen az információ→munkamemóriába és a végrehajtási folyamatok a munkamemória parancsait viselkedéssé alakítják.

  • Anderson: a készségek elsajátítása átmenet a deklaratív tudás használatából a procedurális tudásba.

A készségek tanulásakor 3 szakaszon megyünk át: deklaratív, procedurális, és beállítási.

  • Deklaratív szakasz: a deklaratív tudást, tartomány független gyenge módszerekkel együtt használja fel a probléma megoldására pl. hegymászás, eszköz-cél-elemzés.
  • Procedurális szakasz:a deklaratív tudás nyomán sikeres cselekvések tartomány specifikus produkciókba fordítódnak le.
  • Az így szerzett ismeretek lefordítása: gyakorlati proceduralizáció és szerkesztés által történik.
  • Proceduralizáció=amikor deklaratív ismeretet többször felhasználunk egy adott szabály kontextusában,így új produkciós szabály jön létre, mely a deklaratív információt, mint mintázatot (a szabály HA része), a végrehajtott cselekvést, pedig mint cselekvést (a szabály AKKOR része)tartalmazza.
  • Szerkesztés: olyan tanulási mechanizmus mely kivágja a szükségtelen produkciókat a produkciók sorozatából.
  • Beállítási szakasz: a meglévő procedurális tudást megerősítjük, általánosítjuk, vagy megkülönböztetjük.
  • A produkciók minden alkalommal megerősödnek aktivációs szintjükben, amikor sikeresen alkalmazzák őket
Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük