Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the broken-link-checker domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114

Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
Csoportérdekek szerepe a csoportközi viselkedésben – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

Csoportérdekek szerepe a csoportközi viselkedésben

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Szociálpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone et al., 420-424

Az ilyen helyzeteknek különösen fontos ismertető jegye a helyzetben érintett csoportok által kitűzött  célok természete: azaz, hogy céljaik egymással összeegyeztethetlenek-e, tehát az egyik csoport  úgy törekszik-e céljaik elérésére, hogy a másik azonos cél elérésére törekszik, és esetleg még szükségük is lehet egymásra a cél eléréséhez. Az első esetre példa lehet a munkások és a munkaadók viszonya, ahol az egyik fél fizetése a másik fél profitjának rovására megy. Az összehangolt  célokra jó példa az, amikor kisebbségben levő politikai pártok koalícióra lépnek egymással, hogy megragadják a politikai hatalmat (például jobboldali Olaszországban 1944-ben vagy Munkáspárt és a liberális demokraták Skóciában 1999-ben).

Sherif elméletének magva az az állítás, hogy a csoporttagok csoportközi attitűdjei és viselkedése jobbára saját csoportjuk más csoportokéhoz viszonyított objektív érdekeit tükrözi. Amikor ezek az érdekek egymással konfliktusba kerülnek, akkor saját csoportjuk érdekei iránti elkötelezettségüket valószínűleg tovább mélyíti a rivális csoporttal szemben tanúsított versengő orientáció, amely sok esetben az előítéletes attidűdökre vagy akár a nyíltan ellenséges viselkedésre is kiterjedhet.

A saját csoport céljainak sikere elérése valószínűleg tovább mélyíti a többi csoporttag iránti igen pozitív attitűdöket, és ezáltal magas szintű morált és kohéziót teremt. Amikor a csoportok érdekei egybeesnek akkor a csoporttagok számára sokkal hasznosabb kooperatív és barátságos attitűdökkel viseltetni a külső csoport iránt. Ha ez viszonzásra kerül, akkor a mindkét fél számára pozitív eredménynek nagyobb a valószínűsége.

Sherif és munkatársai, hogy a megközelítési mód érvényességét demonstrálják, három azóta klasszikussá  vált terepkísérletet végeztek. A vizsgálatok longitudinális  jellegűek voltak (mintegy     három hétig tartottak), és oly módon tervezték meg őket, hogy a csoportközi viszonyok változásának eredményeként előálló szisztematikus  viselkedési változásokat mutassák meg.

A kísérleti terv a következő három szakaszból állt:

1. a csoport kialakulása,

2. a csoportközi konfliktus és

3. a konfliktus csökkentése.

A konfliktus csökkentése

Fölérendelt cél – azaz olyan célok, amelyek mindkét csoport számára kívánatosak voltak ugyanakkor egyetlen csoport sem volt képes saját erejéből elérni azokat.

Számos kísérleti és terepvizsgálatok egyöntetűen azt mutatják, hogy azok a csoportok, amelyeket a „győzelem-vereség” hozzáállást veszik fel, nagyobb csoportközi diszkriminációt tanúsítanak, mint azok, amelyek inkább együttműködésre irányulnak.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük