3. félév

Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete

5 hozzászólás / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Fejlődéslélektan, Pszichológia távoktatás /

Fejlődéslélektan, 5. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

5.tétel

Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete

Erikson a pszichoanalitikus elmélet fejlődési fázisaiból indul ki, de kibővíti azokat: azt mondja, hogy a személyiség fejlődése a születéstől a halálig tartó folyamat. A hangsúly ebben az elméletben nem a biológiai tényezőkön (ösztönök), hanem az élet során megtapasztalt környezeti és társas jelenségeken van, amelyek hatnak a személyiség alakulására. Ezért kapta az elmélet a pszichoszociális elnevezést (vö. Freud: pszichoszexuális fejlődés elmélete). Erikson elmélete, a fejlődés első négy szakaszában az alábbi fogalmak köré szerveződik: zóna – modus – modalitás.

Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete Read More »

Tanuláselméletek

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Fejlődéslélektan, Pszichológia távoktatás /

Fejlődéslélektan, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

A tanulas altalanos pszichologiai jelenség, mely hidat képez a törzsfejlődés során az alacsonyabb rendű állatok által mutatott merev, szűk tartomanyú viselkedésmintái és a magasabb rendű szervezetek hajlékony és könnyen alkalmazkodó viselkedései között. E híd felfedezhető az egyedfejlődésben is (kisgyermekkorban megtanulunk járni, később bonyolultabb es kifinomultabb mozgasok elsajatitasara is kepesek vagyunk pl. táncolunk, kerékpározunk, korcsolyazunk stb.) A tanulás a tapasztalatok hasznositasanak kepessegere alapoz. Tudnunk kell viszont, hogy nem minden viselkedes tanult.

Tanuláselméletek Read More »

Az attribúció kovariációs elmélete: Kelley többdimenziós modellje

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

19. Az attribúció kovariációs elmélete: Kelley többdimenziós modellje

Kovariáció, konfiguráció, bírálatok (Hewstone, 6. Fejezet megfelelő alfejezetei)

Kelley abból a kérdésből indult ki, hogy milyen információt használunk fel ahhoz, hogy kauzális attribúcióhoz jussunk el. Két eset:

1. több, különböző helyzetből van információ, és van mód a kovariációra ok és okozat között.

2. egyetlen megfigyelés áll rendelkezésre, abban az egyben azon tényezők konfigurációit (szerkezetét) kell számításba venni, melyek okozhatták az okozatot.

Az attribúció kovariációs elmélete: Kelley többdimenziós modellje Read More »

Az attribúciós folyamatok meghatározása, forrásai, az első benyomás szerepe az attribúciók létrejöttében

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

17. Az attribúciós folyamatok meghatározása, forrásai, az első benyomás szerepe az attribúciók létrejöttében

Meghatározás, források, az attribúciók kulturális meghatározottsága, kiugró okok attribúciója, kovariáló információk, az első benyomás és attribúciós folyamatok kapcsolata (vonások, jellemzők integrálása), benyomások pontossága, torzítás (Smith és Mackie, 155-168, Hewstone, 6. Fejezet megfelelő alfejezetei)

Attribúció-elmélet: Heider elmélete, mely szerint egy adott személy viselkedését két szempontból próbáljuk megmagyarázni: hogy külső vagy belső oka van-e, és ha belső, akkor szándékolt vagy szándékolatlan az illető cselekvése.

Első benyomásunk pontosítása, vagy módosítása érdekében az emberek viselkedéseinek okaira próbálunk rálelni. Mások megértése annak ismeretétől függ, hogy miért viselkedett az adott módon, ezért oksági attribúciókat alkotunk.

Az attribúciós folyamatok meghatározása, forrásai, az első benyomás szerepe az attribúciók létrejöttében Read More »

A self hatásai az érzelmekre és a viselkedésre. A self megvédése

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 16. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

16. A self hatásai az érzelmekre és a viselkedésre. A self megvédése

Érzelmek értékelése, értékelés módosítása, énkifejezés, selfprezentáció, önmonitorozás, stresszorok és hatásaik, megküzdési stratégiák (figyelem elterelése, veszély minimalizálása, veszély feldolgozása, problémaközpontú megoldások (Smith és Mackie, 220-244)

Ha egyszer az énfogalom már megszilárdult, nem befolyásolják mások visszajelzései, vagy az inkonzisztencia. Szabályozni kezdi érzelmeinket és viselkedésünket. Az érzelmek jelzik a jelentős eseményeket és válaszadásra motiválnak (pl. veszély elkerülése). az egész testet és lelket mozgósítják: arckifejezéseket, fiziológiás válaszokat, szubjektív érzéseket, nyílt viselkedést.

