Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Adatok összehasonlítása: viszonyszámok fajtái – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Adatok összehasonlítása: viszonyszámok fajtái

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Statisztika, 8. tétel, pszichológia távoktatás

Adatok összehasonlítása: viszonyszámok fajtái

(számítás)

Berei Kati által kidolgozva

Viszonyszám:

–          két egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa: tárgya /alapja

Pl. GDP/fő – tárgya: GDP; alapja: az ország lakossága.

–          osztással hozzuk létre, tehát a mértékegységeket le lehet egyszerűsíteni

  1. 1. Megoszlási viszonyszám:

–          azonos típusú adatok hányadosa

–          Megmutatja, hogy egy részadat hogyan viszonyul a részadatok összegéhez: részsokaság adata/teljes sokaság adata:

Megoszlási viszonyszám(×100%)

–          Pl. férfiak aránya a népességen belül: ha egy községben 512 nő és 489 férfi él, egy városban pedig 78.220 nő és 78056  férfi, akkor a megoszlási viszonyszámok:

Falu Város Összesen
megoszlás megoszlás
Férfi 489 48,85% 78056 49,95%
512 51,15 78220 50,05%
Összesen 1001 100% 156276 100%

Pl.: Megoszlási viszonyszám…stb.

–          a szövegszerkesztők diagramkészítői a megoszlási viszonyszámhoz illő kördiagramot készítenek (nekünk csak fel kell venni az adatokat, nem is kell kiszámolni az értékeket)

  1. 2. Intenzitási (koordinációs) viszonyszám

 

–          eltérő típusú adatok hányadosa: egyik részsokaság adata/másik részsokaság adata  pl. ezer nőre jutó férfiak száma; 1000 szülésre jutó élveszületések száma

–          jól használhatók a társadalmi-gazdasági jelenségek színvonalának jellemzésére és eltérő nagyságú de hasonló adatok összehasonlíthatóvá tételére

–          általában ezer főre adják meg a statisztikusok (ezer lakosra jutó televíziók száma, ezer háztartásra jutó gépkocsik száma).

Pl. Falu:

ha 512 nő aránylik a 483 férfihez, akkor 1000 nő hogyan aránylik X férfihez:

Intenzitási viszonyszám

Intenzitási viszonyszám

Az egyenlet átrendezésével:

Azaz az 1000 nőre jutó férfiak száma 955.

Ugyanez a városi megoszlásra:

Városi megoszlás

Az egyenlet átrendezésével:

Városi megoszlás átrendezve

Megállapítható tehát, hogy a városban kiegyensúlyozottabb a nemek aránya.

  1. 3. Dinamikus viszonyszámok

 

–          azonos típusú adatok hányadosa

–          jellegzetesen az idősorok elemzésére alkalmas.

–          kétféle lehet: bázisviszonyszám és láncviszonyszám

Bázisviszonyszám:

—       tárgyidő adata/bázisidő adata (általában az idősor első évét tekintjük bázisnak, ehhez viszonyítjuk a többi év adatát)

—       Megmutatja a változás arányát, 100-zal szorozva százalékos formában:

Bázisviszonyszám(×100%)

Láncviszonyszám:

–          idősoroknál minden egyes év adatát az azt megelőző időszak adatához viszonyítjuk, megmutatja a változás dinamikáját:

Láncviszonyszám(×100%)

Figyelem: megoszlási viszonyszámot értelemszerűen csak arányskálán

(valódi 0-pontú) mért adatokból lehet számítani!

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük