klasszikus kondicionálás

Tanuláselméletek

Fejlődéslélektan, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

A tanulas altalanos pszichologiai jelenség, mely hidat képez a törzsfejlődés során az alacsonyabb rendű állatok által mutatott merev, szűk tartomanyú viselkedésmintái és a magasabb rendű szervezetek hajlékony és könnyen alkalmazkodó viselkedései között. E híd felfedezhető az egyedfejlődésben is (kisgyermekkorban megtanulunk járni, később bonyolultabb es kifinomultabb mozgasok elsajatitasara is kepesek vagyunk pl. táncolunk, kerékpározunk, korcsolyazunk stb.) A tanulás a tapasztalatok hasznositasanak kepessegere alapoz. Tudnunk kell viszont, hogy nem minden viselkedes tanult.

KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS

Általános pszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás
Henter Gábor által kidolgozva

A klasszikus kondicionalasban (mas neven S/inger-tipusú kondicionalas)az előleny azt tanulja meg, hogy egy bizonyos esemenyt egy masik kovet. Tanulmanyozasa e szazad első eveiben kezdődott, amikor Ivan Pavlov orosz fiziologus a tanulassal kezdett foglalkozni.

A tanulás formái: klasszikus kondicionálás

Általános pszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján

Ivan Pavlov orosz fiziológus az 1900-as évek elején véletlenül fedezte fel ezt a tanulási formát, miközben az emésztőrendszernek hatását és az emésztőrendszer működését vizsgálta kutyáknál. Nobel-díjat viszont nem a klasszikus kondicionálás felfedezéséért kapott, hanem az emésztés megértéséért.