A self hatásai az érzelmekre és a viselkedésre. A self megvédése Read More »

Az önértékelés mint önpercepciós folyamat: az önértékelés forrása, kialakítása

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 15. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

15. Az önértékelés mint önpercepciós folyamat: az önértékelés forrása, kialakítása

Önértékelés, énvédő torzítások, társas összehasonlítás, Tesser önértékelés fenntartási modellje, self- diszkrepancia elméletek, éntudatosság, megfelelőség (Smith, E., Mackie, 208-218)

Az önértékelés: az egyén önmagára vonatkozó pozitív vagy negatív értékelése.

Az önértékelés forrásai: a napi sikerek és kudarcok, a társakkal való összehasonlítás, és saját belső normáinkkal való összevetés.

Az emberek általában jó képet szeretnének kialakítani magukról. Általában pozitívabbnak ítélik meg önmagukat az átlagnál. Pozitív selfet létrehozni és fenntartani énvédő torzítások segítségével tudunk.

Az önértékelés mint önpercepciós folyamat: az önértékelés forrása, kialakítása Read More »

Énkép és önészlelés

1 Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 14. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

14. Énkép és önészlelés

Az énfogalom felépítése, koherens énfogalom és önismeret, a self típusai, diszkrepancia elmélet, aktuális/ideális self és az elégedettség (koherencia), énattribúció, az énattribúciót meghatározó folyamatok, önismeret (Smith, E., Mackie, 190-207)

Self: önmagam, mindaz, amit önmagamról tudok, gondolok vagy érzek, ahogyan kifejezem magam.

A koherens self két összetevője: énfogalom (önmagunkról való ismeretek) és önértékelés (önmagunkkal kapcsolatos érzelmeink). Ezek tapasztalataink, életkörülményeink és környezetünk alakulásával változnak, fejlődnek.

Énkép és önészlelés Read More »

Az első benyomás hatása a további észlelésünkre, viselkedésünkre, cáfoló véleményre

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 12. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

12. Az első benyomás hatása a további észlelésünkre, viselkedésünkre, cáfoló véleményre

Felszínes feldolgozás, szisztematikus feldolgozás hatása, értelmezések alakítása, ellenállás cáfolatoknak, információ szelektív észlelése, önbeteljesítő jóslatok, inkonzisztenciák egyenlítése (Smith és Mackie, 169-178)

A másokról kialakított benyomásokat valóságosnak kezeljük, további viselkedésünk alapjául szolgálnak. E benyomás olykor körültekintő, részletes információfeldolgozás következménye, de ítéleteink néha felületesek, torzítottak is lehetnek.

Az első benyomás hatása a további észlelésünkre, viselkedésünkre, cáfoló véleményre Read More »

A hozzáférhetőség és az asszociációk szerepe a jelek értelmezésében

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

11. A hozzáférhetőség és az asszociációk szerepe a jelek értelmezésében

Asszociációk és jelek, hozzáférhetőség elve, elvárások, motívumok, hangulatok, kontextus, újdonság, szellemi egészség, előhangolás (Smith és Mackie, 142-150)

A jeleknek nincs jelentésük önmagukban. Mások viselkedését figyelve, az észlelt jeleknek az alapján adunk jelentést, amit a társas helyzetekről, a viselkedésmódokról,a jellemvonásokról tárolunk emlékeinkben. Az észlelt jelhez kapcsolódó, már elsajátított asszociációk, vagy az aktuálisan fejünkben levő, könnyen felidézhető tudattartalmunkat használjuk az értelmezéshez.

A hozzáférhetőség és az asszociációk szerepe a jelek értelmezésében Read More »

A szociális észlelés meghatározása, az első benyomások összetevői

Leave a Comment / 2010-2011, 3. félév, Babes Bolyai tudományegyetem, Pszichológia távoktatás, Szociálpszichológia /

Szociálpszichológia, 10. tétel, pszichológia távoktatás
Koponyás Rita által kidolgozva

10. A szociális észlelés meghatározása, az első benyomások összetevői

Meghatározás, kognitív reprezentáció, fizikai megjelenés benyomása, non-verbális kommunikáció és benyomások, megtévesztés észlelése, viselkedésből eredő benyomás, figyelemfelkeltő jelek, kiugró jelleg, (Smith és Mackie, 133-142)

Szociális észlelés: az emberek megjelenése és viselkedésük megfigyelése során keletkező vélemény, ítéletalkotás, mely a barátságosságukra, vérmérsékletükre, szociabilitásukra vonatkozik, s előjelzésül szolgálhat arra, hogy milyen viselkedést várhatunk el tőlük az interakciók során.

A kognitív reprezentáció a memóriánkban tárolt, valamire vonatkozó tudásegyüttes. Kognitív reprezentációnk van az emberek jellemvonásairól, a helyzetekről, társadalmi csoportokról, forgatókönyvekről. A kialakított benyomások, a különféle csoportok képviselőiről kialakított hiedelmeink is ide tartoznak.

A szociális észlelés meghatározása, az első benyomások összetevői Read More »