Statisztika, 8. tétel, pszichológia távoktatás
Adatok összehasonlítása: viszonyszámok fajtái
(számítás)
Berei Kati által kidolgozva
Viszonyszám:
– két egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa: tárgya /alapja
Pl. GDP/fő – tárgya: GDP; alapja: az ország lakossága.
– osztással hozzuk létre, tehát a mértékegységeket le lehet egyszerűsíteni
- 1. Megoszlási viszonyszám:
– azonos típusú adatok hányadosa
– Megmutatja, hogy egy részadat hogyan viszonyul a részadatok összegéhez: részsokaság adata/teljes sokaság adata:
(×100%)
– Pl. férfiak aránya a népességen belül: ha egy községben 512 nő és 489 férfi él, egy városban pedig 78.220 nő és 78056 férfi, akkor a megoszlási viszonyszámok:
| Falu | Város | Összesen | ||
| fő | megoszlás | fő | megoszlás | |
| Férfi | 489 | 48,85% | 78056 | 49,95% |
| Nő | 512 | 51,15 | 78220 | 50,05% |
| Összesen | 1001 | 100% | 156276 | 100% |
Pl.: 
…stb.
– a szövegszerkesztők diagramkészítői a megoszlási viszonyszámhoz illő kördiagramot készítenek (nekünk csak fel kell venni az adatokat, nem is kell kiszámolni az értékeket)
- 2. Intenzitási (koordinációs) viszonyszám
– eltérő típusú adatok hányadosa: egyik részsokaság adata/másik részsokaság adata pl. ezer nőre jutó férfiak száma; 1000 szülésre jutó élveszületések száma
– jól használhatók a társadalmi-gazdasági jelenségek színvonalának jellemzésére és eltérő nagyságú de hasonló adatok összehasonlíthatóvá tételére
– általában ezer főre adják meg a statisztikusok (ezer lakosra jutó televíziók száma, ezer háztartásra jutó gépkocsik száma).
Pl. Falu:
ha 512 nő aránylik a 483 férfihez, akkor 1000 nő hogyan aránylik X férfihez:
Az egyenlet átrendezésével:
Azaz az 1000 nőre jutó férfiak száma 955.
Ugyanez a városi megoszlásra:
Az egyenlet átrendezésével:
Megállapítható tehát, hogy a városban kiegyensúlyozottabb a nemek aránya.
- 3. Dinamikus viszonyszámok
– azonos típusú adatok hányadosa
– jellegzetesen az idősorok elemzésére alkalmas.
– kétféle lehet: bázisviszonyszám és láncviszonyszám
Bázisviszonyszám:
— tárgyidő adata/bázisidő adata (általában az idősor első évét tekintjük bázisnak, ehhez viszonyítjuk a többi év adatát)
— Megmutatja a változás arányát, 100-zal szorozva százalékos formában:
(×100%)
Láncviszonyszám:
– idősoroknál minden egyes év adatát az azt megelőző időszak adatához viszonyítjuk, megmutatja a változás dinamikáját:
(×100%)
Figyelem: megoszlási viszonyszámot értelemszerűen csak arányskálán
(valódi 0-pontú) mért adatokból lehet számítani!