Pszichoanalízis

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Pszichoanalízis

Hochbauer Jenő által kidolgozva

-A  lélektani tények mély, intuitív megértésében rejlik, nem pedig a kísérleti pszichológiában honos precíz fogalmak és módszerek alkalmazásában.

-Freud nem az elméleti fejtegetésekre fektette a hangsúlyt, hanem a tapasztalatokra. Feltételezve, hogy bizonyos gondolatok azért felejtődnek el, mert kínos rájuk emlékezni,a tudatban emelésük ellenállásba ütközik. Nem csak egyszerű felejtésről van szó,hanem a lelki konfliktusok következményeként létrejövő elfojtásról.

-Azt a tudattalant amely könnyen átkerül a tudatos állapotban tudatelőttesnek nevezte el

I. A személyiség struktúrája.

-A lelki struktúra minőségei: a tudatos ,tudatelőttes és tudattalan. Ez a struktúra három részből áll:

• 1.Az ösztön-ÉN:

-A külvilágtól elszigetelten működik, csak saját belső, szubjektív észleléssel rendelkezik.

-Tartalma nem egységes: magában foglalja a a) örökölt jellemzőket,az ösztönöket,szoros kapcsolatban van a létfenntartáshoz szükséges alapvető funkciókkal, b) a személyiségfejlődés során szerzett tapasztalatok.

-Működése a vágyak gyors teljesülésére irányulnak.A benne keletkező feszültségeket rövid úton szeretné megszüntetni. Ez reflex tevékenységek útján történik meg , az un. elsődleges folyamat révén. Ez a működési elvet örömelvnek nevezzük.

• 2.Az ÉN

-összekötő kapocs a külső valóság és a belső történések között. Egyrész tapasztalatokat szerez a külvilágból, másrészt átveszi az ellenőrzést az ösztöntörekvések felett.Eldönti,hogy milyen igények elégíthetőek ki, és melyek szorulnak késleltetésre.Az ösztön-én diktálta igény és annak kielégülést baztosító cselekvés közé beiktatja a gondolkodási folyamatokat.Ezt nevezzük másodlagos folyamatnak.

-A kettő közötti egyensúly megteremtésére törekszik.Amennyiben ez veszélybe kerül, szorongásjelzéssel válaszol.Az engyensúly felborulásának megakadályozására, és a szorongás csökkenésére az ÉN elhárító mechanizmusokat alkalmaz.

-feladata az élet fenntartása,a külső veszélyek elhárítása a szorongások kiküszöbölése.

• 3.A felettes-ÉN

-Jelent „mércét” ,ami szerint az ÉN eldönti, hogy mit engedélyezzen,vagy sem. A felettes  ÉN igazít el abban,hogy mi a jó és mi a rossz.

-Kezdetben a szülök végzik el ezt a feladatot, később ez a felettes ÉN ben folytatódik. A felettes ÉN összefügg a szülő-gyerek viszonyával.

II. A lelki élet energiája

-A lelki élet működéséhez szükséges az energia. Az energia forrása az ösztön ÉN-ben tárolódik. A testi ingerek a szervezet szükségleteiről adnak jelzéseket, a kielégítetlen szükségletek nyomán feszültség keletkezik. A feszültség mögött meghúzódó erőt ösztönnek nevezzük Ennek p.megjelenési formája a vágy. A vágy a viselkedés meghatározója. A vágy teljesülése feszülttségcsokkenéshez vezet.

-Az ösztön felbukkanásától, a vágy kielégüléséig az ember mindig ugyanazt az utat járja be. Ezt Freud ismétlési kényszernek nevezi.

III. A nemi ösztönök

-Freud elméletében jelentős szerepet kap a nemi ösztön.Nem kizárólag a genitáliákhoz kapcsolódik, hanem több ösztönből tevődik össze. Az örömszerzés forrásául szolgáló testtájakat nevezzük erogén zónáknak. Gyermekkorban egyenrangúak és viszonylag függetlenek egymástól (saját kielégülésüket keresik). Serdülőkorban, amikor az örömszerzés elsődleges forrása a nemi szerv, a korábbi részletösztönök integrálódnak, és alárendelődnek a nemi ösztönöknek.

-A nemi ösztön energiája (a libidó) különböző életszakaszokban más-más testtájakra települ.

IV. A fejlődés szakaszai

• -Orális szakasz: első egy év. A szájjal kapcsolatos örömszerzési mód az evés,de nem csak ezt jelenti, hanem az összes ezzel járó reflextevékenységet. Ajkak,nyelv révén öningerlésre törekszik.
• -Anális szakasz: a végbélnyílás zónájának működtetése kerül a középpontban. A saját test feletti kontroll kialakulásának fontos mozzanata.
• -Fallikus szakasz: harmadik életévtől. A nemi szervek iránti érdeklődés jellemző. Ödipusz-komlexus:a gyerek szeretné birtokolni az ellenkező nemű szülőt. Ennek következményeként az azonos nemű szülővel konfliktusossá válik a kapcsolat. A konfliktus megoldásában az segíti a gyereket, hogy azonosul az azonos nemű szülővel,megpróbál hasonlítani rá. Ez fontos szerepet játszi a felettes ÉN kialakulásában
• -Latencia ideje: 6-10 éves kor. Egyensúlyi helyzet áll be,lemond érzéki törekvéseiről az Ö.komplexus megoldását követően a szülőkhöz való viszony újraszerveződik. Kíváncsisága a szülőkről a kortársakra helyeződik át.
• -Serdülőkór: az ösztönélet fokozódó követelményei felborítják a nyugalmi helyzetet. Újjáéled az Ö.komplexus.  A gyereknek le kell válnia a szülőktől.

V. Szorongás

-El kell különítenünk a félelemtől. A félelemnek van valamilyen tárgya. A szorongás tárgynélküli, bizonytalan feszültségi állapot. Fontos szerepet játszik a vészhelyzet elhárításában és a lelkiismeret kialakulásában (lelkiismerettől való félelem)

-a szorongás lehet olyan nagy mértékű, amikor nem reális megoldásokat eredményez, hanem menekülést és neurotikus tüneteket.

VI. Elhárító mechanizmusok.

-A szorongás a szervezet működését veszélyezteti, ezért az ÉN azt elhárítani igyekszik az elhárító mechanizmusok által. Ezek lehetnek átmenetik, vagy a személyiséget tartósan meghatározóak

1.Elfojtás:A kínosnak és veszélyesnek tartott vágyakhoz tartozó gondolati tartalmak kiszorulnak a tudatból, azonban ezek ne felejtődnek el, álruhában visszajárnak.

2.Reakcióképzés:Az elfojtott vággyal ellentétes törekvésként jelennek meg a tudatban.(elutasító anya,aki szeretetével agyonnyomja gyerekét)

3.Projekció:a szorongáskeltő vágyaktól úgy szabadul meg a személy, hogy azokat másoknak tulajdonítja.

4.Azonosítás:Az érzelmi kapcsolat ambivalens elemeket tartalmaz(szeretet,gyűlölet,félelem),az ebből az ambivalenciából származó feszültséget az azonosulás csökkenti.

5.Szublimáció:révén valósul meg a szexuális ösztönök, a nem szexuális célok felé való terelése.

6.Regresszió:egy már korábban elért fejlődési szintre való visszaesés. Ez nem feltétlenül a teljes viselkedés visszaesését jelenti,illetve lehet rövid ideig tartó és átmeneti.

-fixació:ha  a szorongások elhatalmasodnak, megakaszthatja a fejlődést, és nem lép tovább vagy csak részlegesen a következő szakaszba.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.